Udvari István BACSINSZKY ANDRÁS MUNKÁCSI ÉS TARKOVICS ...

különben Tekintetes Nemes Szabad Hajdú Városok kerületjében is a Napkeleti
Szent Rítusunkon lévő Paróchusok felett Feő Esperesnek rendelem...
Ungvár 22.-dik Martius 793 23
Az 1793 májusában Hajdúdorogra kinevezett Tarkovics a hungaro-rutén
egyházközség parochusának teendőin kívül Szabolcs megye és a Hajdú kerület
főespereseként az alsó-szabolcsi esperesi kerületet is adminisztrálta. Mint fentebb
rámutattunk, az esperesség nyelvi gyakorlatában a szinkretizmus érvényesült.
Tarkovicsnak magyarul ír a dorogi magisztrátus és a hadnagy, számtalan magyar
levelet kap kerületéből is. 24
Az 1812-ig egyházi szláv, ül. ruszin nyelven vezetett dorogi anyakönyvbe
ritkán tett bejegyzést, azt káplánja vezette. Figyelemre méltó viszont, hogy az
ő idején elindított Halál oka rovatban ő is magyarul adja meg a halál okát: fulladásban,
hurutban, kelevénben, forróságban, öregségben, sinlésben, szárazbetegségben
stb. A levéltári anyag tehát nem támasztja alá Duchnovics megállapítását,
miszerint Tarkovics magyar nyelvtudása alapvetően hiányos lett volna. Ellentmondanak
annak a XVIII. századvégi hajdúsági és szabolcsi népi, nyelvi viszonyok,
valamint Bacsinszky humánus nyelvi politikája. A tokaji görögkatolikus hívek
1797-ben magyar nyelvű levélben fordultak Tarkovics Gergelyhez, kérve őt
legyen lelki atyjuk és parochusuk. 25
Tarkovics 1793. május 15-én jött el az ungvári szemináriumból
Hajdúdorogra. Innen 1798 novemberében távozott el új állomáshelyére — Ungvárra.
1798-tól három egyházi szláv, ül. ruszin nyelven írott körlevele maradt
fenn, az anyakönyvek tanúsága szerint november 11-én temetett utoljára dorogon.
26
Tarkovics Gergely eperjesi püspökké történő felszenteléséhez egyházigazgatási
szempontból is fűződik szabolcsi vonatkozás. Tarkovics ugyanis
Szabolcs vármegye főesperese tisztjét egészen 1821-ig, a krasznibrodi bazilita
monostorban történt felszenteléséig megőrizte. Felszentelése után Pócsi Elek
munkácsi püspök 1822-ben a szabolcsi főesperesség területén a meglévő dorogi,
gyulaji és kallói esperességek mellé, azok határait megváltoztatva, létrehozta a
karászi és a tímári (ma tiszai) esperesi kerületeket. 27
Jegyzetek
1. Tarkovics Gergely egyházi szláv nyelvű körleveleit a Magyar Tudományos Akadémia szlavisztikai
folyóiratában mutattam be. Vö Studia Slavica Hungarica. 32. évf. 1986. 63-100 old.
Bacsinszky András körleveleinek nyelvészeti elemzését a Ruszin (kárpátukrán) hivatalos írásbeliség
a XVIII. századi Magyarországon. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1995.C. munkában
végeztem el. A munkácsi görögkatolikus püspökség lelkészségeinek 1806. évi összeírása.
Vasvári Pál Társaság Füzetei 3. Nyíregyháza 1990. című kiadvány szerkesztőjeként Bacsinszky
András egyházi szláv ill, ruszin körlevelei faximiléjén kívül magyar nyelvű levelek hasonmását
is közzétettem. Vö. 48-52. old.