8 <strong>ÚJ</strong> <strong>KANIZSAI</strong> <strong>ÚJ</strong>SÁG cmyk PARTNEREINK HÚSVÉTI JÓKÍVÁNSÁGAI KOMUNALAC Kommunális Szolgáltató Közvállalat munkaközössége a község minden polgárának és ügyfelének kellemes húsvéti ünnepeket kíván! Kellemes húsvéti ünnepeket! Ne babrálja T AU OSERVIS ÁCSI 24420 Magyarkanizsa Mostarska 3. Te.: 024/ 874-378 Mob.: 063/866-36-78
Hogyan készülnek a húsvétra? Bálint Éva, alkalmazott: – Mivel a kislányunknak húsvéthétfőn van a születésnapja, ezért mi nyuszis tortával ünnepelünk. A tojásfestés az idén elmarad. * * * Jenei Ervin, magyarkanizsai lakos: – Mi nagyon várjuk az ünnepeket, mert ilyenkor tud igazából összejönni a család. Az asztalra a tradicionális ételek kerülnek, sonka, tojás, kolbász. * * * Bödő Szajkó Marianna, a magyarkanizsai Sportszövetség titkára: – A másfél éves kislányunknak nyuszifészket készítünk, tojást festünk és barkával díszítjük a házat. Az eddigiektől eltérően az idén játékot vásárolunk a picurnak. Sz. P. Nem csak a sonka, tojás és a torma jelképezi a húsvéti ünnepet, hanem a locsolkodás. Ki parfümmel és szép verssel látogatja meg nőismerőseit, ki kérdezés nélkül szódavízzel. Hölgy olvasóinkat arról kérdeztük, hogy mivel és mennyire várják a locsolkodást. JUHÁSZ ILDIKÓ: – Várjuk a locsolkodókat, mert őrizzük a hagyományokat, és az ünnep része is. Ilyenkor készítjük a pirostojást, csokinyuszit. A nagyobbakat pedig sütivel kínáljuk. A legemlékezetesebb locsolkodás számomra, amikor a fi úk egymás után szódával locsoltak meg. DOBÓ ZSUZSANNA: – Kislánykoromban nagyon vártam a fi úkat, viszont a régi szokások egyre jobban háttérbe szorulnak. De a fi aim alig tudják magukat türtőztetni. Pirostojással és fi nom kalácsokkal szoktuk megköszönni a verset és a kölnit. Az idősebbek pedig italt kapnak. Emlékszem, 10 éves lehettem, mikor barátnőmmel már nagyon ráuntunk a locsolkodókra, ezért bezártuk azt ajtót. Vicces volt, hisz mi az ablakból lestük a fi úk meglepett arcát. LOCSOLKODJUNK! HÚSVÉT BAGI JULIANNA: – Mivel már nem vagyok mai gyerek, nincs meg az a lelkesedés, mint gyermekkoromban. De a hagyományokat megtartva és továbbadva, pirostojást festünk és papírba csomagolt pénzt adunk a locsolónak. Legemlékezetesebb ilyen eset az, amikor időhiány végett akkor főztük a tojást, mikor jöttek a kisgyerekek. Az egyik gyerkőc a fején probálta feltörni a főtt tojást. Csak sajnos az még nyers volt, így végigfolyt a fején. LADÓCKI MÁRIA: – Szívesen látom a fi úkat, mert vidámságot hoznak az életembe. Az örömért cserébe én pirostojással készülök. Valamint kis zsebpénzzel, aminek örülnek. Emlékszem, férjem barátai leptek meg egyszer. Fiatal házas voltam, mikor az ágyban fekve egy vödör vízzel ébresztettek. Azóta is jót nevetünk rajta. ÁGOSTON TÜNDE: – Kalácsot sütök, tojást festek és izgatottan várom a legényeket. Kicsit kikapcsol és emlékezetessé teszi a húsvéti ünnepet. Gyerekek és felnőttek egyaránt szeretik. Most már a kölnivízzel való locsolást helyezem előtérbe, de azt se felejtem el, mikor szódavízzel lettem meglocsolva. Sz. O. Adorjánon húsvétot vártak