A FOGÁSZAT EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS ...
A FOGÁSZAT EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS ...
A FOGÁSZAT EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
12<br />
tározzák meg, bér és személyügyi politikájuk<br />
alakításában teljesítményük és<br />
ennek arányában történô finanszírozottságuk<br />
játssza a döntô szerepet. Hitelképessé<br />
válnak, melyre vagyonuk<br />
nyújt fedezetet.”<br />
A TEP három forgatókönyve<br />
2020-ig tekintve elôre<br />
Az „Egészséges Magyarországért” a legkedvezôbb,<br />
és sajnos meg nem valósult<br />
forgatókönyv arra a feltételezésre épült,<br />
hogy az új évezred elsô éveiben, közös<br />
kormányzati és társadalmi akarattal<br />
népmozgalommá szélesedô, hosszú távú<br />
stratégiai program indul a magyar<br />
lakosság egészségi állapotának a javítására.<br />
A forgatókönyv feltételezi, hogy Magyarországon<br />
az elkövetkezô 20 évben a<br />
GDP évi 4% átlagnövekedést ér el, az elsô<br />
évtizedben valamivel magasabb,<br />
míg késôbb csökkenô éves értékekkel.<br />
A kormányzat vállalja, hogy az egészségügyre<br />
fordított költségek a GDPvel<br />
azonos arányban nônek (és nem<br />
csökkennek, mint a kilencvenes évek<br />
második felében). A bôvülô gazdaság<br />
javítja az állampolgárok jövedelmi viszonyait<br />
és életminôségét. Lehetôvé<br />
válik, hogy az egészségügy finanszírozásában<br />
a magánpénz elérje a 35%-ot. Így<br />
a GDP költségvetési 5,5-6,0%, plusz a<br />
magánerô a 3,0-3,2%-ával, az egészségügyi<br />
kiadások elérik a GDP 8,5-9,2%-át<br />
2020-ban.<br />
A társadalmi polarizáció érzékelhetôen<br />
csökken. Feltételezi, hogy az EUhoz<br />
való csatlakozásunk 2003–2005<br />
között megvalósul, és számít segítségre<br />
a strukturális alapokból való részesedésre.<br />
Állampolgári jogon mindenkinek<br />
jár az alapvetô egészségügyi<br />
szolgáltatásoknak egy jól definiált köre.<br />
Az alapvetô szolgáltatások körét az<br />
erre szolgáló szerv rendszeresen karbantartja,<br />
munkájában részt vesznek<br />
az állampolgári szervezetek képviselôi<br />
is. Ezen a körön túlmenô szolgáltatásokért<br />
és termékekért az állampolgárnak<br />
fizetni kell. Magánbiztosítók mûködnek,<br />
amelyeken keresztül az állampolgárok<br />
szabad akaratú, saját befizetéseikbôl<br />
kiegészítô ellátást finanszíroztathatnak.<br />
A magánbiztosítás nem<br />
több, mint 10%-ban lesz az ország egé-<br />
D E N T A L H Í R E K<br />
E G É S Z S É G P O L I T I K A<br />
szségügyi költségeinek a forrása.<br />
Az egészségügyi költségek forrása az<br />
adó lesz, és eltekintve a kiegészítô jellegû<br />
egészségügyi ellátást nyújtó, egymással<br />
piaci versenyben lévô magánbiztosítóktól,<br />
az egészségügyi ellátást egy állami<br />
szervezet finanszírozza. Nem kell különösebben<br />
bizonyítanom, hogy ebbôl a szép<br />
álomból csupán az Európai Unióhoz történt<br />
csatlakozás valósult meg!<br />
Az „Egészségért fizetni kell” forgatókönyv<br />
akkor kevésbé vonzónak tûnt, és nem<br />
gondoltam, hogy realitása van. Ez feltételezte,<br />
hogy Magyarországon, az elkövetkezô<br />
20 évben a GDP évi átlagban<br />
3%-kal növekszik, de az egészségügyi<br />
költségek növelésében csak átlag 2%<br />
növekedést engedélyeznek. Így 2020-ra<br />
az egészségügyi közkiadás a GDP 4,4-<br />
4,8%-át érheti el. Az egészségügyi kiadások<br />
ennél gyorsabb növekedése miatt<br />
a lakosság kiadásai elérik az összes<br />
kiadások 35%-át (a GDP 2,4-2,5%-át).<br />
Így a teljes egészségügyi ráfordítás a<br />
GDP 6,8-7,3%-a lehet.<br />
