2021 januar 29

Az 1918-as év
spanyolinfluenzájáról
Az első világháború (1914-1918) okozta bajok között – a há ború -
ban meghalt, megrokkant és fogságba kerültek szenvedése mellett –
városokon és falvakon Európa szerte, a ragályos betegségek egész
so ra támadta meg a lakosságot. Ezek között a legsúlyosabb követ kez -
ményei a spanyol in flu enza (spanyol nátha) néven elhíresült légzési
betegség főként 1918 nyárvégétől kezdve volt legfélelmetesebb. S ez
Nagybányát és környékét sem kerülte el.
A helyi hetilapok közül legolva sot -
tabb Nagybánya és Vidéke 1918. szep -
tember 29-i számában foglalkozott elő -
ször a kórral. „Az egész országot tele -
kürtölik a lapok a SPANYOLNÁTHA
riasztó híreivel. /…/ Megnyugtatjuk a
közönséget, hogy Nagybányán eddig
sem mi komoly baj nincs, egy-két szór -
vá nyos eset előfordult ugyan, de jár -
vánnyá nem fajult a dolog.”
Utólagosan értékelve a történteket,
a fenti megállapítás már nem volt reá -
lis. Ugyanezen lap szeptember 29-i szá -
mában, (egy másik oldalon) már közli:
„Első nyilvánosan, nagy szánako zás sal
eltemetett – a járványban meghalt Bá -
lint Iduska 21 évesen, szeptember 21-
én halt meg és a Postarét /mai nevén
Horea/ utcai családi házból temették el
és a református temetőben helyezték sír -
ba.” Ennek ellenére, a hetilap követ ke -
ző – október 6-i – számában is még azt
olvashatjuk: „A spanyolnátha, ez a va ló -
ságos tüdőpestis, mely az ország sok he -
lyén most tömeges elhalálozásokat o koz,
városunkban szerencsére csak nagyon
szórványosan lépett föl s egy-két ha lá l -
esettől eltekintve, a betegségek köny -
nyű lefolyásúak voltak. Így tehát Nagy -
bányán nincs aggodalomra ok.” De már
figyelmeztet: „…a legkisebb meghűlés
is influenzát szülhet s akkor a szer ve zet
ellenálló képességének csökkenésével,
a fertőző kór könnyen győzedel mes ked -
hetik az emberen.” A városi tanács köz -
egészségügyi bizottsága még elővi gyá -
zatosabb: egymás után kétszer is fog lal -
kozik a járvány okozta veszélyek. Elő -
ször csupán a város köztisztasága: ta ka -
rítás, por és szemétfészkek, az utakhoz
közelálló tócsák megszüntetését sürge -
ti. Az elemi és iskolákban és a polgári
leányiskolában a tanítást október heté -
ben beszüntették. „A főgimnáziumban a
tanulók 30, a tanárok 40 %-a beteg, így
nincs egyéb hátra, minthogy az összes
iskolákat Nagybányán is bezárják. /…/
Az ipari és kereskedelmi tanulók is mét -
lő iskoláját is bezárják. Eszerint 12- i -
ké től kezdve, nálunk az összes isko lák -
ban szünetelni fog a tanítás.” A délu tá -
ni mozielőadásokat is bezárták, ideig le -
nesen csupán az estiek maradtak meg,
majd egy héttel később ezeket sem tar -
tották meg.
Október 13-ig a városban 10 spa nyol -
náthás halálozás volt. De a halálesetek
száma október 13 és 17-ike között to -
vábbi 8 esetről adnak hírt az újságban;
az elhaltak koruk 5,5 és 60 év közötti
volt, majd az ezt követő héten a spa nyol -
náthában meghaltak jegyzéke újabb 19
személyre terjed ki. Kor szerint a 8 hó -
napos csecsemőtől a 78 évesekig kö zött
római- és görög katolikusok, refor má -
tus és egy izraelita vallású is megta lál -
ható, míg foglalkozás szerint voltak kö -
zöttük bányászok,napszámosok, kisipa -
rosok és háztartásbeliek. Október 25 és
no vem ber elseje között újabb 12 név
szerepel, a no vem ber 10-i lapszám ú -
jabb 25 influenzában meghaltról, köz -
tük 6 gyermekről számol be.
