Szláv törekvések és a magyar elem

More documents

Recommendations

Info

172 most az állami egyensúly a’ józanságot, és népjogok biz- tosítását? Vájjon ama barbár néptömeg eláradtával nem vettetett volna-e egy pár századdal hátrább a’ r e f o r m a t i o és könyvnyomtatás, mellyek a’ jelen európai felvilágo- sodás és haladás lényeges alapjait képezik? Mennyivel hát- rább maradt volna tehát azon esetben a’ szellemi kifejlődés, a’ tudományok előmenete, a’ művészet virágzása. Milly szellemi terjedés, melly megközelíti a’ halált; milly sötétség az ér- zelmiségben és vallásban; ‘s milly szolgai, szabadság nélküli helyzet jutott volna sorsul a’ most művelt és jobbára szabad, felvilágosult európai népek számára. Szellemi és anyagi állapotunk, politikai helyzetünk megközelítené most a’ török állam helyzetét, – pedig nem maga ezen helyzet, hanem annak már közele is síri csendet és terjedést foglal magában. Nem is lett volna csuda. A’ barbár erők elterjedtek, és olly tért ‘s politikai befolyást nyertek volna, mikép szabad önkényt gyakorolhatának a’ legtöbb népek élete és sorsa fe- lett. Ezen vad terjeszkedés nagyobb és hatalmasabb lett volna, mintsem hogy a’ vallás, tudományok, művészet és az egész szellemi élet szabadon és olly fönségben fejlődhetett volna ki, a’ mint azt az osmanok európai rohamai alatt olasz, frank, és német földön láttuk előhaladni. Ezen barbár erő, Német- és Olaszország több vi- dékeit bírva, olly nyomasztó hatással és kényszerítő befo- lyással lett volna mind azoknak, mind Francziaországnak életére, mikép bennök egyhamar a’ nemzeti vagyonosodás és alkotmányos kifejlődés meg nem honosulhattak volna. Ha így előhaladhata a’ török uralom, nyugott Európa né- peinek épen úgy kellett volna folytonosan, napról napra hadi lábon, harczkészen állani, mint álltak őseink. És ezen készü- letekre, ezen folytonos harczokra mellyek nálok is napi fog- lalkozássá váltak volna, olly sok időt, erőt kellett volna fordi- laniok, mint fordítottak őseink, hogy a’ nemzeti élet és szel- lemiség, vagyonosság, ipar- és művészet kifejtésére sem ide- jök, sem tehetségük nem maradhata.
173 Mire mehettek volna pedig azon államok, városok és tartományok, mellyek ellettek volna foglalva, és a’ török vasiga, minden szellemi életet elfojtó barbár uralom alatt gör- nyedeztek volna, mint más fél századig görnyedezett hazánk, ‘s elnyomatott nemzetünk. Állna-e Bécs jelenleg úgy mint most áll? És azon iga alatt fejlődhetett volna-e ki Német- ország oda, hol most büszkeséggel nézi le elmaradott műve- lődésünket, és elnyomott szellemi életünket? Ezen igától, melly halált hoz mind az anyagi, mind a’ szellemi életre; és mind azon roppant veszélyektől, harczok- tól, idő és ember áldozatoktól a’ magyar nemzet mentette meg Európát, őseink vállaik és melleikkel tartva fel az osmanok rohamát századokig. Csupán őseinknek kell köszönni, hogy az osmanok el nem árasztva Európát hódításaikkal, ott a’ tudományok, művészet és alkotmányosság, népjogok szabad tért ‘s időt nyerhettek a’ kifejlődésre. Mert őseink századokig küzdöttek ellenük, és vérzettek ezrenkint Várná- nál. Mohácsnál, Nándor-Fehérvárnál, Rigó- és Kenyérmező- kön, – később pedig a’ szolgaság ideje alatt bent a’ honban folytonos vidéki, apró-csatázásokban áldozták vérüket és