Udvari István BACSINSZKY ANDRÁS MUNKÁCSI ÉS TARKOVICS ...

Udvari István
BACSINSZKY ANDRÁS MUNKÁCSI
ÉS TARKOVICS GERGELY EPERJESI MEGYÉSPÜSPÖKÖK
KAPCSOLATA SZABOLCS VÁRMEGYÉVEL ÉS A HAJDÚSÁGGAL
Régóta ismerem Bacsinszky András munkácsi és Tarkovics Gergely
eperjesi megyéspüspököknek a hajdúdorogi püspökség levéltárában őrzött magyar
nyelvű leveleit, hivatalos iratait. 1
Püspöki székbe történt emelkedésük előtt
mindkét egyházi személyiség több évet szolgált Hajdúdorogon, a Munkácsi Egyházmegye
akkor legnépesebb egyházközségében. Mindketten betöltötték Szabolcs
vármegye és a Hajdú kerület főesperesi tisztjét is, noha közvetlenül csak az
úgynevezett alsó-szabolcsi vagy dorogi esperességet igazgatták.
A XVIII. század második felében, amikor a két jeles férfiú Szabolcsban
működött, a Szabolcsi főesperesség két esperesi kerületre tagolódott, az alsószabolcsi
vagy dorogi esperességre valamint a felső-szabolcsi vagy gyulaji esperességre.
2
A vármegye melynek központja ekkor Nagykálló volt, világi igazgatási
szempontból négy járásra oszlott: várdai, bátori, dadái, nádudvari. A Szabolcs
vármegye területén fekvő Hajdú kerület önálló törvényhatóságot képezett Hajdúböszörmény
központtal. A világi és egyházi igazgatás között praktikus okokkal
magyarázhatóan mindig volt valami összhang. Aminket most közelebbről érdeklő
dorogi vagy alsószabolcsi esperességhez a Hajdú kerület, valamint a dadái és
nádudvari járások görögkatolikus parochiái tartoztak. Bacsinszky szabolcsi működése
idejében a dorogi esperességhez tartozott azonban a bátori járásból
Kállósemjén, Érkenéz (ma Románia - Chiniz), Nyírbéltek, sőt Szatmár vármegyéből
Penészlek és Nyírlugos. A dadái járásban fekvő Prügy leányegyház a szerencsi,
Tiszaeszlár leányegyház pedig a tokaji anyaegyházhoz tartozott. 3
A XVIII. század második felében az esperesség papjai általában három
(rutén, magyar, latin), nem ritkán négy nyelvet (román) ismertek. Gimnáziumi,
latin nyelvű stúdiumaikat Egerben, Nagyváradon, Kassán, Ungvárott vagy Kolozsvárt
folytattak. Legtöbben Munkácson majd Ungváron, néhányan pedig
Nagyszombatban vagy Egerben végezték teológiai tanulmányaikat. Az ötvenes
évektől számítva, három dorogi esperesről tudjuk, hogy Bécsben tanult: Kopcsay
János, Petkovszky János a Pázmány Péterről elnevezett, Pázmáneumban,
Tarkovics Gergely a Szent Borbála templomról elnevezett Barbareumban
végzett. 4
Bacsinszky András pedig a nagyszombati Szent Adalbert szemináriumban
szerezte teológiai végzettségét.
A papok, kántorok a nyelvi elvárásoknak megfelelően a különböző funkciókban,
az eltérő helyzetekben és alkalmakkor más és más nyelvet használtak,

nyelvhasználatukban a szinkretizmus érvényesült, a használt nyelvet illetően
semmilyen presszió nem érvényesült, gyakorlati szempontok döntöttek, hiszen
olyan korról van szó, amikor a nemzetiségi kérdés nem került előtérbe. Az esperesek
a vármegyével, a Hajdú Kerülettel latin, esetenként magyar nyelven, Dorog
város hadnagyával, magistrátusával a communitásával magyarul, az egyházi főhatóságokkal
latin és rutén nyelven, az esperesi kerület lelkészeivel latin, rutén,
ritkábban magyar nyelven, a hívekkel magyar nyelven leveleztek. Bacsinszky
András, a későbbi munkácsi püspök, aki 12 évig lelkészkedett Hajdúdorogon, és
1763-tól Szabolcs megye és a Hajdú kerület íoesperese volt, miután jól ismerte
az érintett területen kialakult nyelvi úzus szabályait, hasonló gyakorlatot követett
püspökké választását követően.
A papság hivatása etnikumtól független, a híveket nyelvi igényeiknek
megfelelően szolgálták ki. A XVIII. század végi egyházi összeírások ezért a papok
nyelvtudását is feltüntették.
Bacsinszky András munkácsi megyéspüspök (1732 - 1809)
életéről, működéséről
Bacsinszky András püspökösködése alatt új gondolatok, megoldások s
egészen a XX. század közepéig ható reformok születtek a népéletet ezernyi szállal
átszövő egyházi élet minden területén. Bacsinszky körleveleiben a XIX-XX.
századi ruszin nemzeti ideológia szinte minden lényeges eleme megjelent.
Bacsinszky a XVIII. századi ruszin történelem és művelődéstörténet jelentős
alakja. Nem csupán arról van szó, hogy nevéhez és püspökösködésének idejéhez
fűződik a ruszin nemzeti újjászületési mozgalom első jeleinek megnyilvánulása.
A szerényen jelentkező, de nemzetinek nevezhető törekvéseknek aktív befolyásolója,
alakítója volt, így a XTX. századi ruszin nemzetiségi mozgalom egyik előfutárának
is tekinthető.
Mielőtt életrajzára rátérnék, jelzem, hogy a Munkácsi Egyházmegye
egyik legjelentősebb püspökének emlékére 1990-ben a görömbölyi görögkatolikus
egyházközség kétnyelvű, egyházi szláv és magyar nyelvű emléktáblát avatott,
melyet a görögkatolikus templom falán helyeztek el. A görömbölyi parochus
és hívek együttes kezdeményezésére Miskolc-Görömbölyön Bacsinszky Andrásról
utcát neveztek el.
Bacsinszky András 1732. november 14-én született az Ung megyei
Benetine községben galíciai eredetű lelkészkedő nemesi családban. A gimnáziumi
tanulmányok megszerzéséhez szükséges elemi ismereteket a szülői házban
kapta meg. Az ungvári jezsuita gimnázium elvégzését követően 1752-1758 között
Nagyszombatban folytatott teológiai stúdiumokat, ahol a teológia doktora foko-

zatot is megszerezte. Tanulmányai befejeztével Hajdúdorogra kerül segédlelkésznek.
Szabados György hajdúdorogi parochus Munkácsra távoztával 1763-ban
hajdúdorogi parochus, rövidesen Szabolcs megye és a Hajdú Kerület főesperese
lett. Hajdúdorogi tevékenysége beilleszkedik a szabolcsi-hajdúsági népi-nyelvi
viszonyoknak rendjébe. Az e területhez kapcsolódó tevékenységét, a püspöki
székbe emelkedését követően is a nyelvi szinkretizmus jellemezte. Az egyházi
előírásoknak megfelelően az anyakönyvet Bacsinszky András egyházi szláv nyelven
vezette, hívei számára magyar nyelvű feljegyzéseket, nyugtákat, szerződéseket
készített, magyarul levelezett Dorog hajdúváros hadnagyával és magistrátusával,
az egyházi főhatóságokkal latin és rutén nyelven, a vármegye embereivel
pedig a hivatalos latin nyelven. Főesperesként a szabolcsi főesperesség egyházközségeivel
szintén magyarul levelezett. A püspöki székbe emelkedését követően
is hasonló úzust követett. A dorogi esperesség levéltárában jelentős számú ízes
magyar nyelvű levél őrződött meg tőle, illetve kancelláristáitól. 5
A magyar nyelvű
egyházi irodalom azt emeli ki, hogy bizonyos liturgikus cselekményekbe a
magyar nyelvet is bevonta, s népénekeket fordított magyar nyelvre. 6
A hajdúdorogi, ún. schizmatikus mozgalom idején (1765) szerzett tapasztalatai
motiválták, hogy intenzíven bekapcsolódjék a munkácsi egyházmegye
függetlenségéért, ill. kanonizálásáért folytatott mozgalomba. 1768-ban, mikor
folytatódik a munkácsi egyházmegye latin püspökségek mintájára történő megszervezése,
az első, 4 tagú káptalan tagja lett. 1769-ben őt választották a Mária
Teréziához vezetett küldöttség élére, mely a munkácsi püspökség kanonizálását
volt hivatva képviselni. 1772-ben püspökké nevezték ki. Püspökként széleskörű
és aktív kulturális, szervező tevékenységet fejtett ki. Tevékenysége szinkronban
volt a felvilágosult abszolutista Habsburg-monarchák görögkatolikusokkal kapcsolatos
politikájával, azt a rutén klérus számára maximálisan kamatoztatta. A
kormányzatnak az anyagi jólét, a műveltség, iskoláztatás színvonalának emelésére
irányuló felvilágosult abszolutista törekvései találkoztak Bacsinszky magas fokú
felelősségtudattal végzett, messzetekintő, ugyanakkor a konkrét politikai erőviszonyoknak
megfelelő, aprónak tűnő problémákra is figyelő munkálkodásával.
A munkácsi püspökség Bacsinszky személyes közbenjárására 1776-ban
kapta meg Mária Teréziától az évi 12 ezer aranyforintot jövedelmező tapolcai
apátságot, új székhely céljára a feloszlatott jezsuita rend ungvári kolostorát, annak
templomát, papneveldének pedig a Drugeth-féle várat (1775-1780). Megszervezte
a hét tagú káptalant, amelynek tagjai számára megfelelő anyagi fedezet
birtokában lehetővé vált, hogy tudományos munkával és szépirodalommal is foglalkozzanak.
Átszervezte a papnevelést, mely 1777-től Ungvárott folyt. 1780-tól
maga is Ungváron lakott. A királyi udvartól 60 növendék eltartásához ösztöndíjat
és 5 teológiai professzor számára fizetést eszközölt ki. A püspöki papnevelde tanítási
nyelve Bacsinszky halálának évéig a ruszinok irodalmi nyelve volt, a latin

