22.01.2013 Views

A FOGÁSZAT EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS ...

A FOGÁSZAT EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS ...

A FOGÁSZAT EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

12<br />

tározzák meg, bér és személyügyi politikájuk<br />

alakításában teljesítményük és<br />

ennek arányában történô finanszírozottságuk<br />

játssza a döntô szerepet. Hitelképessé<br />

válnak, melyre vagyonuk<br />

nyújt fedezetet.”<br />

A TEP három forgatókönyve<br />

2020-ig tekintve elôre<br />

Az „Egészséges Magyarországért” a legkedvezôbb,<br />

és sajnos meg nem valósult<br />

forgatókönyv arra a feltételezésre épült,<br />

hogy az új évezred elsô éveiben, közös<br />

kormányzati és társadalmi akarattal<br />

népmozgalommá szélesedô, hosszú távú<br />

stratégiai program indul a magyar<br />

lakosság egészségi állapotának a javítására.<br />

A forgatókönyv feltételezi, hogy Magyarországon<br />

az elkövetkezô 20 évben a<br />

GDP évi 4% átlagnövekedést ér el, az elsô<br />

évtizedben valamivel magasabb,<br />

míg késôbb csökkenô éves értékekkel.<br />

A kormányzat vállalja, hogy az egészségügyre<br />

fordított költségek a GDPvel<br />

azonos arányban nônek (és nem<br />

csökkennek, mint a kilencvenes évek<br />

második felében). A bôvülô gazdaság<br />

javítja az állampolgárok jövedelmi viszonyait<br />

és életminôségét. Lehetôvé<br />

válik, hogy az egészségügy finanszírozásában<br />

a magánpénz elérje a 35%-ot. Így<br />

a GDP költségvetési 5,5-6,0%, plusz a<br />

magánerô a 3,0-3,2%-ával, az egészségügyi<br />

kiadások elérik a GDP 8,5-9,2%-át<br />

2020-ban.<br />

A társadalmi polarizáció érzékelhetôen<br />

csökken. Feltételezi, hogy az EUhoz<br />

való csatlakozásunk 2003–2005<br />

között megvalósul, és számít segítségre<br />

a strukturális alapokból való részesedésre.<br />

Állampolgári jogon mindenkinek<br />

jár az alapvetô egészségügyi<br />

szolgáltatásoknak egy jól definiált köre.<br />

Az alapvetô szolgáltatások körét az<br />

erre szolgáló szerv rendszeresen karbantartja,<br />

munkájában részt vesznek<br />

az állampolgári szervezetek képviselôi<br />

is. Ezen a körön túlmenô szolgáltatásokért<br />

és termékekért az állampolgárnak<br />

fizetni kell. Magánbiztosítók mûködnek,<br />

amelyeken keresztül az állampolgárok<br />

szabad akaratú, saját befizetéseikbôl<br />

kiegészítô ellátást finanszíroztathatnak.<br />

A magánbiztosítás nem<br />

több, mint 10%-ban lesz az ország egé-<br />

D E N T A L H Í R E K<br />

E G É S Z S É G P O L I T I K A<br />

szségügyi költségeinek a forrása.<br />

Az egészségügyi költségek forrása az<br />

adó lesz, és eltekintve a kiegészítô jellegû<br />

egészségügyi ellátást nyújtó, egymással<br />

piaci versenyben lévô magánbiztosítóktól,<br />

az egészségügyi ellátást egy állami<br />

szervezet finanszírozza. Nem kell különösebben<br />

bizonyítanom, hogy ebbôl a szép<br />

álomból csupán az Európai Unióhoz történt<br />

csatlakozás valósult meg!<br />

Az „Egészségért fizetni kell” forgatókönyv<br />

akkor kevésbé vonzónak tûnt, és nem<br />

gondoltam, hogy realitása van. Ez feltételezte,<br />

hogy Magyarországon, az elkövetkezô<br />

20 évben a GDP évi átlagban<br />

3%-kal növekszik, de az egészségügyi<br />

költségek növelésében csak átlag 2%<br />

növekedést engedélyeznek. Így 2020-ra<br />

az egészségügyi közkiadás a GDP 4,4-<br />

4,8%-át érheti el. Az egészségügyi kiadások<br />

ennél gyorsabb növekedése miatt<br />

a lakosság kiadásai elérik az összes<br />

kiadások 35%-át (a GDP 2,4-2,5%-át).<br />

Így a teljes egészségügyi ráfordítás a<br />

GDP 6,8-7,3%-a lehet.<br />

„Az alapvetô egészségügyi szolgáltatások<br />

