Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>IZRAEL</strong> <strong>TÖRTÉNETE</strong> <strong>75</strong>:9–13<br />
valószín leg állati bôrökbôl készült. Eszközeik törékenyek<br />
voltak, nem voltak cserépedényeik, nem<br />
volt idejük gondolkodni, mivel az élelem beszerzése<br />
és biztonság megôrzése minden idejüket lekötötte.<br />
Velük ellentétben az élelem termelôk helyhez<br />
kötöttebb életet folytattak. Mert ha valaki veteményezet,<br />
annak meg kellett várni az aratást is. Az ember<br />
házban élt, mert azt megérte felépíteni. Sok ember<br />
számára elegendô táplálékot tudtak elôállítani<br />
egy adott területen. Ennél fogva elterjedtek a falusi<br />
közösségek és velük együtt szokások és normák is<br />
kezdtek kialakulni. Több idô jutott a természet adta<br />
anyagok megismerésére (cserépedény és szövet<br />
készítésere), és így némely ember specializálódott,<br />
mesteremberek lettek, minden idejüket ennek a<br />
munkának szentelték és az elkészített termékeikkel<br />
kereskedtek – élelemre cserélték. A hetedik évezredben<br />
alakultak ki az ilyen kezdetlegesen gazdálkodó<br />
falvak, amelyeket többek között az iraki<br />
Jarmonál, a szíriai Ras Shamraban, török Catal<br />
Hüyükben és Jerikóban tártak fel, késôbbrôl való<br />
leleteket az egyiptomi Fayumnál és az ún. „termékeny<br />
félhold” több helyén is találtak.<br />
10 (D) A kôrézkor vagy chalkolitikum<br />
(4500–3200 Közel-Keleten). A neolitikumot<br />
követô korban a földm velés nagymértékben tökéletesedett<br />
és kiterjedt. Ez lehetôvé tette az egyre<br />
s r södô lakosság élelmezését, és ez a kultúra<br />
fejlôdését is magával hozta. Felsô-Mezopotámia<br />
fennsíkjait lakó csoportok fokozatosan vándoroltak<br />
a közeli folyók mocsaras síkjai felé (pl. Baghouz és<br />
Samarra), hogy itt gazdálkodó falvakat hozzanak<br />
létre, és a mesterségek is virágzásnak indulhassanak.<br />
Ebben az idôben jelent meg a festett cserépedény<br />
(a chalkolitikum fémjele). Hamarosan egész<br />
Felsô-Mezopotámia s r n lakottá vált, és hasonlóan<br />
Palesztína falvainak lakossága is jelentôs lett.<br />
11 Sehol sem volt a fejlôdés olyan briliáns, mint az<br />
Alsó-Mezopotámiában, mivel itt jelentek meg a civilizáció<br />
elsô kísérletezései. Anélkül, hogy megpróbálnánk<br />
meghatározni a „civilizációt,” egyszer en<br />
mint urbanizációt írjuk le: léteznek városok, politikai<br />
intézmények (királyok vagy irányító testületek),<br />
ezenkívül törvények, amelyeket kormányok hoztak<br />
létre, megvalósult tervek (utak, kikötôk, öntözôcsatornák<br />
és hasonlók), bizonyos fajta hadsereg és<br />
rendfelügyelet, új m vészeti formák, és általában az<br />
írás. (Azért mondjuk, hogy „általában”, mert az inkáknak<br />
is mindenük megvolt, amivel a civilizáció<br />
együtt jár, kivéve az írást, de ennek hiánya miatt<br />
nem vitathatjuk el tôlük civilizációjukat.) A találékony<br />
mezopotámiai civilizáció az Eufrátesz és a<br />
Tigris alsó folyásának mocsaras vidékén alakult ki,<br />
és az elsô városállamok a IV. évezredben itt, Alsó-<br />
Mezopotámiában jelentek meg (Eridu, Al-Ubaid,<br />
Warka [Erech], Úr stb.). Kétségtelen, hogy már jóval<br />