„Az alapvetô egészségügyi szolgáltatások<br />
köre definiált lesz, de ebbe a korszerû<br />
szolgáltatások és a nem generikus<br />
gyógyszerek nem férnek be. Az egészségügyi<br />
biztosítás területén legalább<br />
tucatnyi magánbiztosító mûködik. Az<br />
állampolgárnak választani kell, hogy az<br />
állami vagy a valamely magánbiztosítónál<br />
kap egészségügyi biztosítást. Az<br />
egészségügyi szolgáltatások színvonala<br />
erôsen differenciálódik. Az országban a<br />
magánklinikák ötcsillagos hotelszolgáltatásától<br />
a költségvetési egészségbiztosító<br />
zsúfolt és várólistákkal terhelt kórházi<br />
ellátásáig minden megtalálható.<br />
Mivel a magánbiztosítás többet akar<br />
nyújtani, a biztosítási díjak emelkednek.<br />
A hálapénz nem csökken, hiszen az<br />
alacsonyabb színvonalú költségvetési<br />
ellátásban ezzel lehet elônyt szerezni.<br />
Mivel a szektor az értékes és értéktelen<br />
szolgáltatások keveréke, a költségvetési<br />
biztosítás az ilyen szolgáltatásokat<br />
egészében nem téríti.<br />
Az egészségügyi dolgozók folyamatos<br />
harcot folytatnak a bérszínvonal<br />
emeléséért.”<br />
Ez a vízió sajnos részben bekövetkezett,<br />
és – bármilyen szomorú – elôreveti<br />
árnyékát, hogy 2020-ra még nagyobb<br />
valószínûséggel realizálódhat. Ugyanis<br />
a jelenlegi csupán 1-2 százalékos évi<br />
GDP-növekedés és az ún. konvergenciaprogram<br />
az egészségügyi közkiadások<br />
növelését nem teszik lehetôvé, a<br />
magántôke bevonása pedig politikailag<br />
nem lehetséges.<br />
A „Helyben járás” a legpesszimistább<br />
forgatókönyv, amelynek fô jellemzôje<br />
a stagnáló életminôség mellett<br />
az egészségügyre fordított eszközök<br />
elégtelensége. Feltételezi, hogy<br />
Magyarország átlagban évi 2%-os<br />
GDP-növekedést ér el, és más fontos<br />
területekre való átcsoportosítások miatt<br />
az egészségügyi közkiadások növekedése<br />
csak átlagosan 1,5% lehet. A<br />
teljes egészségügyi ráfordítás 2020-ra<br />
csak a GDP 6,5-7,1%-a, amibôl a közkiadás<br />
4,9-5,4%, a magánkiadás 1,6-<br />
1,8%-ot tesz ki. A lakosság jelentôs részének<br />
elszegényedése miatt további<br />
terhek a lakosságra nem háríthatók. A<br />
nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan alternatív<br />
egészségbiztosító pénztárak létrejönnek<br />
ugyan, de a fizetôképes kereslet<br />
hiánya miatt a kiegészítô típusú<br />
egészségügyi magánbiztosítás csak<br />
nagyon lassan fejlôdik. Az egészségügyi<br />
ellátás polarizáltsága az 1999-es<br />
szinten marad.<br />
A járóbeteg-ellátás teljesen privatizált,<br />
a kórházak közhasznú társaságként<br />
mûködnek. Az egészségügyi dolgozók<br />
bére állandó feszültségek forrása, és<br />
csak igen lassan emelkedik. Az eszközhiány<br />
miatt a költségek allokációjánál<br />
továbbra is a jelenlegi (1999) szerkezet<br />
marad, a prevencióra igen kevés anyagi<br />
erô jut.<br />
Mindenki elégedetlen az egészségüggyel,<br />
és a különbözô irányú egészségpolitikák<br />
rendre váltják egymást.<br />
Én azt hittem, hogy ez a borzasztó<br />
helyzetet felvázoló forgatókönyv csupán<br />
teoretikusan lehetséges. Sajnos tévedtem.<br />
Az elmúlt két év helyben járása<br />
valóban lejtmenetté transzformálódott<br />
a magyar egészségügy XXI. századi<br />
rövid, de sikertelen történetében.<br />
Prof. dr. Forgács Iván<br />
i Technológiai elôretekintési program.<br />
Egészség és élettudományok munkacsoport<br />
jelentése. Oktatási Minisztérium,<br />
Budapest 2000. 1–54. o.<br />
i Forgács I.: Új népegészségügyi program<br />
fogászati vonatkozásai. Dental<br />
Hírek, 2001. 5. 4–6.