Tudományos kutatói kézikönyv doktoranduszok számára.

dek, illetve előnyös a hosszú és rövid mondatok váltakozása.Nagyon fontos, hogy szóhasználatunk választékoslegyen. Erre egy tanács érvényes: aki jót akarírni, annak sokat kell olvasni. A jelentésnek végül hibátlannakés nem kijavítottnak kell lennie, rendkívülrontja a hatást minden utólagos belefirkálás. Arra isgondolni kell, hogy azok, akik szponzorálják, vagyegyáltalán finanszírozzák a kutatásokat, azok a jelentésbenkapják meg az ellenszolgáltatást, ezért a jelentésekminőségére rendkívül nagy mértékben vigyáznikell.Külön érdemes foglalkozni a pályázatok készítésével,mivel a kutatás anyagi hátterének megszerzéséhezszükségesek. A kutatási jelentés többnyire az ilyen feladatokmegoldásáról számol be a megbízó szája ízeszerint.Az ismeret tartalmi elemeiA szakirodalmi alkotások egészet képező dokumentumok,ami visszakeresésük, idézésük és idézettségükszempontjából is egységnek számit. A szakirodalmifeldolgozás és hasznosítás szempontjából azonban egészükbennem "emészthetők": fel kell bontani őket információselemeikre. Ha új és más házat építünk többrégiből, a bontási anyagot használjuk fel. Vajon mi leheta forrásmunkákba foglalt szétbontott ismeretanyaglegkisebb eleme, "téglája"?Az ismeret legkisebb egysége (az "ismeretmolekula"ami szavak, fogalmak atomjaiból tevődik össze) az egymondatban kifejezett megállapítás, ami mint információönmagában is megáll, érthető és más információkkalösszeépíthető.Amennyiben a megállapítás új (olyan molekula amilyenmég nem volt) és van értelme is (használhatóanyag molekulája) akkor mint tudományos megállapításttételnek (tételes megállapításnak) nevezhetjük. Ajelentős ilyen tételeket filozófiailag tudományos tézisnekmondhatjuk. (A szóhasználat ördöge azonban itt isfélre akar vezetni a szavak többértelműségével: tézisneknevezik az értekezések fontos megállapításainak(téziseinek) összefoglalását, sőt a kutató korábbi megállapításainakértekezést pótló gyűjteményét is, míg azangolszász országokban még többet jelent: a disszertációelnevezés helyett használják.Ha a tudományos tézist feltételezés (bizonyítandó kérdés)formájában értelmezzük (vagy fogalmazzuk meg),TUDOMÁNYOS KUTATÓI KÉZIKÖNYV296úgy (munka)hipotézishez jutunk, ami aztán bizonyítvatézissé lép elő. Az ilyen tézisnek lehet antitézise, és adialektikából ismert szintézis, tágabb értelemben a tézisekösszevonását, kombinálását is jelentheti.Mivel az ismeretgazdálkodás nem a dokumentumokkal,hanem a belőlük kiemelhető ismeretelemekkelfoglalkozik, "Informáci- ón nem a tájékoztatási tevékenységet,vagy annak alapanyagát értjük, hanem amondanivaló tartalmi egységét. Az ismeret a rendszerbefoglalt információk tömege. Az információ formaifokozatai: az adat, az adatokból levont tételes megállapításés az ismeret (az előzőből leszűrt általánosabbösszefüggések törvénye, szakmai logikával általánosítotttételek.""Az információk felépülése a kutató munkájában a következő:Több adat (ismeretelem) együtt ismeretegységetképez. Több egynemű ismeretegység az "egyszerűeredmény", ami már tartalmaz mondanivalót. Akülönnemű ismeretegységek "összefüggő eredményt"jelentenek. Ha ehhez a kutató a ténymegállapításon felülhozzáfűzést is tesz, úgy létrejön a "tételes megállapítás".Az információ negyedik fokozata úgy jön létre,hogy további "következtetést" vonnak le több megállapításösszefüggéséből. Az első kettőt nevezhetnénkelemi információnak, míg az utóbbi kettőt tételes információnak".A szövegelemzés (ma ismeretelemzés) céljára pedigannak idején a tudományos szövegtartalom kategóriáit(hierarchikusrangfokozataik sorrendjében) így határoztákmeg:− szavak,− fogalmak,− definíciók,− megállapítások (ezek formailag szavakból, tartalmilagadatokból, információkból épülnek fel),− tézisek (tételes megállapítások),− elméletek,− alkalmazások (esetek és módszerek).Az elméletek e szerint összefüggő tézisekből épülnekfel, az elméletnek az a feladata, hogy megmagyarázzaa tényeket. Egy új adat önmagában is érték. Egy eredményesmegállapítás jelentős érték. Mások anyagábólvaló következtetés is új értékalkotás, de önálló szellemialkotás csak a saját gondolat lehet. Az idegen és asaját ismeretanyagot kell összedolgozni és új adatok