14.07.2013 Views

Innen - BME Számítástudományi és Információelméleti Tanszék

Innen - BME Számítástudományi és Információelméleti Tanszék

Innen - BME Számítástudományi és Információelméleti Tanszék

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Ezekután a (2.13)-as egyenlet<br />

x2<br />

x1<br />

∂f<br />

∂y<br />

d ∂f<br />

−<br />

dx ∂y ′<br />

<br />

ηdx = 0, (2.15)<br />

ahol η(x) tetszőleges, folytonosan differenciálható <strong>és</strong> η(x1) = η(x2) = 0. Az alaplemma<br />

értelmében ez csak úgy lehetséges, ha az integrandusz nullával egyenlő<br />

∂f<br />

∂y<br />

d ∂f<br />

− ≡ 0 . (2.16)<br />

dx ∂y ′<br />

Keressük ennek a parciális differenciálegyenletnek azt a megoldását, amely kielégíti az<br />

y(x1) = y1 <strong>és</strong> y(x2) = y2 peremfeltételeket. A (2.16)-os egyenletet Euler-Lagrange féle differenciálegyenletnek<br />

hívják. A ∂f<br />

∂y ′ függvénye x-nek, y-nak <strong>és</strong> y ′ -nek is. Vegyük az x szerinti<br />

totális differenciálhányadosát<br />

Behelyettesítve (2.17)-et a (2.16)-os egyenletbe<br />

d ∂f<br />

dx ∂y ′ = ∂2f ∂x∂y ′ + ∂2f ∂y∂y ′ y′ + ∂2f ∂y ′2 y′′ . (2.17)<br />

∂f<br />

∂y − ∂2f ∂x∂y ′ − ∂2f ∂y∂y ′ y′ − ∂2f ∂y ′2 y′′ = 0, y(x1) = y1, y(x2) = y2 . (2.18)<br />

A (2.18) egy nemlineáris, változó együtthatójú, másodrendű differenciálegyenlet, amelyet csak<br />

speciális esetekben lehet megoldani. Például nagyon könnyen megoldható a két ponton átmenő<br />

legkisebb ívhosszú függvény meghatározásakor.<br />

Példa (4. ábra) Egy tetszőleges görbe ívhossza az<br />

4. ábra. Legrövidebb ívhosszú görbe két pont között<br />

I =<br />

x2<br />

x1<br />

1 + y ′2 dx (2.19)<br />

7

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!