Családi Kör, 2019. június 27.

More documents

Recommendations

Info

Szakszerű, de hatástalan permetezés? A májusi esőzés, a folyóinkon átvonuló árhullám és a hőség igencsak kedvezett a szúnyogok elszaporodásának, nemcsak hazánkban, Horvátországban, Magyarországon, valamint a régió más országaiban is nagy gondot okoznak az embereket és állatokat egyaránt gyötrő szúnyogok. Összehangoltan kell(ene) irtani Egyre égetőbb problémaként jellemezte a helyzetet Sáfrány Attila, a Мagyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatal Építésügyi és Felügyelőségi Főosztályának vezetője. – Magyarkanizsa önkormányzata, ahogy az eddigi években is, rendszeresen gondoskodik arról, hogy megfelelő szinten tartsa a szúnyogpopulációt. Sajnos az igyekezet ellenére az idei évben ritkán látott mértékben szaporodtak el a vérszívók – mondta Sáfrány, és rámutatott, hogy ennek több oka is van. A nagyon száraz kora tavaszi időszak után májusban az átlagosnál sokkal nagyobb mennyiségű csapadék esett. Vannak olyan területei a községnek, ahol az éves átlag fele leesett májusban, sőt, volt, hogy néhány perc alatt egyhavi átlag, azaz 50-60 milliméter hullott. Emiatt megjelentek a felszíni vizek, a Tisza vízszintje megemelkedett, és kilépve medréből elöntötte az árterületet. A hőmérséklet növekedésével ezek a területek melegágyai lettek a folyami szúnyogoknak, melyek gyakorlatilag az egész régiót ellepték. – A folyami szúnyogokról tudni kell, hogy nagy területeket képesek berepülni, nagy rajokban akár 20-30 kilométert is megtesznek. Ezt azért mondom, mert az ellenük való védekezésnek csak akkor van értelme, ha nagy területen végzik egyszerre a szúnyoggyérítést – emelte ki. Hozzátette, az idén azért késett a szúnyogirtás, mert a késői árhullám miatt a szúnyogok megjelenése egybeesett a tiszavirágzás várt időszakával. A kérészek veszélyeztetését pedig a természetvédelmi törvény is tiltja, virágzásuk pedig épp Magyarkanizsa és Törökkanizsa határán a legnépesebb. Újságírói kérdésre, hogy mi lehet az oka annak, hogy Zentán és Szabadkán nem volt túl sikeres az irtás, Sáfrány Attila azt válaszolta, hogy – amint említette is – ezek a szúnyogok hatalmas területeket képesek bejárni, irtásuk nem lett mindenhol elvégezve, csak a községek határáig. Az időjárás kedvezett az elszaporodásuknak Nagyon sok szabadkai panaszkodott arra, hogy a június második hetében végzett repülőgépes szúnyogirtás után nem csökkent a vérszívók száma, sőt egyes helyi polgárok szerint még agresszívebbé is váltak. A közigazgatási hivatal kommunális, energetikai és közlekedési titkárságán jártunk utána, hogy ennek mi az oka. – Az áprilisi és májusi időjárási viszonyok rendkívüli módon kedveztek a szúnyogok kifejlődésének. Májusban húsz esős napot jegyeztünk, amelyhez kedvező hőmérséklet társult, emiatt óriási mértékben szaporodtak el a szúnyogok, az embereknek ezért az a benyomásuk, hogy a permetezés hatástalan volt. Viszont ha nem végeztük volna el, akkor most még sokkal több szúnyog lenne – áll a titkárság szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében, melyben rámutatnak, hogy a permetezést a zombori Oris cég szakszerűen végezte el. A szúnyogirtás sikerességét CO2-csapdák segítségével állapítják meg, a permetezés előtt és után az azokban található felnőtt szú- A vegyszeres permetezésnek van alternatívája Az idén sokkal több a szúnyog, mint az előző években. A biológusok, környezetvédők szerint is igen fontos a szúnyogok gyérítése, főleg mert hazánkban is megjelenhetnek invazív szúnyogfajok, de hangsúlyozzák, nem mindegy, hogy