csak segédnyelvként funkcionált. Bacsinszky alatt a lelkészkedő papság részére
folyósított állami segélyösszeg (szubszídium) jelentősen nőtt, elérte az évi 30.000
Ft-ot. Egységesítette és továbbfejlesztette az elődeitől örökölt és a jezsuitáktól
Ungváron maradt könyvtárat, ahová a parochiákról is bekérte a régi, kéziratos
könyveket. Levéltárat létesített, ahová körlevélben bekérette a parochiális irattárak
értékesebb régebbi darabjait is.
Nemcsak a püspökségre, káptalanra stb. fordította figyelmét, de a jozefinista
elvárásoknak szellemében a rurális papság és a nép anyagi és szellemi jólétével
is foglalkozott. A hívek és az alsópapság anyagi helyzetének javítása céljából
kieszközölte a kincstárnál a lelkészetek, ül. parochiák és parochiális iskolák
anyagi segélyezését. Kamarai, vármegyei szervekkel együttműködve a papság
anyagi helyzetét jelentősen javító parochiarendezést hajtott végre. Amáramarosi,
ungi kamarai birtokokon fekvő parochiákról külön szerződést kötött a kincstárral.
A szerződés szerint a parochusok egy, a kántorok fél, a templomszolgák fél telekre
lettek jogosultak, térítés nélkül legeltethettek és makkoltathattak. A parochusnak
a földesúrtól háromszobás, a kántornak kétszobás lakás járt, ebből az egyik
szoba iskola céljára szolgált. A parochus istállóra és csűrre is igényt tarthatott.
Ezenkívül jelentős összegeket kaptak a templom felszerelésére is. A kincstár hozzájárult
a máramarosi kőtemplom és a vikáriátus épületeinek költségeihez is.
Bacsinszky hasonló tartalmú megegyezést kötött a Schönborn-uradalommal is. A
XIX. század elején lezárult parochiarendezés során a magánföldesurakkal kötött
tárgyaláskor a kincstárral kötött egyezség volt a mérvadó. Bacsinszky püspöksége
idején történt meg tehát a görögkatolikus klérus teljes anyagi, jogi, tekintélybeli
emancipálódása.
íacsinszky András 1773-ban részt vett a görög szertartású püspökök bé-
Íezletén, ahol az egyházi könyvekre, az ünnepekre, a naptárra, a papság és
hívek helyzetére vonatkozó fontos határozatok születtek. Különösen jelentősnek
látjuk azon igény határozott megfogalmazását, hogy az uralkodónő szólítsa fel a
megyéket és földesurakat, állítsanak iskolákat a keleti szertartásúak által lakott területeken.
Hangot kapott az az elvárás, hogy a keleti szertartású hívek képességeinek
és képzettségüknek megfelelően érvényesüljenek a társadalomban, gyermekeik
pedig szabadon látogathassák az iskolákat.
1793-ban Ungváron egyházmegyei tanítóképzőt létesített, melyben az oktatás
a korabeli ruszin irodalmi nyelven folyt. 1777-ben valóságos, belső titkos tanácsos
lett, meghívást kap 1789-ben a főrendi házba. Ebben a minőségben részt
vett az 1790-91., 1792. és 1796. évi országgyűlésen. Ezeken az országgyűléseken
először nagyobb publicitást kapott nemzeti- nemzetiségi törekvések kimutathatóan
hatással voltak a püspök életének utolsó évtizedében kifejtett tevékenységére.
1809. november 7-én hunyt el. Grigássy körlevélrészletei pregnánsan bizonyítják,
hogy jelentőségét, személyes érdemeit, szerteágazó kulturális és társa-

dalmi tevékenységének horderejét kortársai is elismerték. A verhovinai esperesi
kerület esperese, a ruszin művelődéstörténet számon tartott alakja, Grigássy Mihály
máramaros-verchovinai esperes körlevelében így adja tudtul Bacsinszy halálát:
"Napkeleti egyhazunk szemfénye, a ruszinok reménysége, a munkácsi egyházmegye
dicsősége, szeretett atyánk, Bacsinszky András őexellenciája (1809)
november 7-én elszenderült.. " 7
Itt mutatunk rá, hogy tiszteletére nagyszámú latin, ruszin, magyar és román
nyelvű dicsőítő verset, költeményt írtak. Ezek közül A. Valkovszkij,
Dohovits B., A. Bajzám ódái irodalmi értékei okán szöveggyűjteményekben, irodalomtörténeti
feldolgozásokban is fellelhetők. Valkovszkij hiperbolisztikusan
Saturnus korához hasonlítja a Bacsinszky nevével jelzett időszakot. Számos,
nyomtatásban megjelent könyv is Bacsinszkynek ajánlva látott napvilágot, így pl.
Décsi Antal: Az magyar oroszokról való igen rövid elmélkedés. Kassa, 1797
Lódy Péter a német Ch. Baumeister filozófiai munkájának Lvovban 1790-ben
megjelent fordítása.
Jeleztem, hogy Bacsinszkyhez magyar nyelven is írtak dicsőítő verseket.
Ehhez azt kívánom hozzáfűzni, hogy Bacsinszky idején számos tiszántúli
görögkatolikus közösségben magyar nyelven végezték a szentírási olvasmányokat,
az apostoli és evangéliumi szakaszokat, s magyarul folyt a prédikáció is. 8
Bacsinszky püspökségének idején keletkeztek az első, kéziratban máig fennmaradt
teljes magyar nyelvű liturgia fordítások is. Kricsfalussy György ungvári magyar
tanár Aranyszájú Szent János miséjét fordította le magyarra, és 1795-ben
András napi ajándékként nyújtotta át Bacsinszkynek. A Sztripszky Hiador által
teljes egészében közzétett fordítás előtti ajánlásában Kricsfalussy megjegyzi...
"hogy ezen: Görög Anya-szent-egyház Liturgiája nevet viselő Isteni Tiszteletnek
Magyarra lett fordításához fogtam, más oka pedig az, hogy nem tsak a'miólta
ezen Ungvár várossában szerentsém vagyon lakni, hanem máshelyütt is némely
jóakaróimtól ezen munkának felvállalására minden módon ösztönöztettem. " Céloz
arra is, hogy Bacsinszky előtt a liturgiafordítások ténye nem újság. 9
Bacsinszky András ismerte Krucsay Mihály korábbi liturgiafordítását is, amely
egy Szabolcs vármegyei lelkész, Lupess István 1814-ben készített másolatában
őrződött meg az utókornak. 10
Bacsinszky András püspök azáltal is beírta magát a magyar művelődéstörténetbe,
hogy elindította útjára, és később is önzetlenül támogatta Görög Demetert,
(1760-1833) a magyar felvilágosodás jeles képviselőjét, a magyar újságírás
úttörőjét, az írót és szerkesztőt. 11

