You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
198 szerb antal utas és holdvilág<br />
Tivadar bizonyára nagy gyönyörűséggel írta ezt a levelet, boldog volt, hogy ő, a könynyelmű<br />
és vivőr a családban, most az egyszer abban a helyzetben van, hogy erkölcsöt<br />
prédikálhat a szolid és komoly Mihálynak. Mihályt már magában ez is, legkevésbé<br />
rokonszenves bátyjának ez a felsőbbséges hangja is kihozta a sodrából.<br />
A hazamenetelt már csak azért sem tudta másképp felfogni, mint oktrojt, mint szörnyű<br />
és utálatos kényszert. Pedig, úgy látszik, más megoldás csakugyan nem nyílt. Ha megfizeti<br />
adósságát Millicentnek, nem marad pénze, hogy továbbra is Rómában maradjon.<br />
Mélyen nyugtalanította az is, amit Tivadar apjukról írt. Tudta, hogy Tivadar nem<br />
túloz, apja depresszióra hajlamos, és az egész ügy, amelyben anyagi, társadalmi és<br />
emocionális kellemetlenségek oly bonyolultan láncolódnak össze, nagyon is alkalmas<br />
arra, hogy apja lelki békéjét megzavarja. Ha más nem volna, magában az is, hogy kedvenc<br />
fia ilyen lehetetlenül viselkedett. Csakugyan haza kell mennie, hogy legalább ezt<br />
jóvátegye, hogy megokolja apja előtt, mennyire nem tehetett mást, Erzsi érdekében<br />
sem. Meg kell mutatnia, hogy nem szökevény, vállalja tettét, amint gentlemanhez illik.<br />
És be kell állnia otthon a munkába. Ma minden a munka: a munka a jutalom az elinduló<br />
ifjúnak, tanulmányaiért, és a munka a vezeklés és büntetés is, azoknak, akiknek valami<br />
nem sikerült. Ha hazamegy és rendesen dolgozik, apja előbb-utóbb megbocsát neki.<br />
De mikor eszébe jutottak a „munka” részletei, íróasztala, az emberek, akikkel tárgyalnia<br />
kell, és főképp azok a dolgok, amikkel a munkán kívül töltené az idejét: a bridzs,<br />
a Duna, az úrinők, a sírásig elkeseredett.<br />
- Hogy mondja Achilleus árnya? - tűnődött. - „Inkább vagyok zsellér atyám házában,<br />
mint fejedelem a halottak között...” Én éppen fordítva: inkább lennék zsellér itt,<br />
a halottak között, mint fejedelem otthon, atyám házában. Csak tisztább fogalmam<br />
volna arról, hogy mi a zsellér...<br />
Itt, a halottak között... Mert ekkor már kint járt, a város falain túl, Cestius piramisa<br />
mögött, a kis protestáns temetőben. Itt pihennek kollégái, az északi halottak, akiket<br />
idehoztak megnevezhetetlen nosztalgiák, és akiket itt ért utol a halál.<br />
Ez a szép temető, árnyas fáival, mindig is kísértette az északi lelkeket, azzal az illúzióval,<br />
hogy itt édesebb lesz az enyészet. Goethe egyik római elégiájának végén ott<br />
áll, mementóként: Cestius’ Mal vorbei, leise zum Orcus hinab. Shelley egy gyönyörű<br />
levelében írta meg, hogy itt szeretne nyugodni, és csakugyan itt nyugszik, legalábbis<br />
a szíve, felette a felírás: Cor cordium.
Change language