Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon
Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon
Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Csubák Tibor Krisztián KKV-k <strong>finanszírozása</strong> <strong>Magyarországon</strong><br />
A hitelezők a vállalkozás opportunista magatartásának mérsékl<strong>és</strong>ére komoly<br />
fedezetkövetelményeket támasztanak a vállalkozással szemben, ami csökkenti<br />
a vállalkozás monitoringjának szükségességét, hiszen a fedezetek<br />
elveszt<strong>és</strong>ének lehetősége a vállalatot korábbi konszolidált piaci magatartásának<br />
folytatására ösztönzi.<br />
1.2.2. Megbízó-Ügynök elmélet magyarázata a tőkeszerkezetre<br />
Tekintettel arra, hogy az idegen tőke kamatterhei adómentesek a vállalkozás<br />
számára, az adórendszer arra ösztönözné a vállalkozásokat, hogy növeljék<br />
eladósodásukat az adó megtakarításának lehetősége miatt. Az eladósodás<br />
növeked<strong>és</strong>ével viszont növekszik a vállalkozás bukásának valószínűsége,<br />
ugyanakkor ezzel párhuzamosan a hitelezők kontroll <strong>és</strong> ellenőrz<strong>és</strong>i költségei is<br />
progresszívan emelkednek. Az optimális tőkeszerkezet esetében a kamat<br />
miatti adómegtakarítás jelenértéke <strong>és</strong> a bukás valószínűségével emelkedő<br />
ügynökköltségek (agency costs) kiegyenlítik egymást. (Williamson,1988)<br />
A hierarchia elmélet a megbízó-ügynök elmélet eredményeinek<br />
felhasználásával<br />
magyarázatára.<br />
tesz kísérletet a vállalkozások tőkeszerkezetének<br />
A hierarchia elmélet (Myers-Majluf, 1984) szerint a vállalkozások<br />
menedzsmentje a finanszírozási formák közötti választás során az alábbi<br />
sorrend szerint dönt:<br />
1. Belső finanszírozási források<br />
2. Külső idegen tőke finanszírozás, hitelek, kötvények<br />
3. Saját tőke finanszírozás, r<strong>és</strong>zvénykibocsátás<br />
Az elmélet azzal igazolja ezt a sorrendet, hogy a menedzsment <strong>és</strong> tőkepiac<br />
szereplői között információs aszimmetria van, a menedzsment sokkal jobban<br />
tudja, hogy milyen perspektívája van a vállalatnak <strong>és</strong> fundamentálisan mennyit<br />
ér, mint a tőkepiac szereplői.<br />
Amennyiben a menedzsment birtokában van olyan információnak, amely<br />
kedvezőtlen a vállalkozás jövőjére nézve, akkor túlértékeltnek tekinti a r<strong>és</strong>zvény<br />
17
Change language