A kötet kivonata elérhető itt - Tolkien.hu

Középfölde és a metafizika
általában megtalálhatjuk az előzményeket, amiket a döntési szituációban lévő
aktuális entitás aktuális tapasztalatából merít). 16
A másik szempont, ami a döntésekkel kapcsolatban felvethető, az a döntések
miértje és kimenetele. Miért hoznak egyes szereplők ilyen szinte lehetetlenül
súlyos döntéseket, miért vállalnak ilyen szép, de vállukra súlyos teherként nehezedő
cselekedeteket? Nem kívánok erre a kérdésre (sem) kategorikus választ adni.
Talán nem teljesen téves válasz, ha azt mondjuk, e vállalások közvetlenül következhetnek
a múlthoz való sajátos viszonyulásból. A múlt persze – mint láttuk –
nem determinálja ezeket a döntéseket, mégis jelentős alapot képez az elkötelezettség
és felelősség érzései számára, melyek a döntések mögött rejlenek. Azt
lehet mondani, hogy az ideál, a cselekedetek mozgatórugója nem a szereplők
előtt van, hanem mögöttük. A tolkieni világ alapjellemzője, hogy nincs vallási
ideál, ami a döntéseket közvetlenül befolyásolná. Alig-alig találunk utalást a
valákra és Ilúvatarra a későbbi szövegekben; a korábbi történetekben pedig szó
sincs vallásról, hiszen a valák, a Föld erői közvetlen szereplők a tündék számára.
Templomok, szent helyek helyett ősrégi építményeket, emlékeket és helyeket találunk,
melyek azonban szintén az örökös pusztulásnak alávetettek; papok helyett a
hagyomány őrzőit és letéteményeseit. A szereplőknek döntéseik meghozatalához
nincs szükségük vallási ideálra, sem valamiféle vallásos fatalizmusra; Középföldén
sokkal magasabb rendű tettek születnek. Az önfeláldozás vallás nélküli indítékai
helyett egyfajta hitet érzékelhetünk, hogy a tettek megmaradnak, ha mi nem is. A
szubjektív örökös pusztulás érzetén felülemelkedik az objektív halhatatlanság
vallás nélküli, magasrendű eszménye.
Az itt ismertetett okfejtés nem tekintendő Tolkien filozófiai elemzésének.
Nem értelmezhető azon rejtett tézis megfogalmazásaként sem, hogy Tolkien
igazából filozófus volt. Még csak egyszerű műelemzésnek sem veendők a fentiek.
Az alkalmas, valóságközeli metafizika fogalmai és szempontjai tulajdonképpen
csak egyszerűen új perspektívákat jelentenek, melyeknek megvan az a jó tulajdonsága,
hogy tapasztalatunk, jelen esetben olvasmányunk magasrendű leírásához és
intellektuális élvezetéhez új szempontokkal járulnak hozzá. Ezek az új szempontok
talán ahhoz is hozzásegítenek, hogy Tolkien műveinek pusztán esztétikai
élvezetén túli élvezetét is nyerjük, és újszerű, szép látásmódra tegyünk szert akár a
valóság szemlélésében is.
Felhasznált irodalom
Bergson, Henri. Teremtő fejlődés. Budapest: Akadémiai kiadó, 1987.
Jarmusch, Jim, rendező. Down by Law [Törvénytől sújtva]. Island Pictures, 1986.
Kant, Immanuel. A tiszta ész kritikája. Szeged: Ictus, 1995.
Tolkien, John Ronald Reuel. A Gyűrű Szövetsége. Budapest: Gondolat, 1981.
16 Pl. „Én elviszem a Gyűrűt […], bár az utat nem ismerem” (GySz 312).
172