köre definiált lesz, de ebbe a korszerû<br />

szolgáltatások és a nem generikus<br />

gyógyszerek nem férnek be. Az egészségügyi<br />

biztosítás területén legalább<br />

tucatnyi magánbiztosító mûködik. Az<br />

állampolgárnak választani kell, hogy az<br />

állami vagy a valamely magánbiztosítónál<br />

kap egészségügyi biztosítást. Az<br />

egészségügyi szolgáltatások színvonala<br />

erôsen differenciálódik. Az országban a<br />

magánklinikák ötcsillagos hotelszolgáltatásától<br />

a költségvetési egészségbiztosító<br />

zsúfolt és várólistákkal terhelt kórházi<br />

ellátásáig minden megtalálható.<br />

Mivel a magánbiztosítás többet akar<br />

nyújtani, a biztosítási díjak emelkednek.<br />

A hálapénz nem csökken, hiszen az<br />

alacsonyabb színvonalú költségvetési<br />

ellátásban ezzel lehet elônyt szerezni.<br />

Mivel a szektor az értékes és értéktelen<br />

szolgáltatások keveréke, a költségvetési<br />

biztosítás az ilyen szolgáltatásokat<br />

egészében nem téríti.<br />

Az egészségügyi dolgozók folyamatos<br />

harcot folytatnak a bérszínvonal<br />

emeléséért.”<br />

Ez a vízió sajnos részben bekövetkezett,<br />

és – bármilyen szomorú – elôreveti<br />

árnyékát, hogy 2020-ra még nagyobb<br />

valószínûséggel realizálódhat. Ugyanis<br />

a jelenlegi csupán 1-2 százalékos évi<br />

GDP-növekedés és az ún. konvergenciaprogram<br />

az egészségügyi közkiadások<br />

növelését nem teszik lehetôvé, a<br />

magántôke bevonása pedig politikailag<br />

nem lehetséges.<br />

A „Helyben járás” a legpesszimistább<br />

forgatókönyv, amelynek fô jellemzôje<br />

a stagnáló életminôség mellett<br />

az egészségügyre fordított eszközök<br />

elégtelensége. Feltételezi, hogy<br />

Magyarország átlagban évi 2%-os<br />

GDP-növekedést ér el, és más fontos<br />

területekre való átcsoportosítások miatt<br />

az egészségügyi közkiadások növekedése<br />

csak átlagosan 1,5% lehet. A<br />

teljes egészségügyi ráfordítás 2020-ra<br />

csak a GDP 6,5-7,1%-a, amibôl a közkiadás<br />

4,9-5,4%, a magánkiadás 1,6-<br />

1,8%-ot tesz ki. A lakosság jelentôs részének<br />

elszegényedése miatt további<br />

terhek a lakosságra nem háríthatók. A<br />

nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan alternatív<br />

egészségbiztosító pénztárak létrejönnek<br />

ugyan, de a fizetôképes kereslet<br />

hiánya miatt a kiegészítô típusú<br />

egészségügyi magánbiztosítás csak<br />

nagyon lassan fejlôdik. Az egészségügyi<br />

ellátás polarizáltsága az 1999-es<br />

szinten marad.<br />

A járóbeteg-ellátás teljesen privatizált,<br />

a kórházak közhasznú társaságként<br />

mûködnek. Az egészségügyi dolgozók<br />

bére állandó feszültségek forrása, és<br />

csak igen lassan emelkedik. Az eszközhiány<br />

miatt a költségek allokációjánál<br />

továbbra is a jelenlegi (1999) szerkezet<br />

marad, a prevencióra igen kevés anyagi<br />

erô jut.<br />

Mindenki elégedetlen az egészségüggyel,<br />

és a különbözô irányú egészségpolitikák<br />

rendre váltják egymást.<br />

Én azt hittem, hogy ez a borzasztó<br />

helyzetet felvázoló forgatókönyv csupán<br />

teoretikusan lehetséges. Sajnos tévedtem.<br />

Az elmúlt két év helyben járása<br />

valóban lejtmenetté transzformálódott<br />

a magyar egészségügy XXI. századi<br />

rövid, de sikertelen történetében.<br />

Prof. dr. Forgács Iván<br />

i Technológiai elôretekintési program.<br />

Egészség és élettudományok munkacsoport<br />

jelentése. Oktatási Minisztérium,<br />

Budapest 2000. 1–54. o.<br />

i Forgács I.: Új népegészségügyi program<br />

fogászati vonatkozásai. Dental<br />

Hírek, 2001. 5. 4–6.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!