korábban éltek ezen a folyómenti vidéken<br />
élelem-gy jtögetôk, és talán izolált falvak is voltak,<br />
316<br />
de ezt a termékeny, ugyanakkor csapadék nélküli<br />
vidéket mindaddig nem lehetet hatékonyan megm -<br />
velni, amíg a csatornázás kialakításához szükséges<br />
technikával nem rendelkeztek. Miután<br />
megkezdôdött a gazdag táj fokozatosan megm velése,<br />
az idegenek ezrei sereglettek erre a vidékre. E<br />
térség csatornázása közös erôfeszítést és a szervezettség<br />
növekedését igényelte. Ez serkentette a<br />
technikai, társadalmi, politikai és erkölcsi elôrehaladást.<br />
E tényezôk biztosították a civilizáció nagyon<br />
gyors fejlôdését itt és Egyiptomban egyaránt. A kor<br />
legnagyobb kulturális felfedezései közé tartozik az<br />
írás (Kr.e. 3200 k.). E korszak vége elôtt kereskedelmi<br />
és kulturális kapcsolatok alakultak ki Mezopotámia,<br />
Palesztína és a predinasztikus Egyiptom<br />
között.<br />
Ezen civilizáció megteremtôi Alsó-Mezopotámiában<br />
a sumérok voltak, akik még egy évszázada ismeretlenek<br />
voltak számunkra, és továbbra is történelmünk<br />
egyik legrejtélyesebb népe. Nem vagyunk<br />
biztosak abban, hogy mely antropológiai csoporthoz<br />
tartoztak, nyelvüket nem tudjuk besorolni egyik<br />
élô vagy holt nyelvcsaládba sem, semmit sem tudunk<br />
Mezopotámiába való érkezésük idejérôl vagy<br />
körülményérôl, de az világos, hogy ott voltak a IV.<br />
évezred közepéig, és mivel a legôsibb írásos leletek<br />
sumér nyelven vannak, ezért feltételezhetjük, hogy<br />
ôk találták fel az ékírás-rendszert.<br />
12 Egyiptomban is nagy lépésekkel haladtak elôre a<br />
csatornázás és a földm velés terén, ahol hasonlóan,<br />
az együttm ködô erôfeszítés segítette megformálni<br />
a politikai egységeket (nomes). Valószín leg a IV.<br />
évezred második feléig a különbözô egységek két<br />
királyságba tömörültek; az egyik Felsô- a másik Alsó-Egyiptomban.<br />
Rezet használtak, amelyet a Sínai<br />
hegyekbôl vagy a K-i sivatagból hoztak. Ôk találták<br />
fel a képírást. Egyiptom kapcsolatban volt<br />
Palesztínával és Mezopotámiával, minden bizonnyal<br />
Byblos cédrusfát szállító kikötôivel is, amelyekkel<br />
az eljövendô évszázadok alatt is fenntartotta kapcsolatát.<br />
13(II) A bronzkor (Kr.e. 3200–1550) Ezzel a korszakkal<br />
elhagyjuk az ôstörténet (prehisztorikus) világát,<br />
és a szó szoros értelemben vett történelem<br />
korszakába lépünk, mert itt azzal a korral foglalkozunk,<br />
amelyet számos korabeli irat dokumentál. Az<br />
egyiptomi, palesztínai és a mezopotámiai idôrendre<br />
vonatkozó szóhasználata különbözô, és még nem<br />
született egységes terminológia, amely mind a három<br />
területre vonatkozna. Az egyszer ség kedvéért<br />
fogadjuk el a szíriai-palesztínai fogalomhasználatot<br />
a korai- és középbronzkorra vonatkozóan, és ezeknek<br />
a korszakoknak megfelelôen iktassuk be Egyiptom<br />
és Mezopotámia történetét. A késôbronzkort<br />
(Kr.e. 1550–1200) nem itt tárgyaljuk (→ 74:77–93).<br />
14 (A) A korai bronzkor (Kr.e. 3200–2000 Közel-Keleten).<br />
(a) MEZOPOTÁMIA. A sumér kor idején
Change language