2012. április és július között a Régiók Bizottsága részletes elemzést készített az Európa 2020 stratégiavégrehajtásának tényleges helyzetéről, annak értékelése céljából, hogy a stratégia, immár a másodikévében,• hozzáadott értéket biztosít-e az EU városai és régiói számára, mégpedig kettős értelemben: a)megfelelően figyelembe véve azok különböző helyzetét és szükségleteit, b) lehetővé téve számukra,hogy ambiciózusabb politikai programokat vezessenek be, mint amilyeneket a stratégia nélkültervezhetnének;• valamennyi érintett kormányzati szinttel partnerségben került-e végrehajtásra, annak az e jelentés2. fejezetében szereplő feltevésnek a fényében, mely szerint a partnerségen alapuló többszintűkormányzás előfeltétele az Európa 2020 stratégia céljai elérésének.Ezt az értékelést az Európa 2020 stratégiát nyomon követő platform végezte a fent említett 2012. évifelmérést felhasználva. A kérdések arra irányultak, hogy az országspecifikus célkitűzések megfelelőek-e aválaszadók által képviselt területek számára, valamint hogy az Európa 2020 stratégia és a nemzetireformprogramok ösztönzik-e őket ambiciózusabb célok kitűzésére és azokhoz kapcsolódó politikákkidolgozására 12 . A felmérés alapja egy 2012. tavasszal közzétett tanulmány volt, amely nyolc példaalapján értékelte, hogyan alakítja az Európa 2020 stratégia a regionális és helyi politikai döntéshozatalt. 13Emellett elemezték a nemzeti reformprogramok szövegét is 14 , az <strong>RB</strong> nemzeti delegációi körében gyűjtöttinformációk révén ellenőrizve és kiegészítve 15 , annak értékelése céljából, hogy a helyi és regionálisönkormányzatokat bevonták-e és milyen módon az április közepén közzétett 2012. évi új nemzetireformprogramok 16 előkészítésébe.E munka eredményeit az alábbiak szerint mutatták be:121314151617 tagállamból 40 helyi és regionális önkormányzat vett részt a felmérésen (11 településeket, 6 tartományokat, 18 régiókat és4 városok és régiók szövetségeit képviselő válaszadó). Bár tíz uniós tagállam helyi és regionális önkormányzatai nem vettek részt afelmérésben, és a válaszok igen nagy része néhány tagállamból érkezett, a hozzájárulások földrajzi eloszlása megfelelőenkiegyensúlyozott, az EU valamennyi főbb területének régióit és városait képviselve. A válaszadók felsorolása a mellékletben található.Valamennyi hozzájárulás elérhető a következő címen:http://portal.cor.europa.eu/europe2020/ClosedSurveys/Pages/InvitationtotakepartinthesurveyonEurope2020what'shappeningontheground2012Edition.aspx.„Is Europe 2020 delivering? A preliminary enquiry to the CoR general overview survey on Europe 2020 for 2012” [Célt ér-e azEurópa 2020 stratégia? Előzetes vizsgálat az <strong>RB</strong> 2012. évi, az Európa 2020-ról szóló általános felméréséhez], készítette: RIMAS,Bécsi Gazdaságtudományi Egyetem, a CDR/ETU/96/2012. sz. szerződés keretében.„On the role of the local and regional authorities in the Europe 2020 National Reform Programmes” [A helyi és regionálisönkormányzatok szerepe az Európa 2020 nemzeti reformprogramjaiban], készítette: Ecologic Institut, Berlin, aCDR/ETU/96/2012. sz. szerződés keretében.A felmérésben az <strong>RB</strong> következő nemzeti delegációi vettek részt: Ausztria, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország,Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Románia ésSvédország. Belgium, az Egyesült Királyság és Görögország delegációja írásbeli nyilatkozatot küldött be a kérdőív kitöltése nélkül.A 2012. évi nemzeti reformprogramok a következő címen találhatók: http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-yourcountry/index_hu.htm.
• a 3. fejezet az alapvető regionális statisztikákról nyújt áttekintést, mely megmutatja, milyenmessze állnak az EU NUTS II. régiói az adott ország Európa 2020 stratégiában kitűzött céljaitól(3.1. szakasz). Összegzést ad a szubnacionális költségvetések helyzetéről, amelyeket kihívások eléállít a gazdasági válság és korlátoznak a pénzügyi konszolidációs politikák (3.2. szakasz), valamintbejelenti egy regionális teljesítménymutató létrehozását az Európa 2020 eredményeinek nyomonkövetése érdekében;• a 4. fejezet azt elemzi, hogy az Európa 2020 stratégiát nyomon követő platform 2012. évifelmérésének válaszadói hogyan látják az Európa 2020 stratégiát, és hogy az milyen hozzáadottértéket nyújt nekik (4.1. szakasz) a kiemelt kezdeményezések és a nemzeti reformprogramok révén(4.2. szakasz). Összefoglalást ad annak vizsgálatáról is, hogy a helyi és regionális önkormányzatokhogyan vesznek részt országuk nemzeti reformprogramjainak előkészítésében (4.3. szakasz), afelmérésen és az <strong>RB</strong> nemzeti delegációinak hozzászólásain alapulva. A válaszadóknak azEurópa 2020 finanszírozási módjával kapcsolatos véleményét a 4.4. szakasz tartalmazza, míg a4.5. szakasz a különböző kormányzati szintek közötti együttműködés (sajnos korlátozott) mértékévelfoglalkozik;• az 5. fejezet megmutatja, hogyan értékelik az uniós városok és régiók az Európa 2020 stratégiátannak célkitűzéseit és kiemelt kezdeményezéseit illetően (5.1. szakasz), valamint hogy a városok ésrégiók hogyan járulnak hozzá a célok eléréséhez a stratégia három fő pillére keretében (5.1–5.4. szakasz);• a 6. fejezet tényszerű és gyakorlati információkat tartalmazó mellékletekből épül fel.