„The west is the best” elárulja neki, hogy beavató próbatétele után olyan könnyűvé vált a teste, mint egy toll. A magyar táltosoknak fontos tulajdonsága, hogy fűzfára fölszállván olyan apró gallyon üldögélnek, mely a legkisebb madarat sem bírná el (Eliade, Samanizmus 127). Gandalf Denethor előtt olyan kozmikus vigyázó (sőt: csősz) szerepkörében mutatkozik, mely szintén a sámán szakrális föladataihoz sorolható ( LOTR 741–742), persze a mágus szavai értelmezhetőek pusztán heroikusan is. Mindenesetre szakrális szerepe vitathatatlanná válik Aragorn Elessar királlyá koronázásával (LOTR 946–947). Frodó is végigjárja a beavatás mitikus útját, mikor a Banyapók barlangjában „bebábozódik,” majd újjászületik. Az ő sorsa az alvilágjáró hősök beavatási rítusait követi, annál is inkább, mivel a föld mélyében női princípiummal találkozik, ez azonban <strong>Tolkien</strong>nál nem a Terra Mater, hanem egyértelműen negatív szereplő (vö. Eliade, Misztikus születések 123–125). Eliade elmélkedik arról, hogy a modernitásban milyen formába alakult át a mitikus beavatás, és arra következtet, hogy rituális közvetlenségétől megfosztva az irodalomba és a művészetekbe, a képzelet szellemi síkjára került ( Misztikus születések 247, 259– 262), és ezen, a mitológiához az elbeszélő formák által oly közeli területen maradt fönn. A szépirodalmi elbeszélés a szakralitás hagyományának átörökítőjévé válik, legalábbis a struktúrák, formák és a metaforák szintjén. A szimulált hagyomány szakralitása egyenértékű lehet az emberiség ősi mitológiáinak használatával, főképpen, mivel a szintetikus szimuláció számára is ugyanannak a mitikus hagyománynak az eszközei adottak. Tündék, törpök, valák és az ember egyaránt az emberiség kultúrájának hagyományait követik mítoszaikban, egészen azoknak egyik legősibb és talán legfontosabb megvalósulásáig: az elbeszélés örök rituáléjáig. Felhasznált irodalom Eliade, Mircea. A samanizmus. Az eksztázis ősi technikái. Budapest: Osiris, 2002. ---. Kovácsok és alkimisták. Budapest: Cartaphilus, 2004. ---. Misztikus születések. Tanulmány néhány beavatástípusról. Budapest: Európa, 1999. ---. Okkultizmus, boszorkányság és kulturális divatok. Összehasonlító vallástörténeti tanulmányok. Budapest: Osiris, 2002. Franz, Marie-Louise von. Női mesealakok. Budapest: Európa, 1992. Hoppál Mihály. Sámánok Eurázsiában. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2005. Märchen der Brüder Grimm. Zürich: Diogenes Verlag AG, 1974. Morrison, Jim. The American Night. The Writings of Jim Morrison. London: Penguin Books, 1991. Platón összes művei, 3. <strong>kötet</strong>. Budapest: Európa, 1984. Safranski, Rüdiger. Mennyi globalizációt bír el az ember? Budapest: Európa, 2004. The Holy Bible. London: Trinitarian Bible Society, é. n. The Selected Poems of William Blake. Ware: Wordsworth Editions Limited, 1994. <strong>Tolkien</strong>, John Ronald Reuel. A Gyűrűk Ura I-III. Budapest: Európa, 2008. ---. The Hobbit or there and back again. London: HarperCollins Publishers, 1937. 108
---. The Lord of the Rings. London: HarperCollins Publishers, 1991. ---. The Silmarillion. Szerk. Christopher <strong>Tolkien</strong>. New York: Ballantine Books, 1979. Turner, Victor. A rituális folyamat. Struktúra és antistruktúra. Budapest: Osiris, 2002. Kelemen Zoltán Voigt Vilmos. A vallási élmény története. Bevezetés a vallástudományba. Budapest: Timpa Kiadó, 2004. 109
Change language