A városi főorvos véleménye szerint
a spanyol in flu enza is előreláthatólag át
fog terjedni, ezért „az iskolák megnyi -
tá sával nem várhatunk a járvány töké -
letes megszűntéig.” A kor híres epi de mi -
ológus Sticker professzor véleménye sze -
rint, az iskolák bezárása célszerűt len nek
bizonyult, mert /…/ csak az óvhatja meg
magát a betegségtől, aki a külvilágtól
teljesen el tudja zárni magát. Az isko -
lákban a fertőzés esélye nem nagyobb
mint a család körében, ahová a beteg ség
vírusa ezer módon is bejuthat.”
Kételkedők tehát, a mostani 2020-
2021-es helyzethez hasonlóan, akkor is
akadtak! Hiába írt az újság olyan e se tek -
ről ami „a tragikusan véget ért Legeza
János helybeli nyomdász segédet ért, a -
ki a hadak oszlásakor hazaindult, meg -
betegedett, 40 fokos lázzal, időnként 80
kilométert gyalogolt haza: „kétoldali
tüdőgyúladása, mellhártya gyúladása
spanyol influenzát kapott és november
13-án reggel meghalt.” A tényeket rög -
zítve, az újság másik oldalán 25 újabb
név szerint felsorolt személyről emlék -
szik meg, akik november 8 és 15 kö zött,
spanyolinfluenza miatt halt meg. Az ál -
dozatok kora most is másfél és 69 év
között ingadozott, akik közül a fel nőt -
tek erdőmunkások, napszámosok, bányá -
szok, de nyomdász segéd és kereskedő
birtokos is akadt. (folytatás a 7. oldalon)
2021. január 29.
HETIRENDEN
200 ÉVE SZÜLETETT
GRÓF TELEKI SÁNDOR
Gróf Teleki Sándor (1821-1892) – talán nem volt a Bánya vi dék -
nek még egy ilyen jellegzetes, színes egyénisége, mint éppen ő, a
katona és emlékíró, Táncsics Mihály neveltje, Petőfi Sándor, Liszt
Ferenc és Vic tor Hugo barátja, Bem és Gar i baldi segédtisztje, a Pe -
tőfi Társaság tagja, a koltói kastély ura, Nagybánya város dísz pol -
gára. 200 évvel ezelőt, 1821. január 27-én, látott nap világot.
Szülei a Bécsben székelő erdélyi
udvari kancellária élére szánták, de
nem ilyen hivatásra termett. Ko lozs -
várt a piarista gimnáziumban, majd a
helyi jogakadémián tanult, ezután Ma -
rosvásárhelyen a királyi táb lá nál volt
jurátus. 1835-36-ban Táncsics Mi hály
volt nevelője. Szülei német egyetemekre
küldték, kaland vá gyó, bohém ter -
mé szete azonban nehezen vi selte a
stúdiumokat, s „az ásításon túl unal -
mas, pedáns professzornyájat”. Rö vid
idő múlva a tudományokat utazótás -
kával cserélte föl, ez jobban meg fe lelt
világlátásra, élményekre, tapasz tala -
tok ra törekvő nyugtalan termé szeté -
nek. A koncertező Liszt Ferenc baráti
szárnyai alatt beutazza Lengyel orszá -
got, az Orosz Birodalmat, Német or szá -
got, a Habs burg Birodalmat, Francia -
országot, s erdélyi szülőföldjén ke resz -
tül Bukarestig eljut.
