Közösség és közösségi munka - Közösségfejlesztés

gül is a szociálantropológiai módszerek alkalmazása, melyet a primitív társadalmak tanulmányozására
dolgoztak ki, nem segítették megoldani a közösségekről vallott azon
implicit feltételezés problematikáját, mely „holisztikusan” 29 közelítette meg a közösségeket.
A modern ipari társadalmakban a települések nem a nagy társadalom mikrokozmoszai,
hanem annak csak specializált részegységei, így sokkal inkább felfoghatók „részleges
valóságokként” (partial entities).
Arensberg és Kimball a lokális közösségek vizsgálatával kapcsolatos kérdések, megközelítések
egész sorát gyűjtötte össze, melyek a community study ezen ágához tartoznak.
(Davies-Herbert 1993)
d) A közösség mint ideál vagy utópia
Ahhoz a koncepcióhoz kapcsolódik, mely a közösséget – a társulást vagy territoriális
valóságot – egy eszményi közösség szintjére emeli. Ez egy olyan – értékeket hangsúlyozó
– morális értelmezés, mely ideális kapcsolatot feltételez az emberek között. Képviselői
szerint el kell fordulni a romlottságtól, a modern világ anonimitásától, és új
alapelvek letételével kell küzdeni a társadalmi betegségek ellen.
Az 1990-es években „erkölcsi hangként” jelent meg Amerikában az Amitai Etzioni által
elindított kommunitáriánus mozgalom. Ez a mozgalom közösségi megoldásokat keres
a társadalomban tapasztalható erkölcsi hanyatlásra; a családi élet értékcsökkenésének, a
bűnözés, korrupció elterjedésének megakadályozására. Hite szerint az amerikai társadalomnak
szüksége van morális megújulásra, s ez lehetséges anélkül, hogy a puritanizmus
végleteibe esnének; s anélkül, hogy a személyes életet korlátozni kellene.
Etzioni úgy látja, hogy sok társadalmi probléma gyökere abban rejlik, hogy az emberek
túl sok jogot élveznek és túl kevés felelősséget vállalnak a közösségért. Arra hívja fel a
figyelmet, hogy szükség van egy olyan megújult társadalmi szerződésre, melyben az
egyéni jogok és a társadalom védelme kiegyensúlyozottan érvényesül. A kommunitáriánus
mozgalom egy olyan társadalmi mozgalom, mely azt tűzte ki céljául, hogy változást
idézzen elő a társadalomban: változást a morál, a társadalmi kapcsolatok és a
nyilvánosság terén. A változások három legfontosabb színterét a családi életben, az
iskolában és a közösségi kapcsolatokban jelöli meg. A család fekteti le az erkölcsi nevelés
alapjait, az iskolában pedig a családi értékek megerősítése (esetleg pótlása, ill. korrekciója)
történik. A harmadik „célpont” a közösségi kapcsolatok, hálózatok helyreállítása,
ill. kialakítása, ahol az emberek törődnek egymással, s ezen közösségek egyben
hozzájárulnak a polgári, társadalmi, s morális rend fenntartásához. Ennek megvalósításához
sokféle elem (intézményi, politikai, kormányzati) együttes jelenléte szükséges.
Ugyanakkor nem nélkülözhető a nemzeti szinten támogatott demokratikus folyamatok
kiteljesedése, a különböző szubkultúrák tisztelete, az egymás elfogadása. A kommunitáriánus
mozgalom aktív cselekvésre, csatlakozásra hívja fel az állampolgárokat, hogy a
fenti területeken megindulhassanak a változások. (Etzioni 1993)
A kommunitáriánus mozgalom szociálpolitikát is érintő hatásával kapcsolatban Bill
Jordan kritikákat fogalmaz meg. A közösségi felelősség hangsúlyozása ugyanis Angliában
a konzervatívok és szociáldemokraták politikai retorikájává vált az 1990-es években.
A jóléti állam biztonságot nyújtó rendszerének leépítéséhez, a globális piac „akadálymentesítéséhez”
e mozgalom jelszavát kölcsönözték: szükséges, hogy a jogokra
való fókuszálás helyett a kötelességek kerüljenek előtérbe. Jordan arra a veszélyre hívja
29A közösség, mint „teljesség” koncepció a közösségnek arra a képességére utal, mely szerint képes magát
fenntartani gazdaságilag, biológiailag és kulturálisan egyaránt (mint pl. a háromgenerációs vadászó,
gyűjtögető életmódot folytató csoportok).
36