mikor történik a szúnyogok irtása vagy gyérítése, és főleg az nem mindegy, hogyan történik, milyen szerekkel. Mészáros Gábor szabadkai biológus szerint a vegyszeres szúnyogírtás nagy károkat okozhat az ökoszisztémában. – A légi permetezés más rovarok – így a méhek – számára nagyon káros. Ez egy elavult módszer, az Európai Unióban már nem használnak ilyen kémiai szereket. Ott a harc nem a felnőtt szúnyogpéldányok ellen folyik, hanem a lárvák ellen. Baktériumspórákkal történik ez a védekezés, amelyek megtámadják a lárvákat a vízben. Tabletta vagy por formájában juttatják a vízbe, és ez nem veszélyeztet más élőlényt, mert nagyon szelektív, csak a szúnyoglárvákat támadják meg a baktériumok – mondja a biológus, de hozzáteszi, annak ellenére, hogy ez egy nagyon hatékony módszer, és nem veszélyeztet direkt módon más élőlényt, indirekt módon hatással lehet a környezetünkre. – Nagyon hatékony ez a módszer, praktikusan az egész állományt kiírja, ami meg nem jó, mert más állatoknak az ökoszisztémában a szúnyog táplálékként szolgál – állítja Mészáros Gábor. A biológus szerint régen is előfordultak ilyen évek, amikor több volt a szúnyog, még a kémiai vegyszerezés bevezetése előtt is, de szerinte akkor nagyobb volt a polgárok tűrőképessége. – Régebben az emberek valószínűleg jobban tűrték a szúnyogok jelenlétét. A 21. században el vagyunk kényeztetve, nem tűrjük, ha már két szúnyog megcsíp bennünket. A kimutatott toleranciaszint óránként 5-6 szúnyogcsípés, ha ennél több csípés ér bennünket, akkor érezzük úgy, hogy tenni kellene valamit. Azt hiszem, hogy ez a toleranciaszínt már alacsonyabb lett. Amint megcsíp bennünket egy szúnyog, azonnal méreg után nyúlunk, és permeteznénk a szúnyogokat – mondja a biológus. Kiemeli, 7-8 évvel ezelőtt még ezt a biológiai szúnyogirtást a larvicid hatású készítménnyel Szabadkán az Állategészségügyi Intézet végezte meghatározott program szerint. Hozzáteszi, nem tudja, hogy jut-e még a költségvetésből erre a programra. Dózsai József környezetvédő aktivista hangsúlyozta, tény, hogy több a szúnyog idén, de ő teljes mértékben a kémiai vegyszerezés ellen van: – A világban számtalan olyan módszert alkalmaznak, amely teljes mértékben környezetbarát. Kétféleképp történik a szúnyogirtás nálunk: biológiai módszerrel, valamint kémiai vegyszerezéssel a levegőből, illetve gépkocsiról. A National Geographic legutóbbi cikke szerint ez rákkeltő lehet. Gondoljunk bele, végigmegy a gépkocsi egy ciszternából permetezve valami mérget a lakóépületek, játszóte- 18 2019. június 27.
A legjobb védekezés a megelőzés! A vektorok – általában szúnyogok és kullancsok – útján terjedő kórok a különféle megbetegedések nagy csoportját alkotják, melyek közül térségünkben a legjellemzőbb a Lyme-kór, de 2012 óta őshonos betegségnek számít a nyugat-nílusi láz is (Febris West Nile). Szerbiában 2016-ban regisztrálták először a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás kórokozóját, a kullancsencephalitis vírust, de az észak-bácskai körzetben eddig még egyetlen megbetegedést sem jelentettek – osztotta meg Dragica Kovačević-Berić járványügyi szakorvos, a szabadkai Közegészségügyi Intézet betegségmegelőző központjának vezetője. – Nem rendelkezek arra vonatkozó adattal, hogy körzetünkben mekkora a kullancspopuláció, ezzel a problematikával más szakemberek foglalkoznak, állatorvosok, biológusok. Térségünkben nem végeztek arra vonatkozó felmérést, hogy a kullancsok mekkora arányban hordozói a Lyme-kórnak. A Fruška gorán és Belgrádban a kullancsok mintegy húsz-harminc százaléka fertőzött. Mit