Bacsinszky András püspök jelentős számú magas műveltségű, tudós hajlamú
embert gyűjtött maga köré. Bacsinszky András közvetlen környezetéhez, bizalmasai
közé tartozott - az ungvári szeminárium tanára, majd prefectusa, a budai
Egyetemi Nyomda cenzora, a későbbi eperjesi püspök - Tarkovics Gergely is.
Életrajzával, literátori tevékenységével több irodalomtörténeti összefoglalás, tanulmány
foglalkozik, az 1805-ben József nádorhoz írott ódáját többen elemezték,
míg Fr. Tich alapos nyelvi értékelését is adta. 12
Ahungarus szellemben született
mű méltatásában mindmáig figyelmen kívül maradt az a tény, hogy a nádorhoz
1805-ben latinul és a korabeli Magyarországot lakó népek, nemzetiségek nyelvén
egyaránt írtak dicsőítő verseket. 13
Tarkóvicsnál az etnikai nemzetfelfogás, a keleti
szlávokhoz fűződő közösségtudat egybekapcsolódott a soknemzetiségű Magyarország
iránt érzett patriotizmussal.
A budai Egyetemi Nyomj dánál a rutén, illír és román könyvek cenzoraként
eltöltött éveiről (1804-1815) Király Péter és Olena Rudlovcsak tanulmányai
tudósítanak, kiemelve, hogy a magyarországi népek nemzeti újjászületési mozgalmában
nagy szerepet játszó nyomdánál viselt megbízatását nagyon komolyan
és lelkiismeretesen végezte, alapos tájékozottsággal bírt a keleti szláv népi-nyelvi
viszonyokról az itt kifejtett tevékenysége a szláv könyvészet fejlődése szempontjából
jelentős. 14
A pesti egyetem budai nyomdájának cenzoraként és korrektoraként
Tarkovics Gergely gondozta a Munkácsi Egyházmegye számára 1804ben
Budán megjelent többkötetes egyházi szláv nyelvű Bibliát. 15
Számos adalék
áll rendelkezésre a román nyelvű könyvkiadáshoz fűződő kapcsolatairól is. 16
Eperjesi működésének Iván Macinszkij adja sommás értékelését, hangsúlyozva,
hogy az nem felelt meg a népe polgári-nemzeti újjászületési mozgalma elé állított
feladatoknak 17
, mások azt emelik ki, hogy Eperjesen jelentős egyházmegyei
könyvtárat gyűjtött össze. 18
Egyetlen feldolgozásból sem domborodik ki kellőképp életének és munkásságának
Hajdúdoroghoz kötődő szakasza, sőt az arra vonatkozó adatok, megjegyzések
tévesek, pontatlanok. Nem szorul bizonyításra, milyen fontos a dorogi
korszakról szóló minden hiteles dokumentum, hiszen ezek, mondhatni új megvilágításba
helyezik viszonyát a korabeli ruszin írásbeliséghez, fényt vetnek a ruszin
művelődéstörténet jeles alakjához, Bacsinszky András püspökhöz fűződő
kapcsolatára, új anyagot nyújtanak munkásságának az eddigieknél sokoldalúbb
értékeléséhez, adalékokat szolgáltatnak egy késői hungarus-attitűd természetrajzához
is.
A hajdúdorogi provenienciájú levéltári anyag alapján tisztáztam Tarkovics
dorogi parochusságának kronológiai határait, továbbá hozzá kívánok szólni a magyar
nyelvtudásáról kialakított képhez.

Tarkovics magyar nyelvtudásáról, dorogi parochusságának idejéről az eperjesi
püspökség történetírójaként Duchnovics Sándor közölt először adatokat azt írva,
hogy a leendő püspök 1793-1797 között működött Dorogon, hozzáteszi, hogy
nem teljesen eredményesen, mivel nem ismerte elég jól a magyar nyelvet. 19
A későbbi
életrajzírók többsége mindkét Dorogra vonatkozó megjegyzését kritikátlanul
átvette tőle.
A Tarkovics Gergely magyar nyelvtudására vonatkozó adatot Timkó Imre
is átveszi a keleti kereszténységről és egyházról írott szintetizáló művében. 20
Duchnovics vélekedését elfogadja Oleksza Misanics kijevi kutató is, hozzátéve,
hogy Tarkovics 1800-ig működött Hajdúdorogon. 21
Nézzük meg, mit vallanak
Tarkovics Gergely magyar nyelvtudásáról és hajdúdorogi működésének időhatárairól
a levéltári források.
Dorog város 1789-től tárgyalt Bacsinszky püspökkel arról, hogy meg kíván
válni Kopcsay János parochustól, Bacsinszky 1792-ben tájékoztatja a dorogi
hadnagyot, majd a "Nemes Tanácsot és Communitast", miért nem intézkedhetett
korábban.
"Jól emlékezem rólla, minemű Ígéretet tettem vala még 1789-dik esztendőben...
mind azon által, hogy én azon igéretemet ekkoráig is bé nem teljesítettem,
oka az, hogy engemet mostanában említett esztendőben a Felső Bányai és
Máramarusi elmúlhatatlan, többnyire egész nyáron tartott utaim, ugyanakkori
esztendőben Bétsbe való járásom, s ottan 1790-dik esztendőben is akkori tovább
való mulatósom, következő képpen pedig mindjárt azon 90-dik 91-dik és 92. esztendőben
is nem tsak a Felséges Fejedelmink történt véletlen változásai, hanem a
Nemes Magyar Hazánk, s Országunk hosszabb időkig tartatott gyűlései is annyira
meggátoltak, hogy szükségképpen a Publicum nagyobb dolgait bővebben megfontolván
ígéretemnek eleget nem tehettem, s azért is bétellyesítését tsendesebb
időkre, de mindazon által mindenkori emlékezetemnek halasztani kénszerítettem.
" 22
A dorogiak ismételt sürgetésére Bacsinszky András a következő évben
Tarkovics Gergelyt nevezi ki parochussá, s ugyanakkor Szabolcs vármegye és a
Hajdúkerület főesperesévé is.
Becsületes Nemes Tanács és Communitas, Krisztusban Kedves Lelki Fiaim!
Amely Böjt Elő Havának 17. napján a Nemes Városnak hozzám utasított
követjei által küldött levelembe szándékomnak beteljesítését a követek által csak
szóval jelentettem ki, azt most kinyilatkoztatom, hogy tudni illik ez eddig volt
Parochus, úgymond Kopcsay János Canonicus és Vice-Esperes Eö Kigyelme helyébe
Kedves Fiamat Tarkovics Gergelyt, aki ennek előtte egynéhány esztendőkig
a Püspöki Iskolámban Papságra menendő Ifiaknak Tanítója volt, most pedig tsak
ugyan itt lévő seminariumokat mint Praefectus kormányozza, Kigyelmetek közzé
Parochusnak, és egyszersmind Tekintetes Nemes Szabolcs Vármegyében, így nem

különben Tekintetes Nemes Szabad Hajdú Városok kerületjében is a Napkeleti
Szent Rítusunkon lévő Paróchusok felett Feő Esperesnek rendelem...
Ungvár 22.-dik Martius 793 23
Az 1793 májusában Hajdúdorogra kinevezett Tarkovics a hungaro-rutén
egyházközség parochusának teendőin kívül Szabolcs megye és a Hajdú kerület
főespereseként az alsó-szabolcsi esperesi kerületet is adminisztrálta. Mint fentebb
rámutattunk, az esperesség nyelvi gyakorlatában a szinkretizmus érvényesült.
Tarkovicsnak magyarul ír a dorogi magisztrátus és a hadnagy, számtalan magyar
levelet kap kerületéből is. 24
Az 1812-ig egyházi szláv, ül. ruszin nyelven vezetett dorogi anyakönyvbe
ritkán tett bejegyzést, azt káplánja vezette. Figyelemre méltó viszont, hogy az
ő idején elindított Halál oka rovatban ő is magyarul adja meg a halál okát: fulladásban,
hurutban, kelevénben, forróságban, öregségben, sinlésben, szárazbetegségben
stb. A levéltári anyag tehát nem támasztja alá Duchnovics megállapítását,
miszerint Tarkovics magyar nyelvtudása alapvetően hiányos lett volna. Ellentmondanak
annak a XVIII. századvégi hajdúsági és szabolcsi népi, nyelvi viszonyok,
valamint Bacsinszky humánus nyelvi politikája. A tokaji görögkatolikus hívek
1797-ben magyar nyelvű levélben fordultak Tarkovics Gergelyhez, kérve őt
legyen lelki atyjuk és parochusuk. 25
Tarkovics 1793. május 15-én jött el az ungvári szemináriumból
Hajdúdorogra. Innen 1798 novemberében távozott el új állomáshelyére — Ungvárra.
1798-tól három egyházi szláv, ül. ruszin nyelven írott körlevele maradt
fenn, az anyakönyvek tanúsága szerint november 11-én temetett utoljára dorogon.
26
Tarkovics Gergely eperjesi püspökké történő felszenteléséhez egyházigazgatási
szempontból is fűződik szabolcsi vonatkozás. Tarkovics ugyanis
Szabolcs vármegye főesperese tisztjét egészen 1821-ig, a krasznibrodi bazilita
monostorban történt felszenteléséig megőrizte. Felszentelése után Pócsi Elek
munkácsi püspök 1822-ben a szabolcsi főesperesség területén a meglévő dorogi,
gyulaji és kallói esperességek mellé, azok határait megváltoztatva, létrehozta a
karászi és a tímári (ma tiszai) esperesi kerületeket. 27
Jegyzetek
1. Tarkovics Gergely egyházi szláv nyelvű körleveleit a Magyar Tudományos Akadémia szlavisztikai
folyóiratában mutattam be. Vö Studia Slavica Hungarica. 32. évf. 1986. 63-100 old.
Bacsinszky András körleveleinek nyelvészeti elemzését a Ruszin (kárpátukrán) hivatalos írásbeliség
a XVIII. századi Magyarországon. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1995.C. munkában
végeztem el. A munkácsi görögkatolikus püspökség lelkészségeinek 1806. évi összeírása.
Vasvári Pál Társaság Füzetei 3. Nyíregyháza 1990. című kiadvány szerkesztőjeként Bacsinszky
András egyházi szláv ill, ruszin körlevelei faximiléjén kívül magyar nyelvű levelek hasonmását
is közzétettem. Vö. 48-52. old.

