A FOGÁSZAT EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS INFORMÁCIÓS ...

22
magánbiztosítók fizetnek ki. Mindent
beleszámolva évente körülbelül 25
milliárd eurót költenek egészségügyre,
ez az osztrák össztermék 10,2 százaléka.
Mivel többet költenek, mint
amennyi a bevételük, a betegpénztárak
hozzávetôleg kétmilliárd eurós,
óriási adóssághegyet görgetnek maguk
elôtt.
A kormány reformra készül: a krónikus
betegek ellátására fenntartott
kórházi ágyak csökkentésével, a kórházak
közötti együttmûködés és munkamegosztás
javításával, az egészségbiztosítási
pénztárak szolgáltatásainak
felülvizsgálatával, valamint a magántôke
bevonásával – például orvosi
kft.-k létrehozásával – csökkentené az
egészségügyi kiadásokat. A tervezet
különösen az orvosok számára irányoz
elô jelentôs változtatásokat,
nem véletlenül tiltakozik ellene roppant
hevesen – még sztrájkot is kilátásba
helyezve – az orvosi kamara. A
honoráriumok újraszabályozásán túlmenôen
a csomag a kezelési szükségletekhez
igazítja az orvosok foglalkoztatását,
és lehetôvé teszi a be nem
töltött állások utólagos felszámolását.
Az osztrák orvosok lázadnak az
egészségügyi reformterv ellen. Az
egészségügyi rendszer hibáit, a takarékoskodás
és ésszerûsítés szükségességét
az orvosok se tagadják, de
hogy ehhez a legjobb út az orvosok
létszámának csökkentése, azt erôsen
kétlik.
A sztrájkakciót az egészségbiztosítási
pénztárakkal (betegkasszákkal)
szerzôdéses viszonyban álló általános
orvosok hirdették meg két héttel
ezelôtt, de döntésükkel a szak- és kórházi
orvosok nagy része is elvi egyetértését
fejezte ki. Követeléseik nyomatékosítására,
július 7-ére tiltakozó
nagygyûlést is hirdettek, amit Bécsben
fognak megtartani.
A sztrájk pontos menetét az orvosi
kamara közgyûlése döntötte el.
Csehország
Csehországban a jobbközép kormány
bejelentette: néhány éven belül alapjaiban
alakítja át az egészségügyet,
D E N T A L H Í R E K
A K T U Á L I S
amely évente mintegy 220 milliárd
koronát fogyaszt el – a szakértôi becslések
szerint mintegy 20 százalékot feleslegesen.
Az ellenzék – az orvosokkal
egyetértésben – viszont az állítja:
a GDP egészségügyre fordított 7 százaléka
az európai átlag alatt van, s
nem reformokra, hanem a pénz jobb
felhasználására van szükség.
A cseh kormány már döntött: beengedi
a magántôkét az egészségügybe,
és részvénytársaságokká alakítja át az
eddigi 9 egészségbiztosítót, valamint
az egyetemi kórházakat. Az átalakítás
szerves része, hogy az állam egy új
egészségügyi törvényben részletesen
meghatározza az egyes intézmények
feladatait, s rögzíti a biztosítottak jogait
a megfelelô kezelésre. Egy bizonyos
szintû szolgáltatásra minden
betegnek joga lesz. Ugyanakkor a törvény
lehetôvé fogja tenni, hogy aki a
törvény által meghatározott szint feletti
szolgáltatásokat akar, azokat
megvásárolhatja.
Az átfogó egészségügyi reform
„nulladik” szakasza különféle illetékek
bevezetésével már kezdetét vette. Az
orvosnál 30 koronás (1,15 euró) vizitdíjat
kell fizetni, s ennyibe kerül minden
egyes recept is. A kórházi napidíj
60 korona (2,30 euró) , míg az ügyeletek
igénybevétele 90 koronába (3,50
euró) kerül. A díjak alól nincs mentesség.
A díjak bevezetését komoly kritika
érte Csehországban. Közéleti személyiségek,
neves mûvészek polgári engedetlenségre,
a díjfizetés elutasítására
szólították fel a lakosságot. Az
ellenzéki képviselôk alkotmánybírósághoz
fordultak a vizit- és egyéb díjak
eltörlése érdekében. A kritikusok
egy része elismeri a díjak szükségességét,
és azt is, hogy a törvényt res-
pektálni kell, azonban túlzottnak, antiszociálisnak
tartják a díjak mértékét,
amelyek kiterjednek a gyermekekre,
nyugdíjasokra és az idôs krónikus betegekre.
Az intézkedések beváltották a
hozzájuk fûzött kormányzati reményeket:
az elsô negyedévben 40 százalékkal
csökkent a rendelési idôn kívüli
orvoslátogatás és a receptfelírás. Az
egészségbiztosítók az így megtakarított
összegeket drága eljárásokra,
például rákbetegek jobb kezelésére
költötték.
A vizitdíj ellen és a kormány más
költségvetési reformintézkedései ellen
az ellenzéki szociáldemokrata
párt a cseh alkotmánybírósághoz fordult.
A reform második szakaszában, a
jövô év elejétôl részvénytársaságokká
alakítanák át a 9 egészségbiztosítót,
és létrehoznák a szintén részvénytársaságként
mûködô egyetemi
kórházak hálózatát. Az érintett kórházak
többségének nem tetszik az
elképzelés, tiltakoznak, s tárgyalni
akarnak róla a miniszterrel. A szakszervezetek
az egyetemi kórházak
részvénytársaságokká alakítását a
cseh egészségügy nagymértékû kirablásának
nevezték. Felszólították
a kormányt, hogy azonnal állítsák le
a további magánosítások elôkészítését,
kezeljék felelôsen a közvagyont,
ôrizzék meg a társadalmi szolidaritást,
és biztosítsák a mindenki
számára elérhetô egészségügyi ellátást.
A szakszervezetek bejelentették,
hogy követeléseik teljesítése érdekében
készek sztrájkot szervezni.
Az egészségbiztosítók átalakítását
pillanatnyilag csak a politikai ellenzék
vitatja.
Összeállította: NAL