Előszó az <strong>RB</strong> által az Európa 2020 stratégiáról készített <strong>harmadik</strong> nyomonkövetési jelentéshezRamón Luis Valcárcel Siso, az <strong>RB</strong> elnöke, Murcia autonóm közösség elnöke<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia lehetővé teszi az EU tagállamai számára egyolyan növekedés beindítását, amely szándékaink szerint intelligens,fenntartható és inkluzív, továbbá illeszkedik az EU régióinaksajátosságaihoz, illetve a gazdasági, társadalmi és területi kohéziómegerősödése mellett valósul meg. Ebben a szellemben határoztam úgy,hogy a Régiók Bizottsága elnökeként betöltött mandátumom politikaiprioritásává teszem az Európa 2020 stratégiát.<strong>Az</strong> alábbi, 3. jelentés azt illusztrálja, hogy az Európa 2020 stratégia bevezetése után két évvel igenishozott pozitív eredményeket. Ilyen például a „közös nyelv” kialakítása az egyes kormányzati szintekközött, vagy az arra való ösztönzés, hogy ambiciózusabb célokat tűzzünk ki a helyi és regionális politikaszintjén. <strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésére irányuló többszintű együttműködések itt-ottkezdenek megjelenni – kialakításukat kétségkívül ösztönzik a kohéziós politika keretében alkalmazottpartnerséggel kapcsolatos tapasztalatok.Ez a jelentés azonban arról is tanúskodik, hogy hiányos a különféle politikai eszközök közöttikoordináció, amit az Európa 2020 stratégia céljainak szentelt pénzügyi források hiánya is súlyosbít. Adokumentum azt is megállapítja, hogy nagy szükség van az adminisztratív egyszerűsítésre és a helyi ésregionális közigazgatás operatív kapacitásainak megerősítésére is. Kimutatja még, hogy a gazdaságiválság, az államadósság, illetve az euró stabilizációját célzó politikák a helyi és regionálisönkormányzatok zömének kiadásaiban különösen érezhetők. Ahhoz, hogy a szociális jellegűválságellenes fellépésekre koncentrálhasson, számos helyi és regionális önkormányzatnak drasztikusancsökkentenie kellett a növekedést megalapozó beruházásokat.A többszintű koordináció, amely az Európa 2020 stratégia sikerének egyik feltétele, még közel semelterjedt gyakorlat, így a nemzeti reformprogramokban sem érezhető a hatása. Arra van tehát szükség,hogy az EU a következő éves növekedési jelentésben és az országspecifikus ajánlásokban határozottanösztönözze a különböző kormányzati szinteket az együttműködésre.Ennek az Európa 2020 stratégiáról szóló <strong>harmadik</strong> nyomonkövetési jelentésnek a közzétételévelpárhuzamosan a Régiók Bizottsága elindította a stratégia hét kiemelt kezdeményezésének értékelését.2012 decemberétől 2014-ig hét konferenciára kerül sor, amelyek eredményei képezik majd az alapját az<strong>RB</strong> hozzájárulásának a 2014-es európai városok és régiók csúcstalálkozójához. Ez utóbbi rendezvényalkalmat biztosít arra, hogy következtetéseket vonjunk le az Európa 2020 stratégia félideifelülvizsgálatához kapcsolódva. Felkérem Önöket, hogy vegyenek részt ebben az elemzési ésvitafolyamatban, hiszen Európát csak alulról kiindulva építhetjük fel.
<strong>Az</strong> <strong>RB</strong>-nek az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos <strong>harmadik</strong> nyomonkövetési jelentésénekelőszavaMichel Delebarre, az <strong>RB</strong> tagja, az Európa 2020 nyomonkövetési platform politikai koordinátora,Dunkerque polgármestere és szenátor<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia 3. <strong>RB</strong>-s nyomonkövetési jelentése ahhoz a gondolkodásifolyamathoz kíván hozzájárulni, amelyet az Európa 2020 stratégia helyzetéről,átfogóbb módon pedig az Európai Unió szintjén folyó gazdasági kormányzásrólkell folytatni.E történelmi pillanatban, amikor az Európai Unió gazdaságpolitikájának meg kelltalálnia a kényes egyensúlyt a közkiadások szigora és a növekedés fellendítésétcélzó strukturális reformjavaslatok (liberalizáció, a munkaerőpiac reformja,nyugdíjreform) között, a helyi és regionális önkormányzatok arra emlékeztetnekbennünket, hogy nem lehet ambiciózus növekedési stratégiát követni, ha nincsenekbiztosítva a szükséges költségvetési források e stratégia Európai Unióban történőmegvalósításához.Ezen túlmenően a fellendülést előkészítő minőségi kiadásokat nem szabad feláldozni az államadósságokszükséges csökkentésének oltárán. A költségvetési konszolidáció és a gazdasági fellendülésvéghezviteléhez a magas szintű foglalkoztatásra is szükség van, amely fenntartja a fogyasztás szintjét, éstöbb személyt von be a jóléti állam finanszírozásába.<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégiának – három pillérével együtt – megfelelő finanszírozási eszközöket kell kapnia,és az Unió politikai prioritásainak előterében kell maradnia, hogy valóban elindítsa az intelligens,fenntartható és inkluzív növekedést.<strong>Az</strong> Európa 2020 stratégia sikerének biztosítása érdekében, az EU és a tagállamok új politikaikoordinációs eszközével, az európai szemeszterrel összefüggésben végezetül bővíteni kell a polgárokparlamenteken, területi önkormányzatokon és szociális partnereken keresztül megvalósuló demokratikusrészvételét.