Szláv törekvések és a magyar elem

77
zetes haladást tett. Már több kerületek elnémetesedtek, és
több vidékek majdnem egészen németek lettek.
Az újabb időkben azonban hatalmasan felébredt a’ nem-
zeti öntudat. A’ csehek látva világosan azon veszélyt, melly
nemzetiségjöket enyészettel fenyegeti; látva a’ zord halált,
melly más országokban hasonló utakon egész népfajokat el-
törlött, minden erejöket, minden tehetségeiket felzaklatták,
hogy szláv népiségjöket megmenthessék.
Ezen idők után folytonos izgatottság uralkodott a’ cse-
hek közt, nemzetiségjöket fenyegető veszély öntudata követ-
keztében. És ahhoz rendkívüli buzgalom járult, mellyel nem-
zeti nyelvöket, szokásaikat kezdek ápolni.
Azok, kik a’ szellemi életet képviselek és vezeték,
valamint azok, kik a’ nép bizalmát bírták, rendkívüli lelke-
sedéssel működtek az irodalomban, hogy a’ nyelvet kiművel-
jék, és a’ népet nemzeti érdekeik felöl felvilágosítsák.
Ezen események folytán hideg és visszavonuló tartóz-
kodás lépett a’ kormányilag pártolt németek, és a’ nemzeti-
ségért buzgó csehek közé. A’ népben egészen felébredt a’
nemzeti méltóság érzelme, és ennélfogva ellenséges szemek-
kel néztek azokra, kik azt sírba temetni akarják.
Irodalmuk ezen újabb években rendkívüli haladást tőn.
A’ tudományok minden ágai kifejlődésnek indultak. És a’ cseh
nyelv műveltebb alakot, és finomabb hangokat nyervén, a’
magasb körökbe is bebocsájtatott és hő pártolásra talált.
Ezen nemzetiséget ápoló törekvéseknek fényes sikere
mutatkozott az 1848-ki német birodalmi parliamentre rendelt
követ választásoknál. A’ cseh nép hangosan nyilvánitá ellen-
szenvét olly választás ellen, melly a’ német elembe való be-
olvadását jelentené, és eszközlené.
Az 1849-ki mart. 4-ki octroyalt charta kimondá a’
nemzetek egyenjogúságát. Ezt most a’ csehek valódi értelem-
ben akarnák életbe léptetni, az egyenjogúságot mint önálló
nemzet követelvén magoknak, mert az csak így bírhat poli-
tikai érdekkel és jelentőséggel.
Innen ered Palackinak foederatismust tárgyazó terve,