2. A Szabolcsi főesperesség két esperesi kerületre való tagolása az 1792. egyházmegyei
összeírásban adatolható utoljára. Vö. Bendász István-Koi István: A Munkácsi
Görögkatolikus Egyházmegye lelkészségeinek 1792. évi katalógusa. Nyíregyháza, 1994. 74-
79 old. Az 1800-as évek elején jelenik meg a kallói esperesi kerület, majd 1822-ben a tímári
(ma tiszai) és a karászi kerület. Vö. Hajdúdorogi Püspökség Leváltára (a továbbiakban: HPL)
Fasc. 35. 1.
3. Vö. HPL Fasc. 5.. '20. 1780; HPL Fasc. 2. A616. 1781.
4. Részletesebben ld. Udvari L: Ruszinok a XVIII. században. Nyíregyháza, 1992. 112-113 old.
5. A Hajdúdorogi Püspöki Levéltárban megőrződött pecsétcímere is. HPL. Fasc. 2. A£ 9; erről
ld. Páll I.: Bacsinszky püspök pecsétje. Vasvári Pál Társaság Füzetei. 3. Nyír-egyháza, 1990.
35-36.
6. Grigássy Gy.: A magyar görög katholikusok legújabb története. Ungvár, 1913. 37;
Sztripszky H.: Jegyzetek a görög kultúra árpádkori nyomairól. Bp., 1913; 37; Sztripszky H.:
Jegyzetek a görög kultúra árpádkori nyomairól. Bp., 1913; Timkó I.: Keleti kereszténység,
keleti egyházak. Bp.. 1971. 466-467; Pirigyi I.: A görögkatolikus magyarság története.
Nyíregyháza, 1982. 85-89.
7. Lelőhelye: Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára. Ms 4817/10. Megjelentetve: Udvari
I.: Grigássy Mihály körlevelei. Studia Russica. XIII. 1989. 368-408. Bp.
8. Vö. Grigássy Gy. id. mű 14, 24, 33, 37-38.
9. Sztripszky H: Jegyzetek a görög kultúra árpádkori nyomairól: Bp. 1913. 124, 125-175.
10. Az 1806. évi összeírásban is szereplő Lupess Istvánt, 1848-49 hőse és mártírja, Vasvári Pál
keresztapjaként is számon tartja a művelődéstörténet. Vö.: Ivancsó István: A magyar
görögkatolikusság liturgikus könyveinek anyanyelvi fordításai és kiadványai. A Hajdúdorogi
Bizánci Katolikus Egyházmegye Jubileumi Emlékkönyve. 1912-1987. Nyíregyháza, 1987
158-161; Ld. még: Udvari I.: Vasvári Pál hajdúböszörményi éveiről. Szabolcs-Szatmári
Szemle 1989. 4. szám 431-432.
11. Görög Demeterről Márton József tudós, bécsi professzor írt monográfiát, Vö. Görög
Demeter... életleírása... Bécs, 1834. Ld. még Molnár József: Görög Demeter (1760-1833)
Debrecen, 1975.
12. Tichy F.: Vyvoj souéasného spisovného jazyka na Podkarpatské Rusi, Praha, 1938. 28-34.
13. Käfer I.: Az Egyetemi Nyomda négyszáz éve. (1577-1977) Bp. 1977. 130-131.
14. Király P.: Der ruthenische Buchverlag in Ungarn und die Universitätsdruckerei von Ofen.
Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio historica.
XXI. 1981. 14-22; Rudlovcsak Olena: Bilja dzserel szucsasznosztyi. Prjasov, 1981.
244-249.
15. Vö.Studia Slavica Hungarica. XXXII. 1986. 70-73; még Vasvári Pál Társaság Füzetei. 3.
Nyíregyháza, 1990. 33-34. Az e művekben megfogalmazottaktól gyökeresen eltérő véleményt
ld. Sztripszky H.: A sajtóélet kezdetei Kárpátalján. 3op^-Hajnal II. évf. Ungvár 1942. 3-4.
sz. 275-277, 289.
16. Veress E. - Domokos S.: A budai Egyetemi Nyomda román kiadványainak dokumentumai
1780-1848. Bp. 1982. 10, 63, 84, 137, 11, 196, 205, 207.
17. Macinszkij Ivan: Rozmova sztorics. Prjasov, 1965. 166.
18. Vö.: Beszkid M.: Kováts János. 1764-1834. eredeti levelezések és egykorú források alapján.
Bp. 1908.
19. Duchnovics Alexander: Isztorija Prjasevszkoj eparchiji. In. Duchnovics A. Tvori. 1.2.
Prjasov, 1967. 494-496. Duchnovics Az Eperjesi Egyházmegye története című művét magyar
fordításban a Kelet című lap adta közre, 1890-ben folytatásokban. A mű fordítója
Drohobeczky Gyula a későbbi körösi megyéspüspök volt.

20. Timko Imre: Keleti kereszténység, keleti egyházak. Budapest, 1971. 472. old.
21. Misanics O.V.: Literatura Zakarpattya XVII-XVIII. sztolitty. Kijev, 1964. 71. old.
22. HPL. Fase. 10. N. 16. 1792. november 28. E tárgyban magyar levelek: HPL Fasc. 10. N. 11.
1792. december 27; HPL Fasc. 10. N. 28. 1793. április 22.
23. HPL. Fasc. 10. N. 30. 1793. március 22.
24. Tarkovicstól magyarnyelvű levelek: HPL. Fasc. 11. N. 44. 1794; Fasc. 12.30. 1795; Fasc. 12.
N. 21. 1795; Fasc. 13. N. 37. 1797. stb. Tarkovics magyarul válaszol, magyar nyelven jegyzi
le a tanúvallomásokat, végrendeletek szövegeit, magyarul esket, gyóntat stb. Tarkovicsnak
magyar nyelvű levelek: HPL. Fasc. 11. N. 33. 1794; Fasc. 11. N. 30. 1794; Fasc. 12. N. 39.
1795; Fasc. 13. N. 3. 1796; Fasc. 13. N. 37. 1797., továbbá több tucatnyi levél.
25. Vö. HPL. Fase. XIV. A£ 20. 1797.
26. Meghaltak anyakönyve. Hajdúdorog, 1798.
27. Pócsi Elek püspök oklevelét ld. HPL. Fasc. 35. '11.1822.
Függelék
1. A nyíregyházi görögkatolikus eklézsia fiainak kérelme Bacsinszky Andráshoz, Szabolcs vármegye
és a Hajdú kerület főespereséhez, hogy az számukra küldjön lelki pásztort.
Lelőhelye: HPL. Fasc. 3. A£ 12.
Nagytiszteletre méltó Főtisztelendő' Úr,
Archidiakonus Atyánk Urunk!
Lehet friss emlékezetébe Főtisztelendő Urunk, hogy 8-bernek 26-ik
napjátul fogva mitsoda nyomorult sorsra és árvaságra jutott szegény ecclesiank,
hogy Lelki Pásztor nélkül marattunk, noha addigis sok izbe szükölköttünk Szent
Liturhia hallgatásba, amég nyomorult életében közöttünk élt az megholt tisztelendő
Allánda Lelki Atyánk, de most már főtisztelendő úrnak rendelésébül orosi
tisztelendő Mihovits György eőatyasága hozzánk látna, de sok bajait mongya
előttünk, az kik miatt igenis keveset jár hozzánk.
Már azokat az említett panaszainkat mind fére tévén, Főtisztelendő Urunk
előtt meghajtott fűvel állván, alázatosan instálunk, hogy méltóztassék mi rullunk
megemlékezni, jól tudván itten való nyomorult sorsunkat, hogy mitsoda eretnekség
között lakunk, és minket jó Lelki Atyával megajándékozni avagyis, hozzánk
küldeni méltóztassék, mert ugyan még eddég Isten Eő Szent Fölségének
kegyelmébül tsak egy emberünk holt meg Szent Gyónás nélkül, de ez után Isten
tudós benne, ha több is nem esik oly lelki veszedelem közöttünk.
Az elmaradott özvegy papnét éppen nem méltó, hogy tovább (hagyjuk)
szenyvedni, fütisztelendő Úr, az parochián, akirül fütisztelendő úrhoz küldött betsületes
kurátorink fognak relatiot tenni.
Immár az templomhoz való kövek hordásához is hozzá fogtunk, akibe is
már idehaza szállítottunk NQ 40 öleket Isten kegyelmébül, azokat az parochiális
kertbe rakattyuk tovább való dispozitiojáig az Fütisztelendő Urnák, amig kegyes

