Tudományos kutatói kézikönyv doktoranduszok számára.

pítás és az ismeret (az előzőből leszűrt általánosabbösszefüggések törvénye, szakmai logikával általánosítotttételek.""Az információk felépülése a kutató munkájában a következő:Több adat (ismeretelem) együtt ismeretegységetképez. Több egynemű ismeretegység az "egyszerűeredmény", ami már tartalmaz mondanivalót. Akülönnemű ismeretegységek "összefüggő eredményt"jelentenek. Ha ehhez a kutató a ténymegállapításon felülhozzáfűzést is tesz, úgy létrejön a "tételes megállapítás".Az információ negyedik fokozata úgy jön létre,hogy további "következtetést" vonnak le több megállapításösszefüggéséből. Az első kettőt nevezhetnénkelemi információnak, míg az utóbbi kettőt tételes információnak".A szövegelemzés (ma ismeretelemzés) céljára pedigannak idején a tudományos szövegtartalom kategóriáit(hierarchikusrangfokozataik sorrendjében) így határoztákmeg:1. szavak,2. fogalmak,3. definíciók,4. megállapítások (ezek formailag szavakból, tartalmilagadatokból, információkból épülnekfel),5. tézisek (tételes megállapítások),6. elméletek,7. alkalmazások (esetek és módszerek).Az elméletek e szerint összefüggő tézisekből épülnekfel, az elméletnek az a feladata, hogy megmagyarázzaa tényeket. Egy új adat önmagában is érték. Egy eredményesmegállapítás jelentős érték. Mások anyagábólvaló következtetés is új értékalkotás, de önálló szellemialkotás csak a saját gondolat lehet. Az idegen és asaját ismeretanyagot kell összedolgozni és új adatoknélkül, csupán a régi megállapítások átcsoportosításávalis alakítható ki új mondanivaló. A kutatás feladataúj ismeretek, új összefüggések felfedezése, ami nagyonsokoldalúan valósítható meg az így feldolgozottanyaggal A saját és idegen információ egyenlő értékű afeldolgozásban. Minél távolabbi tudományszak ismeretéthasznosítjuk az annál termékenyítőbb munkánkra.Külön probléma lehet információink, megállapításaikvalóságtartalma. Csak az igazat és csakis az igazat –állítsuk, mert magunkat csapjuk be, ha tudatosan torzítjuka valóságot. A negatív kísérleti eredmények isTUDOMÁNYOS KUTATÓI KÉZIKÖNYV200értékesek pl. ha valaminek az alkalmatlanságát mutatjukki. Az idegen megállapításokkal való egybevetéserősítheti vagy cáfolhatja saját meglátásunkat. Ez tévútrasodorhatja a kutatót, aki mindenáron eredményretör. Csak azokat az érveket, tényeket, bizonyítékokatadjuk elő, amelyek elképzeléseinket igazolják és elhallgatjukazokat, amelyek ellenünk szólnak. Ezt“egyoldalú kifejtésnek” mondják. A "kétoldalú" közleményekviszont olyanok, amikor másoknak a miénkkeléppen ellentétes érveit is kifejtjük.Az ismeretgazdálkodás lényege nem a vitatkozás,szembeállítás vagy megerősítés, hanem a saját és idegenismeretelemekből egy új megállapítás (egy eddignem volt tudás-molekula) előállítása.A doktori értekezés tárgyválasztásA doktori értekezések témaválasztásánál célszerűbb kisebbfelületen nagyobb mélységet választani. Az értekezésnem enciklopédia vagy tankönyv, inkább monográfiajellegű, vagyis egy elhatárolt téma tárgyalása.Viszont ehhez a szűkített témához a forrásmunkákat alehető legtágabb körből kell összegyűjteni.Mint minden kutatás, a disszertáció készítés is problémamegoldásrairányuló tevékenység. Kérdéses azonban,hogy mi itt a fő probléma: valamely tudományosvagy gyakorlatban hasznosítható kérdés megoldása,avagy annak bizonyítása, hogy a tudományos fokozatrapályázó alkalmas ilyen feladatok elvégzésére? Ezutóbbiról van inkább szó. Katonai hasonlattal élve inkábbvaktölténnyel végzett hadgyakorlatról, mint igazihadműveletről; de a "vizsgázó" vezérkari tiszt számáraez sokkal veszélyesebb, mert kemény kritikára nyílikvele szemben lehetőség, míg a háborúban (a gyakorlatiéletben) erre többnyire már nem érnek rá (vagy hősihalált halnak, vagy csak a csatavesztést konstatálják ésmagyarázzák ki, ha erre még van lehetőségük).A doktorandus disszertációja (kutatása) témáját, magaválasztja, irányítói segítségével. Tárgya legyen aktuálisés konkrétan elhatárolt. Legyen az jól körülhatárolható,időben is egyértelmű (történeti), érdeklődést keltő(ami holnap lesz érdekes), valódi megoldatlan problémákatfelvető.Célszerű tájékozódni a téma szakirodalmi feldolgozottságánakfokáról, hogyan lehet a forrásokhoz hozzájutni,különösen, ha az ember nagyrészt irodalom alapjándolgozik. Másrészt, hogy nem voltak-e már előtte, akik