tatjuk az c 300-at
tatjuk az c 300-at
tatjuk az c 300-at
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
10<br />
Navigare necesse est<br />
Bôvebben<br />
Napjainkban a maguk<strong>at</strong> szakembernek<br />
tartó politikusok (nem a szakpolitikusok),<br />
valamint a média kéjjel használják<br />
a csôd kifejezést, általában a g<strong>az</strong>daságra,<br />
de újabban <strong>az</strong> egészségügyre is. Mielôtt<br />
a fenti, lakonikus „nem”-et megindokolom,<br />
közg<strong>az</strong>dasági és jogi értelemben<br />
tisztázni kell a csôd és a válság definícióit.<br />
Válságról akkor beszélünk, ha a reál-<br />
GDP legalább két egymást követô negyedévben<br />
csökken. 1 A válság, amennyiben<br />
nem korrigálják <strong>az</strong> okát (l. késôbb<br />
„változt<strong>at</strong>ási technikák”), fizetésképtelenséghez<br />
vezethet.<br />
A fizetésképtelenség olyan helyzet, amikor<br />
<strong>az</strong> adós nem képes megfizetni hitelezôjének<br />
a lejárt tartozását. Piacg<strong>az</strong>daságban<br />
a fizetésképtelenségnek alapvetôen<br />
három rendezési módja lehet:<br />
• Az adós és a hitelezôk közötti bizalom<br />
esetén <strong>az</strong> adósságok átütemezése.<br />
• A fizetésképtelen adós megpróbálh<strong>at</strong>ja<br />
adóssága meghosszabbítására vagy<br />
elengedésére rábírni hitelezôjét, illetve<br />
csôdvédelmet kérhet. A csôdvédelem<br />
keretébôl kiindulva <strong>az</strong> adós g<strong>az</strong>dálkodó<br />
szervezet fizetôképességének, illetve<br />
mûködésének helyreállítására irányuló<br />
szervezet reorganizációja.<br />
• Az adóssal szembeni hitelezôi követelések<br />
kielégítésére és <strong>az</strong> adós mûködésének<br />
lezárására irányuló felszámolás.<br />
A csôd- és a felszámolási eljárások<br />
közötti jelentôs különbség <strong>az</strong>, hogy míg<br />
a csôdeljárással mindenképpen <strong>az</strong> adós és<br />
a hitelezôi közötti egyezség a cél, addig<br />
a felszámolási eljárásnál a vállalkozás<br />
megszüntetése és a hitelezôknél fennálló<br />
tartozások kiegyenlítése a felad<strong>at</strong>. Ha<br />
nem sikerül a csôdegyezségi tárgyaláson<br />
a hitelezôkkel megegyezni, <strong>az</strong> eljárás<br />
felszámolási eljárásba fordul át. A<br />
csôd tehát korántsem a legrosszabb variáció,<br />
sôt sokszor éppen ez kényszeríti<br />
D E N T A L H Í R E K<br />
E G É S Z S É G P O L I T I K A<br />
Csôdbe juth<strong>at</strong>-e <strong>az</strong> egészségügy?<br />
Röviden: NEM! (De kérem <strong>az</strong> olvasót, olvasson tovább!)<br />
ki a szervezet reorganizációját, például a<br />
további fizetôképesség megôrzésére irányuló<br />
reformját. A címben feltett kérdésre<br />
tehát szakszerûbb, ha hipotetikusan<br />
nem csôdöt, hanem fizetésképtelenséget<br />
vizionálunk.<br />
Lehet-e fizetésképtelen<br />
<strong>az</strong> egészségügy?<br />
Fizetésképtelenség alapvetôen két okból<br />
keletkezhet: a bevételi források<br />
drasztikus csökkenése, és/vagy a bevételeket<br />
meghaladó kiadások mi<strong>at</strong>t. A<br />
DH 2009/1. számában 2 részleteztem a<br />
szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás<br />
(Egészségbiztosítási Alap) bevételi<br />
forrásait és tervezett kiadásait. Az ottani<br />
1. tábláz<strong>at</strong>ból jól láth<strong>at</strong>ó, hogy a bevételeknek<br />
mintegy háromnegyedét a<br />
biztosítottak, illetve munkált<strong>at</strong>óik fizetik.<br />
Az állami hozzájárulás <strong>az</strong> összbevételeknek<br />
csupán 22 százaléka. Ez a tervezett<br />
22 százalékos állami támog<strong>at</strong>ás<br />
elenyészô része a 2009. évre tervezett<br />