válaszát elvárnánk, kegyes kezeit tsokoljuk, az Főtisztelendő Ur Archidiakonus
Atyánk Urunknak, s vagyunk legkisebb szolgái.
Nyíregyházi orosz ecclesianak fiai közönségesen
2. Bacsinszky András válasza a nyíregyházi kérelmezőknek, türelmüket kéri. (Vö. Függelék I.)
Lelőhelye: HPL. Fasc. 3. 1
12. Autográf.
Hogy az instansoknak eddig is parochust nem rendeltem, azon múlt el,
hogy tudniillik oda alkalmatost és magát resolválót nem találhattam, hanem a
Méltóságos Püspök Eő Nagysága nemsokára leendő eljövetelével az itt lévő diaconusok
közül valamelyik felszentelődvén azonnal oda fog küldettetni, azért
várakozással legyenek addig is, és többszer ne fáradgyanak avégett ide.
Sig(natum) Munkács 5-a juny 1771.
Bacsinszky András
Archidiaconus mp.
3. A balsai anyaegyházhoz tartozó kenézlői, vissi és zalkodi görögkatolikus hívek kérelme
Bacsinszky András püspökhöz, melyben templomépítéshez kérnek támogatást
Lelőhelye: HPL. Fasc. 15. Nb 48.
Méltóságos és Kegyelmes Urunk, s Fő Pásztorunk!
Reménljük, hogy Excellentiád méltóztatik bölcsen tudni, minemű veszedelmes
szigetben legyen lakásunk az nagy árvizeknek idején, mely fatális üdők
közben sokszor megtörténik, hogy Isteni Szolgálatra sok izben nem mehetünk
Balsára, ami legtöbb gyermekeinket is Isteni Szolgálatra nem tanittathatjuk azon
akadály miatt.
Ezen akadályokat is mink, mint gyarlóság alá verettetett emberek, ha ámbár
keserves szívbéli bánattal ekkoráig szenvettük is, de legnagyobb az, amidőn
közülünk valamely súlyos és halálos betegségben történik megesni, tehát azon
felül említett akadály miatt amidőn szélvész, Tiszának zajlása és gyengén való
jéggel befagyása oly nagy akadályt szokott tenni, hogy amidőn az beteget Szentségekkel
provideálni kellene, sem mi a Lelki Atyáért nem mehetünk, sem mihozzánk
az Lelki Atya nem jöhet, amintis itt adnectált balsai Tisztelendő Parochus Ur
attestatuma sub Littera bizonyítyja, hogy sokan már utolsó lelki provisio nélkül
is ez világbul kimúltak.
Hogy pediglen Excellentziád bővebben által láthassa, mennyi pár házas
személy, Szent Gyónásra valók és kisdedek vannak Kenézlőn, Vissen és
Zalkodon, azoknak valóságos számok itt adnectált sub litera B. nyilván mutattya.

Jóllehet ugyan, hogy már mi, az Templom és Parochia építésének engedelme
iránt, az Tekintetes Tokaji Domínium Tisztségéhez instantiánkkal recuráltunk,
mely instantziánkat az Tekintetes Kassai Királyi Administratióhoz
felküldeni méltóztattunk, amely instancziánkra és Tekintetes Tisztségnek repraesentátiojára
minemű resolutiot és utasítást iránta kaptunk itt alázatosan sub. littera
C. Excellencziádnak közleni bátorkottunk, ahonnan is Excellencziád akadályunkat
bőven által látni méltóztatni fogja.
Alázatosan esedezünk Excellencziád Kegyes színe előtt, méltóztasson
Tekintetes Nemes Szabolcs Vármegye előtt az kívántató Nemes Deputatio kirendelése
iránt magát interponálni és magának azon deputatus urak által tett
Investigatiot megkérni és azon Investigatiót az fellyebb való instancziákhoz kegyesen
inviálni, hogy mi is magunk lelki vigasztalásunkat és feltett czélunkat elnyerhessük,
mert máskülönben ezen akadályok miatt kintelenittetni fogunk széjjel
oszlani. Amidőn is alázatosan esedeznénk Excellencziád előtt, várván kegyes
resolutioját, szentelt kezei csókolása mellett magunkat Főpásztori Kegyes
Gratziájában alázatosan ajánljuk, s vagyunk Excellencziádnak alázatos, engedelmes
juhai.
Signatum Kenézlő die 23-a Aprili 1791.
Kenézlői, vissi és zalkodi
Görög Katholica részen lévő lakosok közönségesen
4. Bacsinszky András püspök levele a hajdúdorogi városi tanácshoz, melyben utal 1789-ik évi
dorogi látogatására, az 1790-91-i, 1792-i országgyűléseken történt részvételére, s kéri, hogy a
templomi kiadásokról és bevételekről a városi tanács számoltassa el a parochusokat és a kurátorokat.
Lelőhelye: HPL. Fasc. 10. 46. Autográf aláírás.
Betsületes Nemes Tanáts, s Communitas,
Kristusban Kedves Lelki Fiaim!
Jól emlékezem róla, minemű Ígéretet tettem vala még 1789-dik esztendőben,
amidőn tudniillik egy részrül Kigyelmeteket, mint Kedves Lelki Fiaimat
friss vidámságba tellyes vigasztalásommal, más részrül pedig ott lévő Atyáskodásom,
s lelki pásztorságom után a Templomot, mint gyászba borult, s majdhogy
nem Atya s Anya nélkül lévő gyámoltalan árvát, szivem nagy fájdalmával személyem
szerént szemléltem. Mindazonáltal, hogy én azon igéretemet ekkoráig is be
nem tellyesíthettem, oka az, hogy engemet mostanában említett a Felső Bányai és
Máramarusi elmúlhatatlan, többnyire pedig egész nyáron tartott utaim, ugyanak-

kori esztendőben Bétsbe való járásom, s ottan 179o-dik esztendőben is akkori tovább
való mulatásom, következőképpen pedig mindjárt azon 90-dik, 91-dik és
92-ik esztendőben is nem tsak a Felséges Fejedelmink történt véletlen változási,
hanem a Nemes Magyar Hazánk s Országunk hosszabb időkig tartott gyűlései is
annyira meggátoltak, hogy szükségképpen a Publicum nagyobb dolgait bűvebben
megfontolván Ígéretemnek eleget nem tehettem, s azért is beteljesítísét tsendesebb
időkre, de mindazonáltal mindenkori emlékezetemmel halasztani kénszeríttettem.
Mélyre való nézve, hogy én is a feltett tzélomat elnyerhessem, s a kigyelmetek
kivánságinak is eleget tehessek, legszükségesebbnek Ítéltem lenni, hogy
legelsőben is attól az időtül fogva tudniillik az curatorok a mostani parochusokkal
együtt a Templom minden névvel nevezendő, s legkisebb jövedelmirüT, azoknak
valóságos bevételirül és nyilvánvaló kiadásúul esztendőrül esztendőre ekkoráig
számot nem adtak, mostanában azon számok vételére, valamint általam arra
elrendelendő revisorok, s úgy a Nemes Tanáts s Communitás közül is hasonlóképpen
arra kiválasztandó érdemes tagjai előtt még a Karátsonyi Innepig
tökéletes és szoros számot adjanak. Hogy tehát ez meglegyen, én ezen alkalmatossággal
ugyanazon dolog iránt irok az Parochusoknak is, Kigyelmeteket
pedig arra atyaiképpen intem is, s parantsolom is, hogy kigyelmetek is a volt és
mostani curatorokat azon számadásokra kemé-nyebben intsék meg, s arra is szorgalmatoztassák,
hogy még a karátsonyi napok előtt a számadás okvetlen véghez
mehessen, s egyszersmind pedig amidőn és amely időre elkészülhetnek és a
helyes rendelést megteszik, nékem is hova hamarébb tudtomra adják, hogy én is
azon dologra elrendelendő embereimet bizonyos terminusra minden továbbig
való idő halasztás nélkül a sokszor említett számok vitelére oda küldhessem.
Többnyire pedig atyai s püspöki áldásom mellet maradok a Be(tsületes Nemes)
Tanátsnak s Communitásnak, mint lelki fiaimnak.
Ungváron 28-a 9-bris 792
Feő Pásztorjok s Igaz Attyok
Bacsinszky András
Munkácsi Püspök mp.

5. Bacsinszky András püspök levele a hajdúdorogi tanácshoz és a város népéhez, melyben szól a
kurátorok számadásairól, valamint a norma tanításhoz való viszonyáról. Autográf aláírás.
Lelőhelye: HPL. Fasc. 10. 1
17.
Becsülletes Nemes Tanács s Communitas,
Kristusban Kedves Lelki Fiaim!
Gáspár István által karátsony havának 20-dik napján Dorogon költ és hozzám
utasított a Nemes Tanács és Communitas több rendbeli Írásait minden hiba
nélkül annyival is inkább különös örömmel vettem, hogy kegyelmeteket is az
Anyaszentegyház hasznosabb boldogulására czélozó, s egyenlő szándékjokat
hasonló szándékomhoz kaptsolni igyekeztek, s abban akaratom szerint meg is
egyeztek. Mivel pedig én az előbbeni levelem által úgy igyekeztem volna, hogy
a curatorok számadásai még a most következendő karácsonyi napok előtt arra elrendelendő
embereim által véghez vitettek volna, és az által csalattattam meg,
hogy az előbbeni levelemet éppen egy holnap után vehették volna kezekhez, most
pedig már azon számadásokhoz igen későn volna az innepek előtt fogni, elhatároztam
továbbig való és alkalmatosabb időre halasztani, úgymint Vízkereszt
után. Mely okra való tekintve, én rövid idő alatt a megteendő ujabb terminusról
és annak napjáról ismét kegyelmeteket tudósétani fogom. Reménylem, hogy a
curatorok addig is a számadásaival jobb rendbe vehetik magokat.
Mi illeti az iskolabéli állapotokat és a tanítókat, én ugyan a norma tanításnak
ellenkezője éppen nem vagyok, sőt akarom is, de emellett azt is kívánom
és bár úgy következne, hogy valamint ezelőtt a Nemes Város a külső iffiaknak
táplálója és istápja volt, akik által az Napkeleti Szent Rítusunkat, s rendtartásainkat
Diaecesisemnek nagyobb részében, tudniillik a jó cantorok által terjesztette és
mindenütt ditséretesek voltak, úgy ezután is előbbeniképpen az orosz és oláh
nyelveken azon iskolák virágoznának. Többnyire amidőn a hátralévő Sz(ent)
Böjtnek napjait üdvösségesen, úgy a következendő szent napokat is lelki vigasztalással
eltölteni érzékeny és meg nem változott régi attyai szivembül kívánnám,
szokott püspöki áldásom mellett maradok.
A Becsületes Nemes Tanácsnak és Communitasnak.
Igaz jó akaró lelki attyok
Bacsinszky András
Munkácsi püspök
Ungváron 27 X-bris 1792.

