Innen - BME Számítástudományi és Információelméleti Tanszék
Innen - BME Számítástudományi és Információelméleti Tanszék
Innen - BME Számítástudományi és Információelméleti Tanszék
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A ϕ(x1) = ϕ(x2) = 0 peremfeltételek miatt<br />
így<br />
<br />
x1<br />
x2<br />
Fontos megjegyezni, hogy<br />
[p(x)y ′ nϕ(x)]x2 = 0, (3.13)<br />
x1<br />
{(p(x)y ′ n )′ ϕ(x) − q(x)ynϕ(x) − r(x)ϕ(x)}dx ! = 0<br />
<br />
x1<br />
x2<br />
{(p(x)y ′ n) ′ − q(x)yn − r(x)}ϕ(x)dx ! = 0. (3.14)<br />
L[yn] = (p(x)y ′ n )′ − q(x)yn − r(x) = 0, (3.15)<br />
mert yn csak közelítő megoldás, viszont a (3.14) integrálnak ϕ(x) bármelyik komponensére<br />
nullának kell lennie.<br />
x2<br />
L[yn]ϕk(x)dx = 0 k = 1, . . . , n (3.16)<br />
x1<br />
A (3.16)-os integrál n darab egyenletet határoz meg az n darab ismeretlenre, amelyek a vektornak<br />
a komponensei. (Az a vektor az yn-ekben van elrejtve lineáris összefügg<strong>és</strong> szerint). Tehát<br />
a1, a2 . . . , an-re n ismeretlenes inhomogén, lineáris algebrai egyenletrendszert kaptunk.<br />
Ez a Ritz módszer, amelynek a segítségével a differenciálegyenletünk megoldását, legalábbis<br />
az n dimenziós altérben, lineáris algebrai egyenletrendszerre vezettük vissza. Ismételten egy<br />
nagyon szemléletes analógiát fedezhetünk fel az 1-es fejezetben leírtakkal. Ekkor a Ritz módszer<br />
segítségével Q(x) = 1<br />
2 xT Ax − x T b kifejez<strong>és</strong>t minimalizáltuk. Az Ax − b = 0 algebrai egyenlet<br />
egzakt x vektor megoldása helyett megelégedtünk a közelítő x megoldással, amely nem<br />
elégítette ki az egyenleterendszert <strong>és</strong> hibát adott. A Ritz módszer segítségével meghatározott<br />
legjobb közelítő megoldás az altérben olyan volt, hogy a h hibavektornak ortogonálisnak kellett<br />
lennie a ϕk vektorokból alkotott mátrixra, azaz<br />
φ T h = 0. (3.17)<br />
Az skalárszorzat fogalmának a függvények terében a szorzatintegrál felel meg, tehát a (3.16)<br />
pontosan ugyanazt mondja, mint amit a (3.17). Tehát a differenciálegyenletünk legjobb közelítő<br />
megoldása ebben az altérben az, amelynek a hibája ortogonális a Ritz módszer bázisaira (ϕk(x)ra).<br />
Jól látszik, hogy a differenciáloperátorok területe mennyire hasonló a lineáris operátorok<br />
területéhez.<br />
3.1. Példa a Ritz módszer alkalmazására<br />
Legyen a megoldandó differenciálegyenlet<br />
y ′′ + y + x = 0; Peremfeltételek: y(0) = y(1) = 0. (3.18)<br />
Ennek az egyszerű egyenletnek az egzakt megoldása<br />
y = sinx<br />
− x. (3.19)<br />
sin1<br />
13