03.05.2013 Views

Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon

Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon

Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Csubák Tibor Krisztián KKV-k <strong>finanszírozása</strong> <strong>Magyarországon</strong><br />

A szerződ<strong>és</strong>köt<strong>és</strong>t követően, amikor mind a hitelező, mind a befektető<br />

átutalta a pénzügyi forrást a vállalkozásnak a hitelező ellenőrző, monitoring<br />

tevékenységének tranzakciós költsége erősen függ a vállalat eszközeinek<br />

„specifikusságától”. (Geiseler, 1997)<br />

Minél specifikusabb egy eszköz, annál kisebb valószínűséggel lehet az<br />

eredeti cél helyett más célra felhasználni, annál nehezebben lehet az eszköz<br />

objektív értékel<strong>és</strong>ét elvégezni, <strong>és</strong> az eszközt értékesíteni.<br />

Amennyiben a hitelező specifikus eszközök finanszírozására ad forrást, a<br />

vállalat kudarca esetében jelentős veszteség kockázatának van kitéve, mivel a<br />

finanszírozás tárgya, amely egyben a hitel fedezetének egy r<strong>és</strong>ze, nehezen<br />

értékesíthető <strong>és</strong> nagy értékveszt<strong>és</strong>nek van kitéve. Ezt a kockázatot<br />

ellensúlyozandó, specifikus eszközök finanszírozáskor a hitelező monitoring <strong>és</strong><br />

felügyeleti költségei nagyon magasak.<br />

A tranzakciós költségek elmélete szerint, amennyiben a vállalkozás<br />

eszközállománya nem specifikus, akkor érdemes nagyobb mértékben<br />

eladósodni, mivel mind a szerződ<strong>és</strong>köt<strong>és</strong> előtti, mind a szerződ<strong>és</strong>köt<strong>és</strong><br />

utáni tranzakciós költségek összege az idegen tőke finanszírozáskor<br />

alacsonyabb, mint a saját tőke finanszírozáskor.<br />

A tranzakciós költségek elméletének tőkeszerkezetet magyarázó elméletét<br />

„választásos elméletnek” (Brealey-Myers,1996) hívják, amely magyarázatot ad<br />

arra, hogy iparáganként miért változó tőkeszerkezetek alakultak ki. A<br />

gyógyszeriparban, szoftveriparban az eszközök jó r<strong>és</strong>ze immateriális, azaz<br />

specifikus, mivel kudarc esetén értékveszt<strong>és</strong>ük hatalmas, más célra pedig nem<br />

hasznosíthatóak. A specifikus eszközökkel rendelkező ágazatokban, mint<br />

légitársaságok, autókölcsönzők, szállodaipar az átlagosnál magasabb az<br />

eladósodottság, mivel az eszközök objektív mércével könnyen <strong>és</strong> pontosan<br />

értékelhetőek, gyorsan értékesíthetőek <strong>és</strong> stabil fedezetértéket nyújtanak a<br />

hitelezők számára.<br />

1.3. Klasszikus leíró finanszírozási elmélet<br />

A klasszikus leíró finanszírozási elmélet a XX-dik század elején alakult ki<br />

szorosan fejlődve a vállalati gazdaságtan <strong>és</strong> a német üzemgazdasági iskola<br />

(Betriebswirtschaftslehre) fejlőd<strong>és</strong>ével. Ezen elmélet (Pfohl, 1997) a<br />

19

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!