Az adorjáni művelődési egyesület már másodízben rendezte meg a húsvétváró rendezvényét, ahol a húsvéti énekeket, szokásokat ismerhett ük meg a környék kultúregyesületei segítségével. A helyszín díszítése is az ünnepekre utalt, a több száz díszes tojás, az asztalokon ülő csokinyuszi is mind-mind azt jelezte, hogy már alig kell egy párat aludni és készülhetünk a locsolkodásra, amiből egy kis ízelítőt vagy úgy is mondhatnánk, hogy ötleteket kaptunk az adorjániaktól. De ne siessünk ennyire előre. A zsúfolásig megtelt teremben először Borsos Margitka, az egyesület elnöke köszöntött e a vendégeket, akit később ki is faggatt am a húsvéti emlékeiről: – Lánykoromban is úgy történt, ahogy manapság. Engem ma is eljönnek meglocsolni a rokonok, unokák, szomszédok, barátok, úgyhogy nekem az a dolgom húsvéthétf őn, hogy várom őket süti vel, kávéval, ki mit kér, és locsolnak. A pirostojás és a toll a kalap mellé elengedhetetlen kellék nálunk. A helyi közösség dísztermében egy rögtönzött kiállítást tekinthett ek meg a résztvevők. Ámulatba ejtő aprósággal kidolgozott hímes tojásokkal, diós cukorból készült nyuszikkal, húsvéti hímzéssel díszített terítőkkel kápráztatt ak el bennünket. A másik teremben ekkor már javában folytak a bemutatók. A magyarkanizsai Cifraszűr népdalkórus tagjai az ünnephez illő énekekkel készültek, a völgyesi Aranykalász ME tagjai pedig a keresztúti állomások szövegein keresztül mutatt ák be az ünnepet. Miluti novics Viktória, az egyesület vezetője arról mesélt nekem, hogy a faluban hogyan ünneplik ma a húsvétot: – Minden ember úgy ünnepli, ahogyan a szüleink tanított ák még régen. Mivel nekünk nincs templomunk, ezért Tóthfaluba megyünk az éjféli feltámadási misére, amit most már délutánra tett ek át. Mondjuk a locsolkodási szokások már a felnőtt ek körében kezdenek kihalni, de akik még csinálják, azok az egyesület fi ataljain keresztül még megőrizheti k ezt a szép gesztust. A családi ebédet viszont mindenhol megtartják. Még a vidéken vagy külföldön élő gyerekek is ilyenkor hazajönnek. A húsvétváró rendezvényen magas rangú vendégek is megjelentek a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, Pásztor Istvánnal az élen: – Elnök úr, hogyan emlékszik vissza a gyermekkori húsvétjaira? – Talán valamikor a sonka, tojás, kolbász és a torma sokkal nagyobb becsben volt tartva mint most, tehát jobban vártuk. Ma már kicsikét jobb körülmények között élünk mint évti zedekkel ezelőtt , amikor még kisgyerek voltam. – Járt-e locsolkodni? – Igen, jártam, csapatokban, kölnivízzel. Még versikéket is tudtam. Nagyon sok tojást összelocsolkodtam és ami megmaradt, abból az ünnep végén az édesanyám rakott krumplit készített . A locsolkodás itt sem maradhatott el. A házigazda egyesület tolmácsolásában halhatt unk locsolkodó versikéket. Az időnként nyomdafestéket cseppet sem tűrő sorok előadásmódján jót szórakozott a nagyérdemű. A rendezvény, az ilyenkor elengedhetetlen főtt sonka, tojás és torma elfogyasztásával zárult. Sz. P. <strong>ÚJ</strong> <strong>KANIZSAI</strong> <strong>ÚJ</strong>SÁG 9
Change language