Családi Kör, 2019. június 27.

Faluriport
TÓTHFALU BEJÁRATÁBAN HATALMAS SZALMABÁBUK ÉS
SERÉNY OLAJKUTAK ÜDVÖZLIK AZ ODALÁTOGATÓKAT
NEM HIVATALOS PROGRAM: A JÓ HANGULATBAN TÁNCRA
PERDÜLTEK A LÁNYOK ÉS AZ ASSZONYOK
BATA FERENC:
ANYAKÖNYVVEZETŐKÉNT
MEGSZÁLLOTTJA
VAGYOK A FALUNAK
KISSNÉ KÖLES ERIKA:
RÁBATÓTFALU ÉS TÓTHFALU
TESTVÉRTELEPÜLÉSI
KAPCSOLATAI MINTAÉRTÉKŰEK!
Gebi takarmányfeldolgozó, és idényszerűen Csikós Árpi biogazdasága
is foglalkoztat embereket, elsősorban hölgyeket. Utasi
atya környezetében, a kollégiumban, illetve a konyhán is dolgozik
húsz-harminc személy. Szoktam hangsúlyozni, hogy aki helyben
maradna, az megtalálja a számítását. Vannak ingázóink, elsősorban
Magyarkanizsára. Nem elhanyagolhatók a nagyobb mezőgazdasági
termelőink sem, akik szintén nagyobb számú munkaerőt kötnek
le. Mivel főállású anyakönyvvezető vagyok, jól átlátom a népesség
számának alakulását. Másrészt ide születtem, és valamilyen szinten
megszállottja vagyok a falunak. Kijelenthetem, hogy ez az elvándorlás
százalékosan még mindig belefér, persze jobb lett volna,
ha nem történik meg. Körülbelül tíz család hagyta itt Tóthfalut az
elmúlt időszakban. Azok, akik Magyarországra költöztek, hetente,
kéthetente még hazajárnak, azok, akik messzebbre mentek, már
ritkábban. A gyermeklétszám viszont egy fájó pont! Most egy alsó
görbébe kerültünk, egyre kevesebb az újszülött. Mivel vannak fiatalok,
és például nemrég egy fiatal szabadkai pár is itt vásárolt
házat, az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy kisebb a gyermekvállalási
kedv. Tizenöt-húsz éve még két óvodai csoportunk, vagyis
harminc-negyven óvodásunk volt, most csak egy vegyes csoport
van, melybe mintegy tíz gyermek tartozik – mondta Bata Ferenc.
A magyarországi Szentgotthárdhoz tartozó Rábatótfaluból,
mely a vajdasági Tóthfalu egyik legrégebbi testvértelepülése, egy
húsztagú küldöttség érkezett, élükön Kissné Köles Erikával, a magyarországi
szlovének parlamenti szószólójával:
– Alapvetően azok jöttek most el, akik a kezdet kezdetén abban
a nemzetiségi önkormányzatban dolgoztak, akikkel elkezdtük az
együttműködést, valamint a jelenlegi önkormányzat képviselői és
néhány olyan család, akik ugyancsak a kezdetektől részt vesznek
ezeken a találkozókon – mondta Kissné Köles Erika, és hozzátette,
A KICSIK SZAMÁRHÁTON, A LEGKISEBBEK PÓNIHÁTON LOVAGOLTAK
hogy a testvértelepülési kapcsolat mintaértékű, hiszen nemcsak
falunapokkor látogatják egymást, hanem az egyház, a kultúra és a
sport területén is szoros kapcsolatokat ápolnak.
A Nemzetközi Rózsa- és Virágfesztivált a helyi mezőgazdasági
egyesület szervezte, melynek vezetője Csikós Árpád, aki elmondta,
hogy évről évre növekszik a résztvevők száma, idén már harmincheten
neveztek be a virágkötészeti versenyre:
– Pozitív csalódás ért minket, hiszen nagy az érdeklődés, az emberek
vevők erre a fesztiválra. Nagyrészt a környező településekről
neveztek be a művelődési egyesületeken keresztül, de külföldről, a
testvértelepülésekről érkezők is megmérettették magukat.
A virágokból készült alkotásokat Raffai Mária, a magyarkanizsai
Önálló Vállalkozók Egyesületének elnöke, a kertészeti szakcsoport
vezetője értékelte:
– Minden évben több és szebb munkát látunk itt. Nagyon sok
amatőr vesz részt a bemutatón, ugyanakkor vannak szakmailag
képzett virágkötők is. Az amatőröknél az esztétikumot, a megjelenést,
a rózsák szépségét kihangsúlyozó alkotásokat vettük figyelembe,
a profiknál pedig a szakmaiságot értékeltük. Nagyon sokan
támogatják a virágkötészeti versenyt, így minden résztvevőnek
tudtunk egy pici ajándékkal kedveskedni, így ez mindenkinek egy
szép élményt jelent.
A virágkötészeti verseny mellett a gyermekek számára egy rajzpályázatot
is hirdettek a szervezők. A programok keretében pedig
népzenei találkozóra, valamint az óvodások és iskolások fellépésére
is sor került. A kicsiket légvár és arcfestés várta, a bátrabbak pónivagy
szamárháton is ülhettek, a kirakodóvásárban pedig ott volt a
nyolcvankilenc éves söprűs Feri bácsi, azaz Kriska Ferenc, Szerbia
legidősebb seprűkészítő mestere is.
TÓTH Imre
2019. június 27. 51