éle- tüket, hogy ez alatt Európa a’ békét és nyugalmat élvez- hesse. Ezen elkeseredett, szabadság és nemzetiségért folyó harczok alatt, mellyek századokig tartottak, a’ mi nemzetünk elfoglalva fegyverek és harczok által, mindenben hátra ma- radott; elkelle hanyagolnia a’ szellemi életet, sőtt nemzeti- ségét is, nemzeti gazdászatának pedig végkép el kellé pusz- titulnia, népének kifogynia és elszegényülnie; – míg ugyan azon harczaink alatt a’ többi európaiak ágyúink és paizsaink védelménél a’ béke malasztjait élvezek, és kifejtették mind szellemi, mind gazdászati erejöket. A’ magyar nemzet tehát bebizonyította három százados élete folyamával, mikép képes levén a’ török ellen Európának védbáslyája lenni több századokig, olly erőt foglal magában, melly képes jelenleg is segéd és védfalul szolgálni a’ szláv- muszka roham ellenében. Bebizonyította azt is, hogy nyűgöt
Page 1 and 2:
SZLÁV TÖREKVÉSEK ÉS A MAGYAR EL
Page 3 and 4:
II gyűlölséggel tekintenek a’
Page 5 and 6:
IV érdekei szerint intézze el a
Page 7 and 8:
VI fekvő nyugoti szlávok is hozz
Page 9 and 10:
I. Északról közelgő veszély. I
Page 11 and 12:
3 Jelen napjaink egy olly veszélyr
Page 13 and 14:
5 r e k v é s e k czélja ugyan az
Page 15 and 16:
7 a’ szlávok különösen kelete
Page 17 and 18:
9 lemségek szerkezete, és által
Page 19 and 20:
11 Görög országnak kikötői, ö
Page 21 and 22:
13 Európa leghatalmasabb, tengeren
Page 23 and 24:
15 nemzetet. Ezen hit és számít
Page 25 and 26:
17 A’ görög nemzet, daczára az
Page 27 and 28:
19 dés megoldása; és a’ jelen
Page 29 and 30:
21 káé-e, kimellett roppant szlá
Page 31 and 32:
23 gyanitatja velünk. Európa ninc
Page 33 and 34:
25 Ezt a’ wigh párt tagjai tarto
Page 35 and 36:
27 III. Első Péter és Napóleon
Page 37 and 38:
29 olly lehetetlenségről van még
Page 39 and 40:
31 deli őket egy felsőbbség alá
Page 41 and 42:
33 Az éjszaki óriásnak szabadsá
Page 43 and 44:
35 IV. A’ pétervári hatalom és
Page 45 and 46:
37 badságnak és jogoknak forró s
Page 47 and 48:
39 különös gyanúkra ád alkalma
Page 49 and 50:
41 „Hah ki számolhatná ki azon
Page 51 and 52:
43 czár irányában; akkor azt biz
Page 53 and 54:
45 Ezen szempontokból induljunk ki
Page 55 and 56:
47 elfoglalja egész Gallicziát,
Page 57 and 58:
49 És ez utóbbira nézve a’ mus
Page 59 and 60:
51 Montenegróval, és a’ többi
Page 61 and 62:
53 Könnyen megérthetjük azt is,
Page 63 and 64:
55 A’ nemzetiség közös nemzeti
Page 65 and 66:
57 helyzetüknek érzetei is elegen
Page 67 and 68:
59 IX. A’ vallás jelentősége.
Page 69 and 70:
61 muszka hatalom lenne az uralkod
Page 71 and 72:
63 volt, mint az, mellyet az állam
Page 73 and 74:
65 delemségeknek. És ő nyert a
Page 75 and 76:
67 kásokat, szertartásokat ismerj
Page 77 and 78:
69 elterjedése, és őszhangzása
Page 79 and 80:
71 x. A’ szláv erők és törekv
Page 81 and 82:
73 ját nemzetiségjöket az idegen
Page 83 and 84:
75 nemzetiségjök és hatalmuk ter
Page 85 and 86:
77 zetes haladást tett. Már több
Page 87 and 88:
79 gyedül csak arra lehet számít
Page 89 and 90:
81 XII. Muszka birodalom mint közp
Page 91 and 92:
83 Az pedig igen régi történet,
Page 93 and 94:
85 szilárd törekvését, mellyel
Page 95 and 96:
87 XIII. Pétervári cabinet befoly
Page 97 and 98:
89 doka az volt, hogy keleten alkal
Page 99 and 100:
