Szláv törekvések és a magyar elem

20
zunk, mellyeket keleten is tapasztalunk, t. i. hogy az igát
lerázhassák magokról, hogy az idegen nemzetiségek uralmá-
tól megmeneküljenek, hogy szabadok és önállók lehessenek.
Gyűlölik mindenütt az idegenek uralmát, mert ez századok
óta alárendelt helyzetben tartotta őket. És jelenleg megunva
már nemzetiségjök ősi gyalázatja’, ők óhajtanának uralko-
dásra emelkedni.
Szükséges tehát, hogy komoly figyelemre és vizsgá-
latra méltassuk ezen szláv törekvéseket, mellyek keleten a’
muszka befolyás kiterjesztésének hü eszközei.
Alig lehet érdekesb tárgyat találni a’ vizsgálódásra a’
szláv elemnél, melly Európa minden vidékein messze elter-
jedett.
Ezen szláv elem keleten és Görög országban veszélyez-
teti az Angol és nyugat Európa kereskedését, és a’ kelet ind-
birtokokat. A’ pétervári hatalomnak ott túlnyomó súlyt sze-
rez, hogy kelet és Konstantinápoly elfoglalását megkísért-
hesse. Ez által kétségessé teszi Európa szabadságának és ci-
vilisatiójának jövőjét is. Mert ha a’ szláv törekvések keleten
a’ muszkát győzelemre segíthetik, ez mind a’ kereskedelem,
mind a’ szabadság tárgyában olly korlátokat fog előállítani, a’
minőket autocrata érdekei követelnek.
Ha ezen szláv rokon érzelmek, és hatalom utáni vágyak
nem léteznének keleten ‘s Európában, és ha azok nem istá-
polnák a’ pétervári uralkodást, ez Európa érdekeire veszélyes
befolyással nem bírhatna sem keleten, sem különösen görög
honban. Nem kellett volna akkor Angliának sem Görög or-
szág irányában olly elhatározó, és harczias színezetű lépé-
seket tenni.
Ha azon hadi készületek, mellyeket fent úgy mint alant
szakadatlanul tesznek jelenleg az európai hatalmak, nem fog-
nak tettleges eredmény nélkül elmúlni; ha egy nagyszerű
európai háború ütne ki, azon kérdés felett kellene az álgyúk-
nak határozni: váljon a’ szabadság, vagy szolgaság gyöz-
zön-e? Az az, a’ felett fognak harczolni a’ népek: kié le-
gyen keleten és így Európa felett is a’ hatalom – a’ musz-