államháztartási kiadásoknak, tehát elmaradása<br />
nem valószínû. A munkált<strong>at</strong>ói-munkavállalói<br />
befizetések a munkahelyek<br />
drasztikus megszûnése esetén<br />
valamelyest csökkenhetnek, de figyelembe<br />
véve a potyautasok és a minimálbér<br />
után fizetôk népes táborát, ez<br />
sem jelentheti a bevételek olyan mértékû<br />
deficitjét, amely fizetésképtelenséghez<br />
vezetne. A korábbi évek tapasztal<strong>at</strong>a<br />
mut<strong>at</strong>ja, hogy a kiadási oldal túlfizetése<br />
ellen különbözô technikák<strong>at</strong> alkalm<strong>az</strong><br />
<strong>az</strong> OEP, például költségplafon, zárt<br />
kassza, volumenkorlát stb. Persze<br />
mindez nem jelenti, hogy <strong>az</strong> ellátás<br />
nem károsodik ezekre a manipulációkra,<br />
de a fizetésképtelenség <strong>az</strong> egész<br />
rendszer von<strong>at</strong>kozásában még a g<strong>az</strong>dasági<br />
válság körülményei között is elkerülhetô.<br />
A csôd ugyan elkerülhetô, de a g<strong>az</strong>dasági<br />
válság h<strong>at</strong>ásaival <strong>az</strong> egészségügyben<br />
is számolni kell. A kérdést frappán-<br />
san foglalta össze a DH fôszerkesztôjének<br />
újévi beköszöntôje 3 : „ A válság nagyságrendje,<br />
idôtartama nehezen megjósolh<strong>at</strong>ó…<br />
A mostani történések évekre<br />
megh<strong>at</strong>ározh<strong>at</strong>ják <strong>az</strong> egészségügy helyzetét<br />
is, és kikényszeríthetnek olyan intézkedéseket,<br />
amelyeket eddig halog<strong>at</strong>tak,<br />
elnapoltak.”<br />
A válság h<strong>at</strong>ása <strong>az</strong> egészségre<br />
és <strong>az</strong> egészségügyre<br />
Számtalan szakcikk foglalkozik a szegénység<br />
és <strong>az</strong> egészség összefüggéseivel.<br />
A munkanélküliek egészségromlása<br />
ma már evidencia. A létbizonytalanság,<br />
a kiszámíth<strong>at</strong><strong>at</strong>lanság, a szegénység<br />
növeli a mentális zavarok<strong>at</strong>, a szív- és<br />
érbetegségek rizikóját, sôt egyes dagan<strong>at</strong>os<br />
megbetegedések (pl. szájüregi,<br />
gar<strong>at</strong>- és tüdôrák) elôfordulását is. Még<br />
a szolidaritásalapú egészségbiztosítás<br />
esetén is kevesebb pénze jut <strong>az</strong> embereknek<br />
a nem finanszírozott ellátások<br />
megvásárlására, mint pl. a fogápolásra<br />
és fogorvosra, a gyógyszerekre és a<br />
gyógyász<strong>at</strong>i eszközökre. Mindezek átalakíth<strong>at</strong>ják<br />
<strong>az</strong> ellátás iránti igényeket,<br />
amely a rosszabb egészségi állapot mi<strong>at</strong>t<br />
növeli <strong>az</strong>ok<strong>at</strong>, de <strong>az</strong> egészséget nem<br />
közvetlenül veszélyeztetô állapotokban<br />
csökkenést okozh<strong>at</strong>nak. Kérdés, hogy <strong>az</strong><br />
egészségügyért felelôsök felkészültek-e<br />
ezekre a változásokra? Félek, hogy nem!<br />
Az Egyesült Államokban már tavaly októberben<br />
4 közg<strong>az</strong>dászok, szociológusok,<br />
pszichológusok és piackut<strong>at</strong>ók vizsgálták<br />
a g<strong>az</strong>dasági recesszió kisebb-nagyobb<br />
triviális és traum<strong>at</strong>ikus társadalmi<br />
h<strong>at</strong>ásait, mintegy felkészítve a politikát<br />
a kihívások kezelésére. Az USA-ban<br />
a receptre kaph<strong>at</strong>ó gyógyszerek eladása<br />
egy évtizedes állandó növekedés után a<br />
tavalyi év második felében 0,7%-kal<br />
csökkent. Az Amerikai Családorvosok<br />
Szövetségének elnöke, aki maga is<br />
praktizál, <strong>az</strong>t mondta, hogy <strong>az</strong> emberek<br />
a g<strong>az</strong>dasági recesszióban választh<strong>at</strong>-
Change language