91 népek sorsa iránt részvéttel
Page 101 and 102:
93 nél legnagyobb befolyással és
Page 103 and 104:
95 protectoratusa kezei közt van,
Page 105 and 106:
97 XIV. Szlávok az osztrák biroda
Page 107 and 108:
99 És ezen rokonság a vágyakban,
Page 109 and 110:
101 mienk a’ hatalom és uralkod
Page 111 and 112:
103 Olvassuk ezen események után
Page 113 and 114:
105 tak - Bukovinából pedig Erdé
Page 115 and 116:
107 És ezen szláv népségek nagy
Page 117 and 118:
109 A’ pétervári cabinet kelete
Page 119 and 120:
111 a’ pétervári cabinetnek ige
Page 121 and 122:
113 nyeiket pedig az éjszaki hatal
Page 123 and 124:
115 Itt keleten a’ szláv elem, m
Page 125 and 126:
117 delkezése alá vettetett, mind
Page 127 and 128:
119 mint eszközre, melly az össze
Page 129 and 130: 121 sikerrel működnek a’ péter
Page 131 and 132: 123 Az összes lengyel tartományok
Page 133 and 134: 125 Azonban bizonyos események és
Page 135 and 136: 127 úgy is igen elváltozott Lengy
Page 137 and 138: 129 szláv uralom felfog- állítat
Page 139 and 140: 131 azon egyensúlyon nyugszik, mel
Page 141 and 142: 133 mellytől a’ jövőnek olly s
Page 143 and 144: 135 Ezen forrongó, elégületlen,
Page 145 and 146: 137 gyarmatait is a’ határszéli
Page 147 and 148: 139 faj, melly legjobban elvan terj
Page 149 and 150: 141 vinni, melly Görög országot
Page 151 and 152: 143 ügyöknek nem fognak kevesb k
Page 153 and 154: 145 elkülönzött nemzetiség mind
Page 155 and 156: 147 mulatja, milly hőn óhajtják
Page 157 and 158: 149 XVII. Európa jelen szükségei
Page 159 and 160: 151 bír, mint maga a’ török á
Page 161 and 162: 153 találhatni a’ keleti viszony
Page 163 and 164: 155 de ne higyjük hogy Európa nyu
Page 165 and 166: 157 delt, hunyászkodó jellem egé
Page 167 and 168: 159 hogy Magyarországban elterjesz
Page 169 and 170: 161 XIX. Magyar elem műveltsége.
Page 171 and 172: 163 idegen elem bent évenkint fogy
Page 173 and 174: 165 Lehel-e illy fél barbár népi
Page 175 and 176: 167 minden mozgalmait, törekvései
Page 177 and 178: 169 muszka foglalásoktól megmente
Page 179: 171 tási és foglalási kísérlet
Page 183 and 184: 175 nak, hogy a’ szláv elem roha
Page 185 and 186: 177 E’ tekintetben nagy érdekű
Page 187 and 188: 179 forradalmi csatázások, hadjá
Page 189 and 190: 181 Úgy látszik ugyan is, hogy az
Page 191 and 192: 183 szomszéd szlávokhoz, nagyrés
Page 193 and 194: 185 haza önmagában is mostohább
Page 195 and 196: 187 kintetben, mind támadóhelyzet
Page 197 and 198: 189 XXIII. A’ porta és magyar el
Page 199 and 200: 191 fogva is forró érzetekkel a
Page 201 and 202: 193 gyen egy olly positio, melly ke
Page 203 and 204: 195 XXIV. A’ magyar elem fentart
Page 205 and 206: 197 tovább terjedése ellenében e
Page 207 and 208: 199 lom utáni vágyaikat többé n
Page 209 and 210: 201 kifejteni, és fentartani minde
Page 211 and 212: 203 egyedül csak saját nemzetisé
Page 213 and 214: 205 A’ köz jólétből és javad
Page 215 and 216: 207 kezend, lehetetlen hogy többé
Page 217 and 218: 209 minden ügyeiben, de a’ ki k
Page 219 and 220: 211 szlávok ragaszkodását felhas
Page 221 and 222: 213 Beláttuk tehát azt is, mikép
Page 223 and 224: 215 Vagy nem akarják a’ nyugoti
Page 225: 217 geri, adriai és földközi ker
show all

Szláv törekvések és a magyar elem

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?