Családi Kör, 2018. június 14.

Puska vagy ceruza?
tárca
Ha engem kérdeznének, én bizony
nehezen tudnám eldönteni,
hogy mi a fontosabb: a puska
vagy a ceruza. Mármint: az
oktatás és a tanügy, vagy a rendőrség és a
katonaság? Különösen zavarban lennék, ha
gazdagnak mondható élettapasztalatomra
támaszkodva keresném a választ. Mert azt
látnám, hogy a hazát vagy Koszovót bizony
nem sikerült megvédeni írott propagandával,
írásos nemzetközi beadványokkal, vádakkal
és panaszokkal, de sajnos fegyverrel
sem ment a legjobban, hiszen Jugoszlávia
szétesett, és a jelek szerint Koszovó is elveszett.
Az oktatás és a tanügy azért megkérdőjelezhető,
mert kitanított és képzett
szakembereink külföldre mennek hasznosítani
az itthon szerzett tudást, a rendőrség
viszont a lelkes fociszurkolókkal sem tud
zöld ágra vergődni, a hadsereg pedig ott
tart, hogy az üzemképes négy repülőgépre
is alig talál pilótát.
Szóval el tudom képzelni, és velem
együtt önök is megértik, hogy nem könnyű
az állam, az államfő, illetve a miniszterek
és a kormány helyzete sem, amikor arról
kell dönteniük, hogy mennyi támogatást
kapjon az oktatás, és mennyit a rendőrség
meg a katonaság. Akaratban és lelkesedésben
nincs hiány. Emlékszünk még, hiszen a
közelmúltban történt, amikor a kormány az
egyetemet végzett fiatal kutatóknak, tudósoknak
meg szakembereknek olcsó lakásokat
ígért, legfeljebb 500 euróért négyzetméterenként.
Csakhogy maradjanak itthon,
és ne menjenek külföldre, a kapitalista fejlődést
segíteni, gyorsítani. A kezdeményezésnek
olyan nagy sikere volt, hogy nem
sokkal később ugyanilyen olcsó – négyzetméterenkénti
500 eurós – lakásokat ajánlottak
a rendőrségnek és a katonaságnak is.
Belátva azt, hogy az idő a leghatalmasabb
erő – szóval idővel az államvezetőség „megfeledkezett”
a fiatal kutatókról, és olyan határozatot
hozott, hogy csak a rendőrség és
a katonaság számára készülnek majd olcsó
lakások. Nem kellene durván kimondani, de
az állam a „ceruza vagy puska” kérdésben a
puska mellett foglalt állást. Netán a fegyver
erősebb lenne a tudásnál? Hiszen a tábornokokat,
tiszteket és a katonákat is a néptanítók
tanították meg írni, olvasni, egészségükre
pedig azok az orvosok és ápolók
ügyelnek, akik sajnos nem kaphatnak olcsó
lakásokat. Ráadásul ezek az utóbbiak is
olyan állami hivatalnokok, mint a rendőrök
vagy a katonák.
Azt a kérdést nem is volna szabad feltenni,
hogy ki a fontosabb: az orvos vagy
a katonatiszt, a rendőr vagy a néptanító?
De ebben, az olcsó lakásokról szóló határozatban
sajnos az is benne van, hogy ha
már a fiatal szakemberek elvándorlását
nem tudjuk megakadályozni, akkor legalább
az itthon maradt elégedetlenkedőket
fékezzük meg, pisztollyal a kézben.
Arra sajnos nem gondolunk, hogy egy
okos és egészséges országot sokkal könynyebb
fenntartani és megvédeni. Lásd
Svédország, Norvégia, Finnország, Svájc
stb. példáját.
Nem okulva az élet nyújtotta példákból, mi
nem sajnáljuk a pénzt a használt vadászgépek
és helikopterek vásárlására és milliókba kerülő
javításukra. Hogy lesz-e valami a beígért olcsó
lakásokból, majd meglátjuk. A honvédő katonaságot
illetően pedig az egyik következő
döntés valószínűleg úgy hangzik majd, hogy a
tengerészgyalogságba kizárólag azokat fogják
besorozni, akik nem tudnak úszni.
NAGY Nándor
KŐMŰVES KELEMEN KFT.
Ezt a szemrevaló épületet 1993-ban kezdték el építeni a Színház téren, Újvidéken
(tartományi székváros), de máig sem hurcolkodtak be. Közben néhányszor már ellopták
a rézzel nemesített bádogtető egy részét és az esőcsatornákat. A létesítmény
építését 1995-ben abbahagyták, majd 2012-ben folytatták. Volt itt közben olasz tőke,
pénzmosás és -szárítás. De kiderült az is, hogy ez a szép postabank más telkén épült.
A telek, amelyet 1947-ben államosítottak, Stevan Dunđerov kereskedő tulajdona
volt. Vagyon-visszaszármaztatás címén ezt a jogos örökös, Dušan Dunđerov követeli.
És állítólag ez megy nehezen. Ja, kérem: ilyenek a rendszerek! Annak idején a hatalomra
kerülő munkásosztály egy nap alatt államosította, Újvidék városnak viszont
1993 óta, tehát 25 év alatt nem sikerült visszaszármaztatnia.
A háttérben látható katolikus nagytemplom már 120 éve ott áll – és üzemel is.
N. N.
2018. június 14. 27