14.07.2013 Views

Innen - BME Számítástudományi és Információelméleti Tanszék

Innen - BME Számítástudományi és Információelméleti Tanszék

Innen - BME Számítástudományi és Információelméleti Tanszék

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

A ϕ(x1) = ϕ(x2) = 0 peremfeltételek miatt<br />

így<br />

<br />

x1<br />

x2<br />

Fontos megjegyezni, hogy<br />

[p(x)y ′ nϕ(x)]x2 = 0, (3.13)<br />

x1<br />

{(p(x)y ′ n )′ ϕ(x) − q(x)ynϕ(x) − r(x)ϕ(x)}dx ! = 0<br />

<br />

x1<br />

x2<br />

{(p(x)y ′ n) ′ − q(x)yn − r(x)}ϕ(x)dx ! = 0. (3.14)<br />

L[yn] = (p(x)y ′ n )′ − q(x)yn − r(x) = 0, (3.15)<br />

mert yn csak közelítő megoldás, viszont a (3.14) integrálnak ϕ(x) bármelyik komponensére<br />

nullának kell lennie.<br />

x2<br />

L[yn]ϕk(x)dx = 0 k = 1, . . . , n (3.16)<br />

x1<br />

A (3.16)-os integrál n darab egyenletet határoz meg az n darab ismeretlenre, amelyek a vektornak<br />

a komponensei. (Az a vektor az yn-ekben van elrejtve lineáris összefügg<strong>és</strong> szerint). Tehát<br />

a1, a2 . . . , an-re n ismeretlenes inhomogén, lineáris algebrai egyenletrendszert kaptunk.<br />

Ez a Ritz módszer, amelynek a segítségével a differenciálegyenletünk megoldását, legalábbis<br />

az n dimenziós altérben, lineáris algebrai egyenletrendszerre vezettük vissza. Ismételten egy<br />

nagyon szemléletes analógiát fedezhetünk fel az 1-es fejezetben leírtakkal. Ekkor a Ritz módszer<br />

segítségével Q(x) = 1<br />

2 xT Ax − x T b kifejez<strong>és</strong>t minimalizáltuk. Az Ax − b = 0 algebrai egyenlet<br />

egzakt x vektor megoldása helyett megelégedtünk a közelítő x megoldással, amely nem<br />

elégítette ki az egyenleterendszert <strong>és</strong> hibát adott. A Ritz módszer segítségével meghatározott<br />

legjobb közelítő megoldás az altérben olyan volt, hogy a h hibavektornak ortogonálisnak kellett<br />

lennie a ϕk vektorokból alkotott mátrixra, azaz<br />

φ T h = 0. (3.17)<br />

Az skalárszorzat fogalmának a függvények terében a szorzatintegrál felel meg, tehát a (3.16)<br />

pontosan ugyanazt mondja, mint amit a (3.17). Tehát a differenciálegyenletünk legjobb közelítő<br />

megoldása ebben az altérben az, amelynek a hibája ortogonális a Ritz módszer bázisaira (ϕk(x)ra).<br />

Jól látszik, hogy a differenciáloperátorok területe mennyire hasonló a lineáris operátorok<br />

területéhez.<br />

3.1. Példa a Ritz módszer alkalmazására<br />

Legyen a megoldandó differenciálegyenlet<br />

y ′′ + y + x = 0; Peremfeltételek: y(0) = y(1) = 0. (3.18)<br />

Ennek az egyszerű egyenletnek az egzakt megoldása<br />

y = sinx<br />

− x. (3.19)<br />

sin1<br />

13

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!