Innen - BME Számítástudományi és Információelméleti Tanszék
Innen - BME Számítástudományi és Információelméleti Tanszék
Innen - BME Számítástudományi és Információelméleti Tanszék
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Ezekután a (2.13)-as egyenlet<br />
x2<br />
x1<br />
∂f<br />
∂y<br />
d ∂f<br />
−<br />
dx ∂y ′<br />
<br />
ηdx = 0, (2.15)<br />
ahol η(x) tetszőleges, folytonosan differenciálható <strong>és</strong> η(x1) = η(x2) = 0. Az alaplemma<br />
értelmében ez csak úgy lehetséges, ha az integrandusz nullával egyenlő<br />
∂f<br />
∂y<br />
d ∂f<br />
− ≡ 0 . (2.16)<br />
dx ∂y ′<br />
Keressük ennek a parciális differenciálegyenletnek azt a megoldását, amely kielégíti az<br />
y(x1) = y1 <strong>és</strong> y(x2) = y2 peremfeltételeket. A (2.16)-os egyenletet Euler-Lagrange féle differenciálegyenletnek<br />
hívják. A ∂f<br />
∂y ′ függvénye x-nek, y-nak <strong>és</strong> y ′ -nek is. Vegyük az x szerinti<br />
totális differenciálhányadosát<br />
Behelyettesítve (2.17)-et a (2.16)-os egyenletbe<br />
d ∂f<br />
dx ∂y ′ = ∂2f ∂x∂y ′ + ∂2f ∂y∂y ′ y′ + ∂2f ∂y ′2 y′′ . (2.17)<br />
∂f<br />
∂y − ∂2f ∂x∂y ′ − ∂2f ∂y∂y ′ y′ − ∂2f ∂y ′2 y′′ = 0, y(x1) = y1, y(x2) = y2 . (2.18)<br />
A (2.18) egy nemlineáris, változó együtthatójú, másodrendű differenciálegyenlet, amelyet csak<br />
speciális esetekben lehet megoldani. Például nagyon könnyen megoldható a két ponton átmenő<br />
legkisebb ívhosszú függvény meghatározásakor.<br />
Példa (4. ábra) Egy tetszőleges görbe ívhossza az<br />
4. ábra. Legrövidebb ívhosszú görbe két pont között<br />
I =<br />
x2<br />
x1<br />
1 + y ′2 dx (2.19)<br />
7