Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon
Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon
Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Csubák Tibor Krisztián KKV-k <strong>finanszírozása</strong> <strong>Magyarországon</strong><br />
kisvállalkozások több munkát, több munkaerőt használnak inputként.<br />
Amennyiben visszanyúlunk a mikroökonómiai gyökerekhez megállapítható,<br />
hogy minden termel<strong>és</strong>i függvény két alapvető változója (inputja) a munka <strong>és</strong> a<br />
tőke. A kis <strong>és</strong> <strong>középvállalkozások</strong> jellemzően egy egységnyi outputot kevesebb<br />
tőkével <strong>és</strong> több munkaerővel állítanak elő. Ez másik oldalról azt jelenti, hogy az<br />
egy munkaerőre eső kibocsátás <strong>és</strong> bruttó hozzáadott érték a vállalat méretével<br />
párhuzamosan növekszik.<br />
Minél nagyobb tehát a vállalatnagyság, annál nagyobb a munkaerő<br />
termelékenysége, azaz annál nagyobb a ráeső bruttó hozzáadott érték. A<br />
mikrovállalkozásoknál 30 ezer Euro az egy főre jutó átlagos bruttó hozzáadott<br />
érték, a nagyvállalkozásoknál pedig 90 ezer Euro.<br />
A termelékenységi olló egyenlőre növekedni látszik. Az elmúlt 10 évben az<br />
európai kisvállalkozások árbevételének növeked<strong>és</strong>e meghaladta a nagyobb<br />
vállalkozások árbevételének növeked<strong>és</strong>ét. Ugyanakkor az elmúlt évtizedben a<br />
bruttó hozzáadott érték növeked<strong>és</strong>e a nagyobb vállalkozásoknál volt<br />
magasabb.<br />
A termelékenységi különbségeket mutatja egy másik statisztikai mérőszám, a<br />
munka termelékenységének növeked<strong>és</strong>e. Az elmúlt évtizedben a munka<br />
termelékenységének évi átlagos növeked<strong>és</strong>e az EU nagy vállalkozásainál (250<br />
fő felettiek) majdnem elérte a 3 százalékot, az ennél kisebb cégek esetében<br />
viszont alig múlta felül a 2 százalékot.<br />
Az egyes ágazatokat EU szinten összehasonlítva ki kell emelni, hogy az ipar<br />
úgy a hozzáadott érték növel<strong>és</strong>ben, mint a létszámcsökkent<strong>és</strong>ben az élen járt.<br />
A következő okokkal lehet magyarázni, hogy a KKV-k munkaerőigényesebbek:<br />
• Az ipari szektor tőkeintenzív <strong>és</strong> ott az átlagos vállalkozás-nagyság nagy,<br />
míg a szolgáltatási szektor munkaerő-intenzív <strong>és</strong> itt az átlagos cégnagyság<br />
kicsi.<br />
• A kisvállalkozások kedvezőtlenebb helyzetben vannak a pénzügyi<br />
forrásokhoz való hozzájutás terén. Korlátozott lehetőséget jelent számukra a<br />
tőkepiac, míg méretgazdaságossági okok miatt a pénzügyi közvetítőktől is<br />
magasabb kamatteher <strong>és</strong> kedvezőtlenebb kondíciók mellett jutnak hitelhez.<br />
A következő alfejezet hangsúlyozottan azt a célt szolgálja, hogy ismertesse a<br />
KKV-k finanszírozási gyakorlatát az EU-ban, <strong>és</strong> ismertesse az EU-ban működő<br />
43
Change language