Udvari István BACSINSZKY ANDRÁS MUNKÁCSI ÉS TARKOVICS ...

nyelvhasználatukban a szinkretizmus érvényesült, a használt nyelvet illetően
semmilyen presszió nem érvényesült, gyakorlati szempontok döntöttek, hiszen
olyan korról van szó, amikor a nemzetiségi kérdés nem került előtérbe. Az esperesek
a vármegyével, a Hajdú Kerülettel latin, esetenként magyar nyelven, Dorog
város hadnagyával, magistrátusával a communitásával magyarul, az egyházi főhatóságokkal
latin és rutén nyelven, az esperesi kerület lelkészeivel latin, rutén,
ritkábban magyar nyelven, a hívekkel magyar nyelven leveleztek. Bacsinszky
András, a későbbi munkácsi püspök, aki 12 évig lelkészkedett Hajdúdorogon, és
1763-tól Szabolcs megye és a Hajdú kerület íoesperese volt, miután jól ismerte
az érintett területen kialakult nyelvi úzus szabályait, hasonló gyakorlatot követett
püspökké választását követően.
A papság hivatása etnikumtól független, a híveket nyelvi igényeiknek
megfelelően szolgálták ki. A XVIII. század végi egyházi összeírások ezért a papok
nyelvtudását is feltüntették.
Bacsinszky András munkácsi megyéspüspök (1732 - 1809)
életéről, működéséről
Bacsinszky András püspökösködése alatt új gondolatok, megoldások s
egészen a XX. század közepéig ható reformok születtek a népéletet ezernyi szállal
átszövő egyházi élet minden területén. Bacsinszky körleveleiben a XIX-XX.
századi ruszin nemzeti ideológia szinte minden lényeges eleme megjelent.
Bacsinszky a XVIII. századi ruszin történelem és művelődéstörténet jelentős
alakja. Nem csupán arról van szó, hogy nevéhez és püspökösködésének idejéhez
fűződik a ruszin nemzeti újjászületési mozgalom első jeleinek megnyilvánulása.
A szerényen jelentkező, de nemzetinek nevezhető törekvéseknek aktív befolyásolója,
alakítója volt, így a XTX. századi ruszin nemzetiségi mozgalom egyik előfutárának
is tekinthető.
Mielőtt életrajzára rátérnék, jelzem, hogy a Munkácsi Egyházmegye
egyik legjelentősebb püspökének emlékére 1990-ben a görömbölyi görögkatolikus
egyházközség kétnyelvű, egyházi szláv és magyar nyelvű emléktáblát avatott,
melyet a görögkatolikus templom falán helyeztek el. A görömbölyi parochus
és hívek együttes kezdeményezésére Miskolc-Görömbölyön Bacsinszky Andrásról
utcát neveztek el.
Bacsinszky András 1732. november 14-én született az Ung megyei
Benetine községben galíciai eredetű lelkészkedő nemesi családban. A gimnáziumi
tanulmányok megszerzéséhez szükséges elemi ismereteket a szülői házban
kapta meg. Az ungvári jezsuita gimnázium elvégzését követően 1752-1758 között
Nagyszombatban folytatott teológiai stúdiumokat, ahol a teológia doktora foko-