6. Bacsinszky András püspök levele Hajdúdorog tanácsához, melyben kinyilatkoztatja, hogy az
addig volt parochus, Kopcsay János munkácsi kanonok és alsószabolcsi alesperes helyébe
Tarkovics Gergelyt, a munkácsi szeminárium prefektusát rendelte, akit Szabolcs vármegye és a
Hajdú kerület főesperesévé is kinevezett. Autográf aláírás.
Lelőhelye: HPLFasc.10. A& 30.
Becsületes Nemes Tanács, s Communitás,
Kristusban Kedves Lelki Fiaim!
Amely Böjtelő havának 17. napján a Nemes Városnak hozzám utasított
követek által csak szóval jelentettem ki, azt most kinyilatkoztatom, hogy tudniillik
az eddig volt Parochus, úgy mint Kopcsay János Canonicus és Viceesperes
Eőkigyelme helyébe Kedves Fiamat Tarkovics Gergelyt, aki ennek előtte egynéhány
esztendőkig a Püspöki Iskolámba papságra mendő ifiaknak Tanítója volt,
most pedig tsak ugyan itt lévő semináriumomat, mint Praefectus kormányozza,
Kigyelmetek közzé Parochusnak és egyszersmind valamint a Tekintetes Nemes
Szabolcs Vármegyében, úgy nem különben a Tekintetes Nemes Hajdú Várasok
Kerülettyében is a Napkeleti Szent Rítusunkon lévő Parochusok felett
Feőesperesnek rendelem, tellyes reménséggel lévén, hogy valamint őmaga
részérül példás viseletével nemcsak contentumára, hanem díszére is fog lenni a
Nemes Városnak, ugy viszontag a Nemes Város is őhozzája illendő tisztelettel s
a lelkiekben engedelmességgel és szeretettel viseltessen. Hogy pedig ez mostan
rendelt Lelki Atya hivataljához annál is hamarább hozzáfoghasson, szükség, hogy
a Praedecessorával Kopcsay Canonicussal a fentforgó számadásban lévő
Praetensiok mennél előbb végeztessenek el, holmi apró s bizontalan positioknak
félre való tételével is. A tavaszi vetés az uj Parochus számára tétettessen meg,
általa megfordítandó jutalomért, mert a vizek miatt még mostanság meg nem jelenhetik,
hanem tettem rendelést, hogy az eljöveteléig egy Pótsi Kalugyer ottan
maradjon. Végtére ajánlom a Nemes Tanácsnak és a Nemes Városnak közönségesen,
hogy a sokszor említett és eddig volt Lelki Attyokat Canonicus Kopcsay
Eőkegyelmét, míg hozzám nem jövend, nemcsak valamiben ne szomoriccsák,
hanem magok respectusokért is illendő becsülettel, mind a két részrül történt fogyatkozásokat
viszontag megengedvén magok közül eresszék el. Többnyire szokott
Püspöki s Atyai Áldásom mellett maradok a Becsületes Nemes Tanácsnak s
Communitásnak.
Ungváron, 22-dik Martius 793.
Igaz jóakaró Attyok
Bacsinszky András
Munkácsi Püspök mp.

7. Bacsinszky András püspök levele Görög Mihályhoz, Hajdúdorog város hadnagyához, melyben
kéri, hogy Kopcsay János parochus elszámoltatásában a város a harangpénztől tekintsen el.
Autográf aláírás.
Lelőhelye: HPL. Fasc. 10. NQ 29.
Kristusban Kedves Fiam, Hadnagy Uram!
Hogy a nemes város és Kopcsai parochus között régtül ólta fentforgó és
sokakat botránkoztató egyenetlenséget hamarabb végbe szakaszthassuk, azon
kell igyekeznünk, hogy mennél elébb egymástól elválhassanak, az elválást pedig
leginkább siettetni fogja az, hogyha könyittyük rajta a praetensiokat, amint lehet
is nevezetesen a harangpénznek beszedésében, mert az tagadhatatlan, hogy az
olyatén aprólékos jövedelem valamint bizonytalan, mert sokan meg nem adják,
úgy a feljegyzésben is hiba alá vettetett, annak is inkább, hogyha többek a perceptorok,
a pedig gyakrabban megtörtént, amidőn tudniillik, Kopcsai excursiokat
tett.
Szólly azért, úgy Édes Fiam, az értelmesebbekkel, hogy sokat, úgy is a
harangba semmi kár nem esett, nem czívódjanak, hanem inkább siettessék az elválást,
én a kivánt békesség kedvéért részemrül reá állandóul maradok Hadnagy
Uramnak.
Unghvárt, Böjtmás havának 22-dik napján 1793.
Igaz jóakaró Attya
Bacsinszky András
Munkácsi Püspök mp.
8. Bacsinszky András püspök levele a hajdúdorogi tanácshoz és a város népéhez, melyben az új
parochus, Tarkovics Gergely iránti engedelmességre kéri őket. Autográf aláírás.
Lelőhelye: HPL. Fasc. 10 .A& 30.
Becsületes Nemes Tanács s Nemes Város Népe,
Kristusban Kedves Lelki Fiaim!
Több alázatos kérései után régi óhajtásainak beteljesítésére s a Nemes
Tanács és Nemes Város Népe Lelkek csendesebb s vígabb nyugadalmára fő lelki
pásztori szorgalmatosságombul tett Ígéretem és a Nemes Város kívánsága szerént
Kristusban Kedves Tisztelendő Tarkovics Gergely fiamat dorogi parochusnak, s
egyszersmind pedig Tekintetes Nemes Szabolcs Vármegyei s a Nemes
Privilegiattus Hajdú Városok Kerületében Főesperestjének azaz
Archidiaconusnak atyaiképpen elrendelvén, Dorogra kegyelmetekhez által küldöttem,
remélem, s abban kétséges sem vagyok, hogy a kiadott atyai tanításom

szerént ez tartozó kötelességének elégtételében szorgalmatosan el nem jár, tsak a
Nemes Város Elöljárói a Nemes Város Népének, a Gazdák házabéli gyermekeinek
és cselédjeinek jó példájok a lelkiekben pedig Lelki Pásztorjuknak engedelmesek
és szófogadók legyenek, ugy nemkülönben a teendő lelki oktatásai után
magokat minden jókban foglalván, az engedetleneket, a szükség úgy hozván magával
a Nemes Város elöljárói egyenlő erejékkel megzabolázzák és jó útra hozzák.
Ajánlom ezért, elsőben is, hogy a begyökerezett rosszaságokat s minden
gyülölségeket szivekbül ircsák s gyomlálják ki, és a keresztényi felebaráti szeretetben
s Isteni ájtatosságban, s az Anya Szent Egyház parancsolatinak köteles
megtartásiban közakarattal a közelebb való Nemes Városoknak is különös
példájukra magokat foglalják. Azután pedig a parochiális és kertbéli épületek
kívántató megújítására tovább való maradására következendőképpen a parochusnak
és cántoroknak tartozó, s elrendelt állandó bérek bészedettetésére, úgy a
szükséges tűzifák, melyek miatt sokszor háborodás esett, megadására annyival is
inkább jobban, mint sem ezelőtt serénkedjenek, s igiretiben állandóbbak
legyenek, hogy már előtt is, de főképpen most is panaszolkodó Jankovics Simon
cántornak hátra maradott adósságait, amelyek, hogy tovább ne halasztassanak és
irántok jó véget tegyenek a Nemes Tanácsot atyaiképpen intem, ekkoráig is meg
nem adatták. Többnyire pedig szokott atyai s püspöki áldásom mellett maradok a
betsületes Nemes Tanácsnak s a Nemes Város Népének.
Ungvárt, Pünkösd havának 25. napján 1793 esztendőben.
Igaz jóakaró Lelki Attyok
Bacsinszky András
Munkácsi Püspök mp.
9. Bacsinszky András püspök levele az érkenézi (ma Románia: Chiniz) hívekhez, melyben
tájékoztatja őket, hogy az új tanító, Bálás Gergely ügyében hozzájuk küldte Péterfi János csomaközi
parochust. Korabeli másolat.
Lelőhelye: HPL. Fasc.13. A& 37.
Kedves Fiaim, Kenézi Parochiánusok!
Hozzám küldetett instantiatokbul megértvén, mely nagy forró szeretet,
kévánság és ösztön, mellyel óhajtva ohajtyátok, hogy a gyermekeitek a keresztényi
tudományok megtanulását folytassák, mely dolog igen dicséretes és tetszetes
én előttem, és minthogy ez a dolog felejtségbe és restségbe tartatván ekkoráig,
annyira, hogy 50 esztendők elfolyása alatt a gyermekeitek semmi eskola és tudomány
nélkül nevekedvén, elsőben is az oka magok a parochiánusok, akik a

