Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon
Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon
Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Csubák Tibor Krisztián KKV-k <strong>finanszírozása</strong> <strong>Magyarországon</strong><br />
akkor delegálja ezen jogainak képviseletét egy ügynökre, ha idő, erőforrás,<br />
képesség vagy ismerethiánya miatt úgy ítéli meg, nem képes, vagy nem kívánja<br />
önállóan gyakorolni érdekeinek képviseletét.<br />
Megbízó-ügynök viszony áll fenn a r<strong>és</strong>zvényesek <strong>és</strong> a vállalat menedzsmentje,<br />
a munkaadó <strong>és</strong> munkavállaló, az orvos <strong>és</strong> betege, az ügyvéd <strong>és</strong> kliense között.<br />
Az elmélet abból indul ki, hogy a megbízó-ügynök viszonyban a felek egyéni<br />
haszonmaximalizálóak, racionálisan <strong>és</strong> opportunista módon viselkednek,<br />
azaz a saját haszon maximalizálását nem akadályozza a másik fél érdekeinek<br />
sért<strong>és</strong>e.<br />
Az ügynök <strong>és</strong> a megbízó között információs aszimmetria van, az ügynök<br />
információellátottsága - helyzetéből adódóan- sokkal jobb mint a megbízóé. Egy<br />
racionális, opportunista magatartást követő ügynök ki is használja információs<br />
előnyét megbízójával szemben, hiszen olyan információkkal rendelkezik, amely<br />
a megbízó számára nem, vagy csak ráfordítások útján érhetők el (hidden<br />
information). Az ügynök saját érdekeinek maximalizálására törekszik, akár a<br />
megbízó érdekeinek rovására is. Tipikus példája ennek a problémakörnek az<br />
alkalmazottak <strong>és</strong> a vezetők szükségtelenül magas személyi fogyasztása a<br />
vállalat terhére (consumption on the job, perquisites), amely luxusjárművek <strong>és</strong><br />
irodák valamint luxuskörülményeket idéző „munkamegbeszél<strong>és</strong>ek,<br />
továbbképz<strong>és</strong>ek” formájában jelentkezik. További kockázat a megbízó<br />
számára, hogy az ügynök, mivel más érdekeit szolgálja, hajlamos túlzott<br />
kockázat vállalásra, mivel az esetlegesen bekövetkező magas hozamból<br />
r<strong>és</strong>zesedik, míg veszteség, bukás esetén csak a megbízó érdekei <strong>és</strong> vagyona<br />
sérül (moral hazard).<br />
A megbízónak szükséges olyan szerződ<strong>és</strong>es viszonyt kialakítania az<br />
ügynökkel, hogy az ügynök opportunista magatartásából eredő kára a lehető<br />
legkisebb legyen. Az érdekeltségi rendszeren túlmenően a megbízó kialakít egy<br />
ellenőrz<strong>és</strong>i, felügyeleti rendszert, amely az ügynök opportunista magatartását<br />
fékezi, illetve felhívja a megbízó figyelmét az opportunista magatartásra.<br />
Megbízó-ügynök probléma a saját tőke finanszírozásban<br />
Jensen <strong>és</strong> Meckling 1976-os tanulmányukban a megbízó-ügynök problémát<br />
elemezték a saját tőke finanszírozás vonatkozásában. Egy olyan vállalatnál<br />
15
Change language