Szláv törekvések és a magyar elem

130
XVI.
Európa jelen arcz képe. Jelen állami szerkezete. Szláv elem kiterjedé-
se. Pétervárotti központja. Ennek Európai befolyása. Keleten és a’
portánál lévő erkölcsi hatalma. Keletnek érdekei. Dél-keleti szlávok
mozgalmai. Ezek és a’ muszka közötti kapcsolj Innen fenyegető veszé-
lyek. Éjszaknak görög népnéli befolyása – ide vonatkozó érdekek.
Lehet-e kibékülést, népi-rokonulást várni a’ szláv elemtől?
Azon arczvonalok, mellyeket a’ szláv elem különbféle, de
összehangzó, és rokonult részeiből, az élethez és igazsághoz
hűn lerajzolánk, élőnkbe állítják Európának arcz képét.
Valljon van-e valaki, bármilly közömbösen és hidegen
érez is a’ szabadság és nemzetiség iránt, ki azon arczrajzot
kedvezőnek és kellemesnek találná? Valljon találkozik-e e-
gyén a’ nem szláv fajokból, ki látva azon vonásokat, nyugod-
tan maradhatna sorsa, és a’ szabad népek sorsa iránt? Elfojt-
hat-e kebelében minden kétségeket és aggályokat, mellyek
a’ vész előérzeténél, és előtudatánál szokták elborítani keb-
leinket – és nézhet-e a’ jövőbe bizalmasan, és reménytel-
jesen?
Az, ki előtt részvéttel és rokon szenvvel nem bírnak
a’ legszentebb érdekek, ki hidegen behunyhatja szemeit az
azokat fenyegető veszély előtt, teheti azt. Külömben az, ki
látja a’ szlávok nagyszerű mozgalmait, elterjedt erejüket, és
egész föllengzéssel vitt működéseiket; és egyszersmind látja
mind ezeket egyedül csak éjszak felé hajlani, és Pétervárott
mint valami gyúpontban központosulni, az kénytelen megval-
lani, miszerint Európának arczképe épen olly aggasztó, épen
olly viharokat jelentő, mint az osztrák birodalomé.
Az európai szabadság, polgárisodás, és népjogok csak
addig lehetnek biztosak, míg az európai államok szerkezete