közjó gyakorlásában gyermekeik előmozdításával nem gondolván, mely a boldog
időben, amidőn legkönnyebben mindeneket az eskola felől minden késedelem
nélkül meg lehetett vala nyerni, felejtségben elhatták.
Másodszor, a falusi cántor, ki is a fellyebb nevezett 50 esztendők elfolyása
alatt kitellyeséthette volna a tanítást, nótáriusságot, ispánságot végzett, azaz
haszontalanságban töltvén ideit, elhenyélette az eskolát és az ifíak Keresztényi
Tudományát, melyért nagy szomorúságra indíttattam, így a cantort is okolom.
Azért küldöm hozzátok kedves fiamat Péterfi Jánost, tsomaközi parochust
parantsolatommal. Eleibe gyűlvén a falu egyetemben a locális Parochussal és a
Cantorral, oly végzést tegyenek, tudniillik, hogy a Cantor is a cantori
jövedelmébül engedvén, a falu is maga vagyonnyábul hozzá adván, módot és rendelést
tegyenek Bálás Gergely tanító élelme és fizetése felöl; úgy, hogy a cantor
ifiuságában elmulasztatott és általa végben nem vétetett dolog, mostanában az a
kötelesség más által tellyeséttessék, mely rendelést midőn elvégzétek, parancsolom,
hogy a fellyebb nevezett kedves fiam Péterfi János írásban vévén minden
környülállásokat hozzám küldje, és így a püspöki áldást reátok adván maradok
jóakaró Atyátok.
Ungváron, 14-a mai anno 1797.
András Püspök.
10. Tímár helység elöljáróinak bizonyságlevele a Tímárból Makóra elszármazott Bacsinszky
János számára, mely három idős timári lakos vallomását rögzíti arról, hogy a nevezett a megboldogult
Bacsinszky András, munkácsi megyéspüspök atyafia.
Lelőhely: HPL. Fasc. 32. A£ 12.
Mi Tekintetes, Nemes Szabolts Vármegyében helyheztetett Királyi
Camerális Timár Helysége elöljárói és tanátsi közönségesen tudtára adjuk mindeneknek
valakiket tsak illethet ezen dolog most és jövendőben, hogy amidőn az
alól kiírt napon némely közönséget tárgyazó dolgoknak elintézések végett együvé
lettünk volna gyülekeztetve s köztanátskozást tartottunk volna, akkoron egész
illendőséggel jöve színünk eleiben volt helységünk betsületes lakosa, Nemes
Bacsinszky János uram ez üdö szerint Nemes Csongrád Vármegyében helyheztetett
Tekintetes Makó városának lakosa, s kére azon bennünket, hogy
helységünkben lakó és élő három öreg tanuknak (: kik az esedező Nemes
Bacsinszky János uram vérségét néhai Püspök Őnagysága Bacsinszky András
úrtól fogva megmagyarázzák és hogy boldogult emlékezetű Bacsinszky András
Eő Nagyságának vér szerint való atyafia légyen, kit Felséges Császárné és Királyné
Mária Theresia Asszony valóságos nemesi Privilégiummal megajándékozott,
megbizo-nyíttyák:) vallomásaikat hitek letétele után vennénk ki és azt hiteles
formában adnánk ki.

Mely szerint az esedező Nemes Bacsinszky János Uram kérésére felidéztettek
camerális Timár helysége lakosai, úgymint:
Hudák Mihály, mintegy 85 esztendős óhiten lévő,
Sólya János, mintegy 89 esztendős óhiten lévő,
Suskó Jánosné, mintegy 75 esztendős óhiten lévő,
mindnyájan timári lakosok és mindnyájan letett hitek után egyenlően vallyák
azt, hogy a mostani esedező nemes Bacsinszky János ama régi hires
Bacsinszky András Püspöknek vérszerint való atyafia, azt pedig onnan tudják bizonyosan,
hogy a mostani esedezőnek, Bacsinszky János uramnak édesattya lévén
nemes Bacsinszky István, aki camerális Timár és Balsa királyi helyekben
cantori hivatalt sok esztendeig viselvén, István édesattya, tudniillik az esedező
nagyattya, nemes Bacsinszky László Szatmár vármegyei orosz pap, ki egytestvér
vala fent titulált Püspök Eönagyságával, Bacsinszky Andrással.
Hogy pedig az bizonyos és valóságos dolog légyen, első tanú Hudák Mihály
többi vallomásaihoz azt is erősen hozzáköti és állitja, hogy a mostani esedező
nemes Bacsinszky János édesanyával, Bacsinszky Istvánnal, a Tanú, mint
Balsa helységének feö Birája és feö Curatora, az esedező Attya pedig mint akkori
balsai valóságos orosz rituson lévő cantor felmentek boldog emlékezetű
Bacsinszky András Püspök Eö Nagyságához Ungvárra és a nemes esedező Attya,
István a tanúval együtt levén, jól hallotta, hogy Bacsinszky András eö Nagysága
az esedező attyát, Bacsinszky Istvánt atyafiúi szivességgel fogadta, és jól emlékezik
arra, hogy a vállát megveregetvén mondotta, nefélly édes eötsém, mert gondom
lészen reád és emberré teszlek, de minthogy, mind Bacsinszky Püspök, mind
az esedező attya jókor meghaláloztak, az esedező pedig árvaságra jutott, eszerint
nem érhette el igéit jó szándékát az esedező részére megtenni.
És a fent említett három Tanuk még azt is állittyák továbbá, hogy mind az
esedező attya, mind annak attya László mindenkor egyházi hivatalt viselvén
holtokig mindenkor a magok szabad, s minden teher nélkül való állapottyokban
éltek, mert Bacsinszky László Szatmár vármegyében Körtélyesen orosz pap, s
ottan meg is halálozott, annak fia, István Balsa és Timár helységeiben sok ideig
Cantor, minekutána Tekintetes Makó városában innen elszármazván, ugyantsak
cantornak és ottan is cantorkodott egészen haláláig.
Mely fent írt vallomásaikat az említett s fent kitett három tanuk, hogy a
fent leírt módon vallottak mindeneket, letett hitek után ezennel meghatároztatott,
az esedező részire szokott elő usualis petsétünkkel s nevünk aláírásával kiadattatni
rendeltetett. Timáron 8-dik Májusban 1822-dik Esztendőben.
Camerális Timár Helysége feö Birája
Vatamány János és Tanátsa közönségesen mp. + Pecsét.
Kiadta Helység hites Nótáriusa,
Szent István Balsay Szabó István mp.+ Pecsét.

Hogy ezen cameralis Timár Helysége Pecséttye alatt költ Testimonialisa
nemes Bacsinszky János uramnak a maga valóságos eredetében általam megolvastatott
és minden részben helyesnek találtatott, megesmérem és hitelesen
bizonyitom.
Költ Nagyfaluban 9-dik May 1822-k esztendőben.
Tiszteletes Nemes Szabolcs Vármegye esküttye,
Kansács István mp. + Pecsét.
11. Abúji görögkatolikus hívek levele Tarkovics Gergelyhez, melyben papot kémek maguknak.
Lelőhelye: HPL. Fasc.12. N° 20.
Nagyérdemű Főtisztelendő Esperes Urunk!
Már sok ízben, mind maguk személyében, mind pedig expressusunk által
kívántunk alkalmatlankodni avégett, hogy mi nékünk minden óránkint ugyan,
elmulhatatlanul, a Canonok szerint, a Lelki Tanító szükséges, de mindez napig
hozzánk egy Lelki Tanító is nem fordul, nem is láttunk, mintegy egy holnap is
elmúlván, holott pedig az Canonok szerint az község ez reánk jövendő Szent
Innepi Napokban is az Szent Gyónást megkívánná.
Ezek mellett sok megszületett gyermecskék is helységünk Szent
Eccíesiában feltaláltatnak, kiket is csak a Kántorunk keresztelt meg. Lássa Főtisztelendő
Archidiakonus Uram, mivé lesz az Nemes Ecclesiánk Lelki Tanító
nélkül. Ahhoz képest még jó előre nagy alázatosan instáljuk Főtisztelendő Esperes
Uramat, méltóztasson oly módot és alkalmatosságot találni, hogy minékünk
az lelkiismeret szerint való gyónásban valami rövidcségünk ne légyen, de egyszersmind
kegyes lábai előtt is leborulunk, hogy mi ezen alázatos esedezésünkre
kegyes válaszát mennél elébb elvárjuk. Többiben kegyes szívességében és Atyai
Gratiajában s áldásaiban az midőn magukat ajánlanánk, marattunk Nagyérdemű
Főtisztelendő Esperest Urunknak.
Bulyondie 17 Marti 1795.
Alázatos, engedelmes lelki fiai,
Napkeleti Anyaszentegyház mellett lévő bulyi tagjai közönségesen