tanácsol, mit tegyünk rovarcsípés esetén? – A kullancs csípése nem fáj, legtöbbször egyáltalán nem lehet érezni. Ez lehetővé teszi számára, hogy akár napokig is a bőrbe fúródva észrevétlen maradjon. A fertőzés elkerülése érdekében fontos a kullancsot mielőbb eltávolítani, lehetőleg a csípéstől számított 24 órán belül. A legjobb, ha ezt egészségügyi intézményben végzik el. Szúnyogcsípés esetén pedig akkor kell felkeresni az orvost, ha betegség tünetei jelentkeznek. Hogyan védjük meg magunkat, gyermekeinket és házi kedvenceinket? – A legjobb védekezés, ha megelőzzük a szúnyog-, illetve kullancscsípést. Ennek értelmében tanácsos elkerülni azokat a területeket, például erdőket, mocsarakat, ahol ezek a rovarok nagy számban jelen vannak. Külterületen, ahol emberek dolgoznak, tartózkodnak, vagy gyermekek játszanak, ajánlatos kiszárítani az állóvizeket, ezzel csökkenteni lehet a vektorok számát. Lehetőség szerint tartózkodjunk klimatizált helyiségben, mert olyan helyen lényegesen kevesebb a rovar. Ha külterületen vagyunk, a bőrünk fedetlen részeire használjunk rovarriasztót, illetve viseljünk olyan öltözéket, amely eltakarja lábainkat és karjainkat. Kerüljük a nyílt területen való tartózkodást azokban az napszakokban, amikor a rovarok aktívak. Otthonainkon használjunk szúnyoghálót! Kullancscsípés esetén el kell távolítani a kullancsot, a legbiztosabb, ha ez egészségügyi intézményben történik. Amennyiben betegség tünetei jelentkeznek, akkor azonnal keressük fel választott orvosunkat! TÓTH Imre nyogok száma alapján. Szabadka 2017-ben és 2018-ban 10 905 000, illetve 10 300 000 dinárt irányozott elő, és ebből 9 259 940, illetve 9 210 000 dinárt költött el szúnyogirtásra, ami elegendő volt a rovarok számának szinten tartásához. Az idei évre többet, 15 000 000 dinárt irányoztak elő. A szúnyogok mellett az önkormányzat a kullancsok irtásáról is gondoskodik. Az első irtást áprilisban végezték, a másodikra pedig a tervek szerint augusztus végén vagy szeptember elején kerül sor. Lapzártánkkor olyan információkkal rendelkeztünk, hogy az időjárási viszonyok függvényében Magyarkanizsán június 27-ig végzik el, illetve Szabadkán június 24-e és július 7-e között megismétlik a szúnyogirtást. Így elképzelhető, hogy lapunk megjelenésének pillanatában már mindkét községben megtörtént a szúnyoggyérítés. TÓTH Imre rek mellett, ahol a gyermekek játszanak. Ez a méreg több óráig a levegőben van, amelyet beszívunk. A kémiai vegyszerezés mindig kétélű dolog, inkább a biológiai módszert kellene alkalmazni. Hozzáteszi, nagy kérdés, hogy mennyire szelektív az a vegyszer, amellyel permetezik a szúnyogokat, mennyire mérgező a szúnyogok azon fajtáira, amelyek nem csípnek, más rovarokra, méhekre. Hozzáteszi, az ornitológusok évek óta figyelmeztetnek, hogy fogy a madarak száma. – A fecskék száma felére csökkent. Nem tudjuk pontosan, mi áll ennek hátterében, de tény, hogy rengeteg, a környezetre káros hatást idéz elő az ember. A fecskék száma csökkenésének oka, hogy nincs elég rovar, amelyet megehetnének. Permetezünk azért, hogy nekünk jobb legyen, ne csípjenek a szúnyogok, hát nem lenne jobb, ha a fecskék irtanák a szúnyogot, mint hogy mi szórjunk el bármilyen vegyszert? Éppen ezért civilizáltabb országokban nagyon sok pénzt fordítanak a madarak védelmére. Szabadkán tapasztaltam, hogy sok helyütt leverték a fecskefészkeket. Ha egy madár azt tapasztalja, hogy nem szívesen látott vendég, akkor elmegy. Nincs hol fészkelniük. Az ember mindent meg akar oldani, szervezni, rendezni akar. Nekünk, környezetvédőknek égnek áll a