Hazakerülését követően szülei ön -
álló gazdasággal akarják helyhez köt -
ni és a koltói birtokot bízzák rá. Nem
volt ellenére való feladat, kortársai sze -
rint a gazdasághoz parasztjainál is job -
ban értett. Alig huszonöt éves fejjel
belevetette magát a politikai életbe:
az 1846-47-ik évi országgyűlést elő ké -
szítő követválasztáson a jórészt ro mán
Kővár-vidék kisnemessége előtt anya -
nyelvükön szónokolt ellenzéki, libe rá -
lis programmal. Erre az időszakra e -
sik megismerkedése Petőfivel; a „vad
gróf” az egyetlen arisztokrata volt, aki -
nek plebejus költőnk vers et szentelt,
s akitől baráti szívességet kért és fo -
gadott el. Így töltötte Petőfi pajtása
kol tói kastélyában élete felejthetetlen
napjait, mézesheteit Szendrey Júliá val,
s írta az öreg somfa alatt halhatatlan
szerelmes verseit.
Az 1848-49-es szabadságharc a latt
előbb mag yar kormánybiztos, majd
Bem tábornok főintendánsaként ezre -
desi rangban verekedte végig az er dé -
lyi hadjárat csatáit, a gálfalvi ütkö zet -
ben szeretett főparancsnoka életét is
megmentette. A világosi fegyver leté -
telt követően előbb Aradon rabos ko -
dott, de rövidesen megszökött. 1852-
ben az osztrák vérbíróság halálra ítéli
és jelképesen kivégezteti.
Tizennyolc éves száműzetés vár rá.
Szerbián át Párizsba menekül, majd
angol felségterületre, Jer sey, majd Gu -
ernesey szigetére. Közben megnősül,
és megismerkedik a száműzött fran -
cia, lengyel, olasz és mag yar emig rán -
sok szellemi vezérével, Victor Hugoval.
Szinte természetes, hogy a legen -
dás hírű olasz szabadsághős, Garibaldi
önkénteseinek sorában, Türr István
tábornok és sok mag yar emigráns mel -
lett „colonello Teleki”-t is ott ta lál juk.
A mag yar légió feloszlását követően
Itália vendégszeretetét élvezte a ki e -
gyezésig, amikor (még a kiegyezés e -
lőtt) második feleségével, a francia
Litez de Triverval Matild-dal, egy fran -
cia tábornok lányával tér haza Er dély -
be. Nagybánya, Koltó, Katalin és Sza -
kál lasfalva lakossága folyamodott ke -
gyelemért a császárhoz, hogy a gróf
végleg itthon maradhasson.
Teleki Koltón, Kolozsvárt és Nagy -
bányán töltötte élete utolsó negyed szá -
zadát. Neki, aki Európa annyi csata te -
rét verekedte és utazta végig, s annyi -
szor komázott a halállal – csendes ö -
regség, boldog családi otthon, békés
elmúlás jutott osztályrészül – álla pí -
tot ta meg róla Csetri Elek történész.
Kalandos, eseményekben gazdag éle -
tét memoárokban örökítette meg, eze -
ket, valamint tárcáit, egyéb írásait 1879-
1883 között hat önálló kötetben fog lal -
ta össze.
A környék lakói példaképüknek te -
kintették, a legkiválóbbnak kijáró tisz -
telettel beszéltek róla, és min den hol
népszerűség övezte, amerre csak meg -
fordult. A „derék ezredes”, vagy aho -
gyan még emlegették: “a kedves, ősz
szakállú öregúr” a múlt századfor du -
lót meg előzően ugyanúgy hozzátar -
tozott Nagy bánya arculatához, mint az
Ist ván torony jellegzetes sziluettje.
Teleki Sándor 1892. május 18-án
halt meg nagybányai házában, sírja ma
a koltói református temetőben ta lál ha -
tó. Találóan állapította meg az egyik
élclap búcsúztatója: „Nem halt meg a
derék ezredes, csak elment új világot
látni, mivel itt a földön már minden
országot, minden embert ismert.”
Nevét ma Koltó és Nagybánya né -
pe, a koltói kastély és a nagy bá nyai
otthonában működő Teleki Magyar
Ház, vala mint a nagybányai cser kész -
csapat őrzik. (TMH)