Közösség és közösségi munka - Közösségfejlesztés
Közösség és közösségi munka - Közösségfejlesztés
Közösség és közösségi munka - Közösségfejlesztés
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
kus helyi közösség tagjaként élné az életét, a városlakó emberek különböző szerepkörükben<br />
sokféle, speciális érdekközösség tagjai lehetnek, vagyis nagyobb számú szervezett<br />
csoporttal, közösséggel érintkeznek. Ezért a network képviselői a közösséget az egyén<br />
oldaláról közelítették meg: az egyén jelentőséggel bíró, informális <strong>közösségi</strong> köt<strong>és</strong>eit,<br />
kapcsolatait térképezték fel. Adatokat gyűjtöttek a hálózat struktúrájáról (a tagok közötti<br />
kapcsolatokról), kiterjedtségéről <strong>és</strong> a kapcsolatok tartalmáról (pl. a szociális támogatás megnyilvánulásairól).<br />
Figyelmük középpontjában az a kérd<strong>és</strong> állt, melyet eredetileg Georg<br />
Simmel vetett fel; azt tudniillik, hogy a hálózatban található kapcsolati „pattern”-ek (minták)<br />
hogyan hatnak a tagok felé történő „forráseloszlás” módjára? (Wellman 1988)<br />
A közösség hálózatanalízis megközelít<strong>és</strong>e új kutatási lehetőségeket biztosít a <strong>közösségi</strong><br />
kapcsolatokat elemzők számára. Az egyén „kapcsolat-hálózata” megjeleníthető akkor is, ha<br />
a szomszédsági <strong>közösségi</strong> kapcsolatok gyengék. Tanulmányozhatók a különböző típusú<br />
kapcsolati köt<strong>és</strong>ek, mint pl. a munkával összefüggő köt<strong>és</strong>ek; baráti, intim kapcsolatok; távolabbi,<br />
gyengébb erejű köt<strong>és</strong>ek stb. (Angelusz–Tardos 1988/3) A hálózatelemz<strong>és</strong> segít áthidalni<br />
a mikro- <strong>és</strong> makroszintű magyarázatok közötti szakadékot, <strong>és</strong> így többszintű elemz<strong>és</strong>re<br />
nyílik lehetőség. Azáltal, hogy az egyént nem mint atomot vizsgálja, hanem mint a társadalmi<br />
rendszer tagját, képes az alanyok közötti viszonyok struktúrájának, ill. az alanyok<br />
hálózaton belüli helyzetének leírására. A network megközelít<strong>és</strong>ek során a társadalmi viszonyok<br />
kontextusa megbízhatóan ragadható meg.<br />
A társas kapcsolatokra irányuló szociológiai megközelít<strong>és</strong>ek általában a mikrocsoportokat<br />
célozzák meg, de nagyobb társadalmi alakzatok „szociometrikus” elemz<strong>és</strong>ével is<br />
megpróbálkozhatunk (ennek lehetőségére már Moreno is felhívta a figyelmet). A csoportközi<br />
hálózatok „hálózata” a csoportok közötti kommunikációs kapcsolódásokat, közelségettávolságot,<br />
nyitottságot rajzolja meg. (Angelusz–Tardos 1991) Ezzel a módszerrel azt is<br />
megvizsgálhatjuk, hogy egy lokalitásban melyik közösség játszik központi szerepet, melyik<br />
közösségben találhatjuk a legtöbb „átfed<strong>és</strong>t” más <strong>közösségi</strong> tagsággal, milyen a helyi közösségek<br />
struktúrája? A hálózatelemz<strong>és</strong> tehát utat nyitott nagyobb egységek, akár világszervezetek,<br />
világhálók vizsgálatához is.<br />
Az 1970-es évek végétől robbanásszerűen megugrott a hálózatelemz<strong>és</strong>i megközelít<strong>és</strong><br />
alkalmazóinak száma, s világszerte folytak kutatások az egyén közösségeinek feltérképez<strong>és</strong>ére<br />
az USA-ban, Kanadában, Európában, Hongkongban <strong>és</strong> Indiában. Meglepő volt a hasonlóság,<br />
melyet a különböző országok – <strong>és</strong> az országokon belül a különböző városok –<br />
eredményei mutattak. Wellman (1988) a fenti országokban folyó kutatások eredményeit tanulmányában<br />
foglalja össze:<br />
– A tény, hogy a legtöbb köt<strong>és</strong> nem kapcsolódik a lokalitáshoz nem jelenti azt, hogy<br />
eltűntek volna a szomszédsági kötelékek. A szomszédság karaktere (pl. homogenitása)<br />
hatással van arra, hogy az emberek milyen mértékben vonódnak be a szomszédsági<br />
életbe. (A szomszédsági kapcsolatokat illetően az emberek szelektívek; csak<br />
néhány helyi lakossal tartanak fenn kapcsolatot.) A segítségnyújtás, viszonossági<br />
kapcsolatok erősítik az egyén lokalitáshoz való kötőd<strong>és</strong>ét (biztonságérzetét, odatartozás-érz<strong>és</strong>ét).<br />
– A nagyvárosi ember kev<strong>és</strong>bé rendelkezik a hagyományos – rokonsági, szomszédsági,<br />
gyülekezeti – kapcsolatokkal, mint a kistelepül<strong>és</strong>en élő ember. A városiak több „modern”<br />
közösség tagjai.<br />
– Szoros összefügg<strong>és</strong>t találtak a támogató (supportive) hálózat kiterjedtsége <strong>és</strong> az egyének<br />
eg<strong>és</strong>zségi állapota, ill. a betegségekkel való megbirkózás között. Egy longitudi-<br />
38
Change language