A német energiarendszer átalakítása
HUN
HUN
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
32 | A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong><br />
Kiotói jegyzőkönyv<br />
1997-ben a japán Kiotó városában az Egyesült<br />
Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezmény<br />
(UNFCCC) keretén belül a tagállamok megállapodtak<br />
az üvegházhatású gázok csökkentéséről<br />
2012-ig. Az összehasonlító értékek az 1990-es<br />
év mérőszámai voltak. A dokumentumot több<br />
mint 190 állam ratifikálta. A dohai Éghajlatváltozási<br />
Konferencián meghatároztak egy<br />
második kötelezettségvállalási időszakot<br />
2020-ig. A Kiotói jegyzőkönyv a 2015-ös párizsi<br />
Éghajlatváltozási Megállapodás elődje volt,<br />
amelyben időközben 196 UNFCCC tagállam<br />
határozta meg a globális felmelegedés maximális<br />
értékét 2 Celsius-fok alatt.<br />
kondenzátor<br />
A kondenzátor rövidtávon képes villamos energiát<br />
tárolni. Egy kondenzátor két elemből áll,<br />
például fémgömbökből, vagy -lemezekből. Az<br />
egyik elem pozitív, a másik negatív töltésű. Ha<br />
összekötik őket, akkor villamos energia áramlik,<br />
amíg a töltések ki nem egyenlítik egymást.<br />
közel nulla energiafelhasználású épületek<br />
A közel nulla energiafelhasználású épületek különösen<br />
kevés energiát fogyasztanak. Az Európai<br />
Unióban 2021-től minden újépítésű háznak<br />
ugyanazoknak az elvárásoknak kell megfelelnie.<br />
Középületek esetében ez az irányelv már 2019<br />
óta életben van. Németországban az ilyen házak<br />
primerenergia-fogyasztása nem haladhatja meg<br />
évente a 40 kWh-t négyzetméterenként.<br />
lendkerekes energiatároló<br />
A lendkerekes energiatárolók rövidtávon képesek<br />
felvenni a fennmaradó villamos energiát<br />
a hálózatból. Az elektromos energiát ilyenkor<br />
mechanikus úton tárolják. Egy elektromos<br />
motor meghajt egy lendkereket, az elektromos<br />
energia pedig rotációs energiává alakul. Ahhoz,<br />
hogy ezt visszanyerjék, a kerék szükség esetén<br />
egy elektromotort hajt meg. Az akkumulátorokhoz<br />
hasonlóan a lendkerekek is a moduláris<br />
rendszerekhez a legalkalmasabbak. A műszaki<br />
alapelvet a középkor óta ismerik, még ha<br />
akkor nem is elektromos árammal kombinálták.<br />
A lendkerekek tehát a legmegfelelőbbek<br />
ahhoz, hogy rövidtávú csúcstermelés idején<br />
villamos energiát tároljanak, majd ezt gyorsan<br />
visszavezessék a hálózatba.<br />
megújuló energiaforrások<br />
A megújuló energiaforrások közé tartozik<br />
a szélenergia, napenergia (fotovoltaikus modul,<br />
naphőberendezés), geotermikus energia, biomassza,<br />
vízerő és a tengeri energia. A vízerőnél<br />
részben különbséget teszünk a kis erőművek<br />
között, amelyek számos statisztika szerint<br />
a megújuló energiaforrások közé tartoznak, és<br />
a nagy vízerőművek között, amelyek 50 MW<br />
feletti beépített teljesítmény felett gyakran<br />
már nem tartoznak ide.<br />
A hagyományos energiaforrásokkal szemben,<br />
mint szén, olaj, gáz vagy atomenergia, a megújuló<br />
energiaforrásoknak nincs szükségük<br />
nyersanyagra a villamosenergia-termeléshez.<br />
Kivételt képez a biomassza, ami csak akkor<br />
éghajlatsemleges, ha nem dolgoznak fel több<br />
nyersanyagot, mint amennyi ugyanebben az<br />
időszakban újraképződik.<br />
A geotermikus energiát egyre több kritika<br />
éri. A geológiai beavatkozások többek között<br />
földrengést is kiválthatnak, és oda vezethetnek,<br />
hogy a föld olyan erősen megremeg, hogy<br />
emiatt épületek válnak lakhatatlanná.<br />
okoshálózat<br />
Az okoshálózat (smart grid) egy olyan ellátó<br />
hálózat, amelyben az összes elem kommunikál<br />
egymással, az előállítótól kezdve a vezetékeken<br />
és tárolókon át egészen a fogyasztóig. Ezt<br />
automatizált, digitális adatátvitellel biztosítják.<br />
A gyors kommunikáció segít abban, hogy elkerülhetők<br />
legyenek a kimaradások vagy a túltermelés<br />
és, hogy az energiaellátás során mindenki<br />
szükségletét figyelembe vegyék. Különösen<br />
akkor szükségesek az ilyen megoldások, amikor<br />
a villamos energia rendszertelenül érkezik<br />
a megújuló energiaforrásokból. Mindemellett<br />
az okoshálózatok lehetővé teszik, hogy rugalmas<br />
villamosenergia-ármodellek segítségével<br />
a szükségletet is befolyásolják.<br />
pályázat<br />
2017-től az új szélpark projektek vagy a nagy<br />
napelem-létesítmények pályázatokon keresztül<br />
kaphatnak támogatást. Ennek során egyszerre<br />
több projektet írnak ki, és a potenciális érdeklődőknek<br />
meg kell adniuk a kezdeti díjazás<br />
nagyságát a kiválasztott projektre. A törvényesen<br />
meghatározott díjazás helyett így fair piaci<br />
ára lesz a megújuló energiaforrásból származó<br />
villamos energiának. A folyamat tesztelése és<br />
optimalizálása céljából már 2015-ben kiírtak<br />
három pályázati kört nagy fotovoltaikuslétesítmények<br />
projektjeire.<br />
pelletfűtés<br />
A fapellet kis, préselt faforgácsból vagy fűrészporból<br />
készült labdacs vagy rúd, amelyet<br />
speciális fűtéstechnológiák alkalmazásakor<br />
használnak. A préselés miatt nagy az energiasűrűsége,<br />
azonban kevesebb tárolóhelyre van<br />
szüksége, mint a tüzifának. A fapelletes fűtés<br />
éghajlatsemleges, hiszen az égéskor csak annyi<br />
szén-dioxid szabadul fel, amennyit a növény<br />
korábban elraktározott.<br />
power-to-gas (elektrolízis, metanizáció)<br />
A power-to-gas olyan technológia, amelynek<br />
segítségével a fennmaradó elektromos energia<br />
hosszútávon tárolható. A villamos energiából<br />
egy kétlépéses eljárás során gázt állítanak