OFM AZ OLTÁRÉPITŐ FERENCESEK MUNKÁLKODÁSA

50
pécsi otthonukba. A szegedi Háztörténet irója igy búcsúzik
tőlük:
"Két évi megfeszített munka meghozta szép gyümölcsét.
Az asztalos testverek fáradhatatlan buzgósága gyönyörű
munkát produkált. Mindenki áhitattal és csodálattal
tekintett a ferences szellem ezen gyönyörű munkájára.
Hála és dicsőség érte!
A jóságos Jézusért dolgoztak. Ő fizessen meg nekik
áldozatos fáradozásukért!"
A bucsu aizonban nem volt végleges. 1940 tavaszáról ez
áll a Históriai Domus lapjain: "Ismét itt vannak a pécsi asztalos
testvéreik és serényen folyik a munka a mellékoltárok
felállításán." A purgatorium és a Kis Szent Teréz oltárát
ugyanis csak most állitották fel. Ez a munka szűkös két évig
tartott.
Szólnunk kell még ennek a monumentális alkotó munkának
az anyagi hátteréről is.
A két testvér, fr. Ernő és fr. Krizológ a szegedi "Napfénybe
öltözött Mária" templom anyagi kiadásainak finanszírozásáról
keveset beszéltek, miként általában szűkszavúak
voltak minden anyagi jellegű kérdésben. Mivel templom-restauráló,
oltárépitő munkájukban a szegedi ferences templom volt
a legnagyobb méretű, a legnagyobb anyag- és munkaráfordítást
igénylő feladatuk, itt a kérdés akaratlanul is szóba került.
,1;
"A költséget teljes egészében a házfőnök biztosította" -
halljuk erre nézve -, bár a pénz itt sem állt tömegevei!
Hangsúlyozták azonban, hogy mindig volt annyi, amennyi kellett.
P. Vencel erről igy nyilatkozott: "A legtöbbet a szegedi
alsóvárosi hívektől kaptam, akik templomukat igen-igen