tatjuk az c 300-at
tatjuk az c 300-at
tatjuk az c 300-at
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
42<br />
Állcsontcysták<br />
Bevezetés<br />
Az állcsontok különbözô eredetû<br />
cystái panaszok<strong>at</strong> csak ritkán okoznak,<br />
más okból készített rtg-felvételeken<br />
kerülnek felfedezésre, vagy nagyra növekedve,<br />
gyulladásos tüneteket okozva<br />
diagnosztizáljuk ôket.<br />
Dolgoz<strong>at</strong>unkban kizárólag <strong>az</strong> állcsontokban<br />
elhelyezkedô cystákkal<br />
foglalkozunk, nem tárgyaljuk a lágyrészek<br />
hasonló elváltozásait.<br />
Az állcsontcysták gyakori képzôdmények,<br />
melyek kötôszövetes tokkal<br />
rendelkezô, hámmal bélelt üregek, kialakulásuk<br />
gyulladásra vagy fejlôdési<br />
rendellenességre vezethetô vissza.<br />
Hámbélésük savós, koleszterinkristályok<strong>at</strong><br />
tartalm<strong>az</strong>ó folyadékot termel.<br />
Bár a cysták folyam<strong>at</strong>os növekedést<br />
mut<strong>at</strong>nak, nem tartoznak a valódi dagan<strong>at</strong>ok<br />
körébe, mivel ezt a folyam<strong>at</strong>ot<br />
nem sejtproliferáció okozza. Expanziójukért<br />
a semipermeabilis hámbélés által<br />
termelt folyadék hidroszt<strong>at</strong>ikus<br />
nyomása felelôs. E nyomás mellett a<br />
növekedésben részt vesznek ozmotikus<br />
tényezôk, bizonyos prosztaglandinok,<br />
collagenasek is. Az állandó nyomás<br />
h<strong>at</strong>ására a cystát körülvevô<br />
csontállomány pusztul, elvékonyodik,<br />
a környezô fogak gyökerei dislocalodh<strong>at</strong>nak,<br />
extrém méretet elérve arcdeformitás,<br />
spontán vagy p<strong>at</strong>ológiás<br />
fractura alakulh<strong>at</strong> ki<br />
A hámbéléssel nem rendelkezô<br />
üregképzôdést pseudocystának hívjuk.<br />
Aszerint, hogy a cystafal milyen eredetû<br />
hámsejtekbôl (odontogén vagy<br />
egyéb) szárm<strong>az</strong>ik, megkülönböztetünk<br />
odontogén és nem odontogén állcsontcysták<strong>at</strong>.<br />
Odontogén állcsontcysták<br />
Radicularis cysta<br />
A leggyakoribb állcsontcysta, <strong>az</strong><br />
összes ilyen cysta felét, háromnegyed<br />
részét adja. Kizárólag gyulladásos alapon<br />
jön létre, a gyökérhártya visszamaradt,<br />
odontogén hámsejtjeinek<br />
D E N T A L H Í R E K<br />
M E D . D E N T .<br />
1. kép: Radicularis cysta<br />
burjánzásából keletkezik. A gyulladás<br />
oka legtöbbször a szuvas fog pulpájának<br />
fertôzése, nekrózisa. Gyakoribb a<br />
felsô állcsontban, mind a négy kvadránsban<br />
a premoláris-moláris régióban<br />
(1. kép), ritkább <strong>az</strong> alsó frontrégióban.<br />
Egyes elképzelések szerint a granuloma<br />
centrális nekrózisa, kollikválódása<br />
során alakul ki. Lassan, tünetmentesen<br />
növekszenek, sokszor <strong>az</strong><br />
apikális régióban tapinth<strong>at</strong>ó csontkemény<br />
duzzan<strong>at</strong> <strong>az</strong> egyetlen klinikai jel.<br />
Ha a cysta fertôzôdik, subperiostealis<br />
vagy submucosus tályog alakulh<strong>at</strong> ki.<br />
Radiológiai vizsgál<strong>at</strong>tal <strong>az</strong> érintett fog<br />
gyökércsúcsa körül éles szélû, pár milliméter,<br />
de akár több centiméter átmérôjû,<br />
kerek vagy ovális felritkulást<br />
látunk, a parodontium nem követhetô,<br />
sok esetben a gyökér részben felszívódh<strong>at</strong>.<br />
Kezelése változó, állh<strong>at</strong> <strong>az</strong> érintett<br />
fog eltávolításából, a cystafal excochle<strong>at</strong>iójából,<br />
ha a fog megtartása lehetséges,<br />
akkor gyökértömést, gyökércsúcs-resectiót,<br />
cystectomiát végzünk.<br />
Kiterjedt cysták esetén cystostomiát<br />
alkalm<strong>az</strong>unk, szükség szerint cystaszûkítô<br />
obturátort készítünk.<br />
Follicularis cysta<br />
A második leggyakoribb cysta-fajta.<br />
Impaktált fogak (leggyakrabban <strong>az</strong> alsó<br />
bölcsességfog, felsô szemfog) koronája<br />
körül, a visszamaradt zománc-<br />
szerv hámjából fejlôdik ki (2. kép). Ebbôl<br />
a szempontból a „follicularis” jelzô<br />
nem helyes, mert maga a cysta nem a<br />
fogzacskóból ered. Fájdalommentesen,<br />
nagyra nôhet, <strong>az</strong> elsô tünet sokszor<br />
<strong>az</strong> arcaszimmetria. Kitöltheti a<br />
mandibula testét, <strong>az</strong> angulust, sokszor<br />
magasan a ramusba, sôt <strong>az</strong> ízületi fejbe<br />
is terjed. Ha cysta felett a corticalis<br />
csont felszívódik, a lágyrészeken (pal<strong>at</strong>um,<br />
vestibulum) keresztül lividen áttûnhet,<br />
puha képletként tapinth<strong>at</strong>ó.<br />
Lehet uni- vagy multilocularis, ker<strong>at</strong>ocysta<br />
vagy ameloblastoma képét<br />
utánozh<strong>at</strong>ja. Fontos megjegyezni,<br />
hogy ameloblastoma is utánozh<strong>at</strong>ja<br />
follicularis vagy pl. parodontalis, radicularis,<br />
residualis vagy ker<strong>at</strong>ocysta képét<br />
(3. kép). Kezelése sebészi, általában<br />
cystectomiát, a retineált fog eltá-<br />
2. kép: Follicularis cysta impaktált bölcsességfoggal.<br />
3. kép: Cysta képét utánzó ameloblastoma.