Életigenlők - 2019 tél

Pszicho
ÉLETIGENLŐK
az inkvizíción, és megoldja, neki
már meg se kottyan pl. egy világháború.
Fordítva viszont nagyon
hosszú tud lenni.
A traumaközpont nagyon kemény,
ugyanis óriási ereje van.
Mindenki tudja, hogy van tudatalatti,
csak senki nem tudja, hogy
mire képes. A hős, ha elmegy a
végére, akkor olyan, mint egy daráló,
olyan gyorsan pörög, hogy
beránt, hogyha nem figyelsz. Az
áldozati oldal pedig olyan, mint
egy nyálkás massza, ami tükrökkel
van bevonva.
- Beszéljünk az alapítványotokról,
hogyan hoztátok létre,
milyen célból? A módszer támogatottságát
akarjátok elérni?
- Alapvetően az a célunk, hogy
központok jöjjenek létre, mert
a jövő egyik legnagyobb problémája
az autizmus és a korunk
súlyos – többnyire lelki eredetű –
betegségei, párkapcsolati problémái,
szinte mindenkinek van,
és mindennek ugyanaz az alapja.
Gyakorlatilag az alapítvány arra
szolgál, hogy az általános ismeretterjesztést,
a hozzá való eszközöket
megteremtse (animáció, filmek,
riportok, oktatás), továbbá
hogy minél több tréner legyen.
- Miért alapítványi formában
működtök?
- El kell érni, hogy minél többen
el tudjanak jutni a tréningre,
és ne a pénz legyen a kérdés,
hogy meg tudják-e fizetni az
órákat. Csatlakozom is szervezetekhez
és én is nyitok újakat. Van
szülői közösségünk is. Én indítottam,
de én nem vagyok benne,
csak a szülők. Besegítek másokhoz
is, most egy óvodát képzek
kompletten.
- Hány ülés kell ahhoz, hogy
valakinél kijöjjön nagy biztonsággal
ez a szálka?
- Azt szoktam mondani, hogy
egy olyan állapotú embernél,
aki már rálát a helyzetére, az elakadásaira,
annál maximum tíz,
hogy folyamatosan ismételve
teljesen kitisztuljon. Akik mélyebben
benne vannak a sztorijukban,
azoknál húsz és ötven
alkalom között le lehet zárni.
- Mi az életigenlésed?
- Objektivitás. Mindenki álljon
be középre, mert akkor lesz rend.
Az emberek zseniálisak, mindenkiben
ott van a zsenialitás. Csak
nem jön elő, mert tele vagyunk
vakfoltokkal, azokkal vagyunk elfoglalva.
Ebből kell kijönni. Hajrá
mindenki!
Vajda Márta
Ady Endre:
Karácsony – Harang csendül...
I.
Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.
A templomba
Hosszú sorba’
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.
Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.
II.
Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
– Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.
De jó volna, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.
45
III.
Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.
Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget.
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.