12. Tarkovics Gergely hajdúdorogi parochus, főesperesnek az érkenézi tanító ügyében az érkenézi
görögkatolikus hitközségnek megküldött végzése.(Vö. Függelék VIII)
Lelőhelye: HPL. Fasc.13. Aé 37.
A gyermekneveltetés és taníttatás eránt mutatott gondoskodások, igyekezetek
és buzgóságok az érkenézi híveknek ditséretes és nagyon betsültetik, de
Nagy László érkenézi actuális mostani kántorra, aki már 50 esztendős, kántor,
öreg, az tanításnak új módjához nem ért, gazdálkodik és oly népes és filiálisokkal
öszvekapcsolt Parochiában kántori hivataljának kötelességeivel terheltetik, gyermektaníttatást
nem lehet bízni.
Abéhozattatott uj tanító meg fog vizsgáltatni és ha a felséges királyi rendelések
által kívántatott tulajdonságokkal bir, helybe fog hagyattatni. Ami pedig
ezen új tanítónak provisioját és fizetését illeti azt az 1795. esztendőben, november
havának 27-dik napján sub 1
24567 költ Felséges Királyi Rendeléshez képest
kitsinálni igyekezzen a helység, mert amely teleket és ezekhez járuló appertinentiák
a kegyes Patrónusok és Fundátorok által az Ekklesiák számára, azaz
Parochusok és Kántorok subsistentiájára kiadattak, azokat, ha némely helyütt
bővebbek és nagyobbak is, azért a Fundátorok és Patrónusok szándéka ellen semmiképpen
nem lehet és nem szabad eltulajdonítani vagy elidegeníteni, azonkívül
a Tanítónak nem kell olyatán gazdagság, mely miatt oskolát állandóul nem
tarthatna.
Signátum Dorog die 17-a Maji anno 1797.
Gregorius Tarkovits
Doroghiensis Parochus et archidiaconus
13. A tokaji görögkatolikus közösség levele Tarkovics Gergely hajdúdorogi parochushoz és főespereshez,
melyben őt parochusnak kérik maguk közé.
Lelőhelye: HPL. Fasc.14. Aö 20.
Feőtisztelendő Ur, Kegyes Urunk!
Mostanában némely közülünk Eőexellentiajánál, kegyelmes püspökünknél
lévén, a többi között tudakozván, kit akarnánk lelki orvosunkul választani, ki
is Feőtisztelendő Urat, mint követünk instálta. Kérjük ezért nagy alázatossággal,
méltóztasson mihozzánk érdemetlen szolgáihoz Parochusnak jönni. Mindenekben
igirjük, s fogaggyuk holtig való engedelmességünket, és buzgó szeretetünket,

megmutattyuk Istennek kegyelmébül, hogy nem azok vagyunk, kik vádoltattunk
Eőexellentiája előtt; Kik is holtig való tisztelettel vagyunk Feőtisztelendő Urnák.
6-a october 1797.
Alázatos szolgái Tokaji
Orosz Communitas
14. Tarkovics Gergely hajdúdorogi parochus levele Hajdúdorog város magisztrátusához,
Autográf.
Lelőhelye: HPL. Fasc. A& 10.
Nemes Magistratus!
Talán eddig tudtára is vagyon Nemes Magistratusnak, hogy ezen Nagy
Böjtre a Máriapótsi Klaistrombol segítségül kérettetett egy gyóntató Lelki Atya
martiusnak első napján hozzánk elérkezett, kit eddig én magam, mind asztallal,
mind a szobáját fűtővel provideáltam. Ezt referáltván s jelentvén azon instálom a
Nemes Magistratust, hogy azon szerzetesnek tovább való intertentioja és a szobájának
futettetése eránt valami rendelést tenni méltóztatna, melyet mind én, mind
Tisztelendő Collega uram háládatos szívvel fogunk venni, és kivánjuk megköszönni.
Egyébiránt tellyes tisztelettel maradok a Nemes Magistratusnak.
Dorog die 5-a Mártii 1798.
Köteles kész szolgája
Tárkovits Gergely
dorogi Parochus
15. Tarkovics Gergely esperes levele Hajdúdorog város tanácsához a kántorok ügyében.
Lelőhelye: HPL. Fasc. 13. A& 3
Nemes Tanáts!
Eő Excellentiájának, nagyméltóságú Munkácsi Püspökünknek értésére
esvén a dorogi két kántornak visszavonásos vagy felháborodott állapattya, méltóztatott
kegyessen rám parantsolni, hogy a megnevezett kántorok ügyét megvizsgálván,
annak megorvaslását és nevezetessen azon kántorokat illendő provisiót
eszközöllyem. Ezen kegyes püspöki parantsolatjának tellyesétése végett a
Nemes Tanátsnak és Communitásnak következendőkről értekezni szükségesnek
tartom, úgy mint.

1- ször. Mely okokon vagy privilégiumokon fundálya a Nemes Tanáts és
Communitas azon törvényét és hatalmát, mely szerint 1795-ik esztendőben december
havának 24-ik napján a fent nevezett két dorogi kántorok kántori
hivatalyoknak való elmozdítását végezte?
2- szor. Azon végezése mellett, hogy t.i. említett kántorok hivatalyoktól
elmozdíttásanak, marad é vagy sem a Nemes Tanáts és Communitas? Ha amellett
marad, miképpen és mikor azt végrehajtani szándékozik?
3- szor. A nevezett kántorok kifízettetések eránt terjesztett praetensiojának
tökéletesebb comptantiája végett, rá áll é arra a Nemes Tanáts és Communitas,
hogy ezen dolog az én jelenlétemben és concursusomban ujannan revidiáltassék
és megítéltessék?
4- szer. Jövendőre a dorogi kántorok provisióját vállalja -é magára a Nemes
Tanáts és Communitas, úgy, hogy a városi jövedelmekből azok providiáltassanak?
Ha vállalja mit ígér kész pénzül, a naturalékban és egyébben?
5- ször. Ha pedig a Nemes Tanáts és Communitas ezt magára nem vállalja,
nem fogja e tenni vagy kívánni tétetni valami akadályt avagy meghatározást
és módosítást a kegyelmes királyi rendelésekhez képpest esztendőnként a hívektől
adattatni szokott bérben vagy stolában és egyébben?
6- szor. Kivan é a Nemes Tanáts és Communitas valami just vagy hatalmat
dorogi kántorokra nézve jövendőre magának tulajdonítani? Miben, mitsoda
és mennyi hatalmat?
Ezen fent tett tzikkelyeimre való válaszát a Nemes Tanátsnak és
Communitasnak, midőn kikérném és tellyes bizadallommal elvárnám mennél
hamarább, szívességébe ajánlati különös tisztelettel maradok a Nemes Tanátsnak
és Communitasnak.
Köteles igaz jóakarója,
Tarkovits Gergely dorogi
parochus és esperest mp.
16. Vatamány András tímári harangozó kántori állásért folyamodik Tarkovics Gergely főespereshez.
Autográf.
Lelőhelye: HPL. Fasc. 12 JS6 47.
Feőtisztelendő Úr, Archidiaconus Ur!
Érdemem felett Kegyes Lelki Atyám s Pátronusom!
Mély alázatossággal Feőtisztelendő Ur, úgyis atyai szokott kegyes szine
eleiben esedezéseimet terjeszteni kívántam, avégett tudniillik, hogy most
legközelebb múlt holnapokban Istenben boldogult Lámfalussi Mihály ezen szent

ecclesianak cántorsága már több holnapoknál fogva vacantiában maradott, melybéli
vacans conditiot nékem kegyesen assignálni miltóztassikez következendő
tekintetre való nizve.
1- o. Hogy én, amint tudva vagyon, majd 24 esztendöktül fogva azaz égisz
ifíuságamot mostan koromig az Anyaszentegyházat harangozó szolgálatommal
híven igazán, melyrül valamint tisztelendő parochus urunk, ugy ezen Szt. ecclesianak
elöjáró tagjai tanúbizonyságot tehetnek, szolgáltam, ami pedig illeti.
2- o. Az én capacitásomat egy cántori hivatalnak viselésére, melyben én
annyira informálva vagyok, hogy most is, vagy akármikor is az exament subealni
kész vagyok; az én életemnek erkölcseirül és viseletirül, mint az idevaló Szent
Ecclesianak elöljárói, mint pedig valakik eddig esmértek tanúim lesznek.
3- o. Az is tekintetben gyöhet, hogy én az anyaszentegyházhoz viseltető
hiv szolgálatom mia az magam tsekély folytatandó Oeconomiatskámban tetemes
károkat legtöbb izben vallottam és annyira, hogy apróbb neveletlen 5 gyermekeimmel
együtt utolsó szeginységre jutnám kelletett. Arra való nizve kérem és instálom
Feőtisztelendő Urat, atyai szokott irgalmassága, s kegyessége szerint kérésemet,
kitett kérésemnek czikkelyeit hathatós atyai szivére vévén engemet az itten
találtató vacans conditioval megvigasztalni méltóztassik, melybéli uri favorit
ha elnyerném holtom napjáig meghálálni igyekezem, aki vagyok Feőtisztelendő
Urnák.
Tímáron, 14 aprili 795.
Legájtatosabb szeginy szolgája
Vatamány András harangozó mp.