26.01.2013 Views

tatjuk az c 300-at

tatjuk az c 300-at

tatjuk az c 300-at

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

42<br />

Állcsontcysták<br />

Bevezetés<br />

Az állcsontok különbözô eredetû<br />

cystái panaszok<strong>at</strong> csak ritkán okoznak,<br />

más okból készített rtg-felvételeken<br />

kerülnek felfedezésre, vagy nagyra növekedve,<br />

gyulladásos tüneteket okozva<br />

diagnosztizáljuk ôket.<br />

Dolgoz<strong>at</strong>unkban kizárólag <strong>az</strong> állcsontokban<br />

elhelyezkedô cystákkal<br />

foglalkozunk, nem tárgyaljuk a lágyrészek<br />

hasonló elváltozásait.<br />

Az állcsontcysták gyakori képzôdmények,<br />

melyek kötôszövetes tokkal<br />

rendelkezô, hámmal bélelt üregek, kialakulásuk<br />

gyulladásra vagy fejlôdési<br />

rendellenességre vezethetô vissza.<br />

Hámbélésük savós, koleszterinkristályok<strong>at</strong><br />

tartalm<strong>az</strong>ó folyadékot termel.<br />

Bár a cysták folyam<strong>at</strong>os növekedést<br />

mut<strong>at</strong>nak, nem tartoznak a valódi dagan<strong>at</strong>ok<br />

körébe, mivel ezt a folyam<strong>at</strong>ot<br />

nem sejtproliferáció okozza. Expanziójukért<br />

a semipermeabilis hámbélés által<br />

termelt folyadék hidroszt<strong>at</strong>ikus<br />

nyomása felelôs. E nyomás mellett a<br />

növekedésben részt vesznek ozmotikus<br />

tényezôk, bizonyos prosztaglandinok,<br />

collagenasek is. Az állandó nyomás<br />

h<strong>at</strong>ására a cystát körülvevô<br />

csontállomány pusztul, elvékonyodik,<br />

a környezô fogak gyökerei dislocalodh<strong>at</strong>nak,<br />

extrém méretet elérve arcdeformitás,<br />

spontán vagy p<strong>at</strong>ológiás<br />

fractura alakulh<strong>at</strong> ki<br />

A hámbéléssel nem rendelkezô<br />

üregképzôdést pseudocystának hívjuk.<br />

Aszerint, hogy a cystafal milyen eredetû<br />

hámsejtekbôl (odontogén vagy<br />

egyéb) szárm<strong>az</strong>ik, megkülönböztetünk<br />

odontogén és nem odontogén állcsontcysták<strong>at</strong>.<br />

Odontogén állcsontcysták<br />

Radicularis cysta<br />

A leggyakoribb állcsontcysta, <strong>az</strong><br />

összes ilyen cysta felét, háromnegyed<br />

részét adja. Kizárólag gyulladásos alapon<br />

jön létre, a gyökérhártya visszamaradt,<br />

odontogén hámsejtjeinek<br />

D E N T A L H Í R E K<br />

M E D . D E N T .<br />

1. kép: Radicularis cysta<br />

burjánzásából keletkezik. A gyulladás<br />

oka legtöbbször a szuvas fog pulpájának<br />

fertôzése, nekrózisa. Gyakoribb a<br />

felsô állcsontban, mind a négy kvadránsban<br />

a premoláris-moláris régióban<br />

(1. kép), ritkább <strong>az</strong> alsó frontrégióban.<br />

Egyes elképzelések szerint a granuloma<br />

centrális nekrózisa, kollikválódása<br />

során alakul ki. Lassan, tünetmentesen<br />

növekszenek, sokszor <strong>az</strong><br />

apikális régióban tapinth<strong>at</strong>ó csontkemény<br />

duzzan<strong>at</strong> <strong>az</strong> egyetlen klinikai jel.<br />

Ha a cysta fertôzôdik, subperiostealis<br />

vagy submucosus tályog alakulh<strong>at</strong> ki.<br />

Radiológiai vizsgál<strong>at</strong>tal <strong>az</strong> érintett fog<br />

gyökércsúcsa körül éles szélû, pár milliméter,<br />

de akár több centiméter átmérôjû,<br />

kerek vagy ovális felritkulást<br />

látunk, a parodontium nem követhetô,<br />

sok esetben a gyökér részben felszívódh<strong>at</strong>.<br />

Kezelése változó, állh<strong>at</strong> <strong>az</strong> érintett<br />

fog eltávolításából, a cystafal excochle<strong>at</strong>iójából,<br />

ha a fog megtartása lehetséges,<br />

akkor gyökértömést, gyökércsúcs-resectiót,<br />

cystectomiát végzünk.<br />

Kiterjedt cysták esetén cystostomiát<br />

alkalm<strong>az</strong>unk, szükség szerint cystaszûkítô<br />

obturátort készítünk.<br />

Follicularis cysta<br />

A második leggyakoribb cysta-fajta.<br />

Impaktált fogak (leggyakrabban <strong>az</strong> alsó<br />

bölcsességfog, felsô szemfog) koronája<br />

körül, a visszamaradt zománc-<br />

szerv hámjából fejlôdik ki (2. kép). Ebbôl<br />

a szempontból a „follicularis” jelzô<br />

nem helyes, mert maga a cysta nem a<br />

fogzacskóból ered. Fájdalommentesen,<br />

nagyra nôhet, <strong>az</strong> elsô tünet sokszor<br />

<strong>az</strong> arcaszimmetria. Kitöltheti a<br />

mandibula testét, <strong>az</strong> angulust, sokszor<br />

magasan a ramusba, sôt <strong>az</strong> ízületi fejbe<br />

is terjed. Ha cysta felett a corticalis<br />

csont felszívódik, a lágyrészeken (pal<strong>at</strong>um,<br />

vestibulum) keresztül lividen áttûnhet,<br />

puha képletként tapinth<strong>at</strong>ó.<br />

Lehet uni- vagy multilocularis, ker<strong>at</strong>ocysta<br />

vagy ameloblastoma képét<br />

utánozh<strong>at</strong>ja. Fontos megjegyezni,<br />

hogy ameloblastoma is utánozh<strong>at</strong>ja<br />

follicularis vagy pl. parodontalis, radicularis,<br />

residualis vagy ker<strong>at</strong>ocysta képét<br />

(3. kép). Kezelése sebészi, általában<br />

cystectomiát, a retineált fog eltá-<br />

2. kép: Follicularis cysta impaktált bölcsességfoggal.<br />

3. kép: Cysta képét utánzó ameloblastoma.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!