hajunk, mikor azt halljuk, hogy valamit rendezni akarnak – mondja Dózsai József. Hozzáteszi, tudja, hogy nem túl populáris a radikális gondolkodásmódja miatt, de úgy véli, mi vagyunk azok, akik előidéztük ezt a problémát, nekünk kellene megoldani is, csak nem mindegy, hogy hogyan. A világ egyik legelterjedtebb rovarriasztó vegyülete, a dietil-meta-toluamid (DEET) veszélyes lehet az emlősök idegrendszerére. A montpellier-i Fejlődéstudományi Intézet és az angers-i Bruno Lapied Egyetem közös vizsgálatában igazolták, hogy a DEET befolyásolja az acetilkolin, az egyik idegrendszeri ingerületátvivő anyag működését. A francia tudósok szerint jelenleg nem lehet pontosan tudni, az anyag milyen koncentrációban veszélyes például a gyermekekre vagy a várandós nőkre. (nationalgeographic.hu) – A természetben az ember az egyetlen olyan lény, aki tudattal és felelősséggel rendelkezik. Az ökoszisztémánk egy zárt rendszer, ha ebbe belenyúlunk, akkor ez valahol máshol visszaüt. Minden vegyszerezés, mesterséges beavatkozás csakis káros lehet – állítja a környezetvédő. Hozzáteszi, annak ellenére, hogy a vegyszeres permetezésnek van alternatívája, a hivatalos szerveknél nincs érdeklődés, motiváció ezeknek a módszereknek a bevezetésére. – A környezetvédelmi problémákat szükséges rosszként és nem prioritásként kezeljük, ezért mindig az utolsó pillanatban, valami rögtönzött megoldásokkal már a következményeket akarjuk orvosolni. Maguk a polgárok sem állnak ki eléggé önmaguk és gyermekeik védelmében. Az Európai Unióban sem megy minden egyszerűen, gyakran kell tiltakozni, mert a jóléti társadalmakban sem oldódik meg minden automatikusan. A kisiskolásoktól kezdve a gyárban dolgozó gépkezelőn át a kezelőorvosig, a rendőrig, lentről felfelé és oda-vissza kellene környezettudatos társadalommá válnunk – emeli ki Dózsai József. VÍGI ZSOLDOS Zsaklina 2019. június 27. 19
Page 1 and 2: Független vajdasági hetilap, 2019
Page 3 and 4: Antal Péter Eltűnő tükörkép E
Page 5 and 6: CAMERA OBSCURA Az igazság Csernobi
Page 7 and 8: ádra zúdult, megbénult a fővár
Page 9 and 10: Interjú Az általános iskolások
Page 11 and 12: Valós érdekképviseletet, összef
Page 13 and 14: „Fontos számunkra a diákok egé
Page 15 and 16: Az emberek nem szeretnek gyűlölet
Page 17: Interjú KRISZTINA A GYERMEKEK ÉRZ
Page 21 and 22: Van egy utcára néző kerítésün
Page 23 and 24: gyerekszoba 1 MAGYAR- ORSZÁG TENGE
Page 25 and 26: vendégségben Zenta Pásztor: Az e
Page 27 and 28: Új országban öregen nyaralni Eng
Page 29 and 30: Lejla kertje Kertész leszek, fát
Page 31 and 32: Gondok a használt autók regisztr
Page 33 and 34: Nyereményeinket az Életjel Kiadó
Page 35 and 36: E rejtvény megfejtői között egy
Page 37 and 38: Nosztalgiapeca horogra akadva A Pal
Page 39 and 40: A foci hónapja sport A labdarúgá
Page 41 and 42: az orvos válaszol Újra megjelent
Page 43 and 44: SAJTÓTÖRTÉNETI FELJEGYZÉSEK BLA
Page 45 and 46: Nő keres férfit Vajon létezik m
Page 47 and 48: „Olvad a málna a számban” Gyo
Page 49 and 50: humor SEGÉLYHÍVÁS - Tessék, itt
Page 51 and 52: Faluriport TÓTHFALU BEJÁRATÁBAN
Page 53 and 54: tv péntek, június 28. BELGRÁD 1
Page 55 and 56: tv szombat, június 29. HORVÁT 1 7
Page 57 and 58: tv vasárnap, június 30. 14:40 Kin
Page 59 and 60: tv hétfő, július 1. 12:25 Régi,
Page 61 and 62: tv kedd, július 2. 11:10 Játék
Page 63 and 64: tv szerda, július 3. 11:23 Upsz! B
Page 65 and 66: tv csütörtök, július 4. 17:20 M
Page 67 and 68: Következő számunkban Kár, hogy

Családi Kör, 2019. június 27.

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?