Szláv törekvések és a magyar elem

57
helyzetüknek érzetei is elegendők lennének arra, hogy kö-
zöttük szoros kapcsok létezzenek.
Európának így kell a’ szláv elemet tekinteni. Nem kell
arra támaszkodni, hogy olly sokféle, különböző ágakra van-
nak osztva, mellyek néha alig hasonlítanak egymáshoz. Nem
kell abban bízni, hogy a’ szláv dialectusok olly eltérők, mi-
kép egy nyelvvé többé nem is olvadhatnak össze. Nem kell
annak sok erőt, és politikai súlyt adni, hogy a’ szlávok ösz-
szesen egy nyelven nem beszélhetnek.
A’ nemzetiséget, nemzeti rokonságot, és kapcsokat
nem csupán a’ nyelv egysége teremti. A’ közös szokások,
erkölcsök, főkép pedig a’ közös érzelmek, közös vágyak és
czélok olly szilárd és felbonthatlan bástyává emelik a’ nép-
fajokat, mellyen az egy nyelvet beszélő nemzetnek ereje is
könnyen megtörik.
A’ szlávok, az igaz, sokféle nyelven beszélnek, de
azért mind közös eredetűek, mind egy törzsökből származ-
nak, és azért egymást mindnyájan rokonoknak tekintik.
És a’ mi legfőbb, ugyan egy érzéssel, ugyanazon re-
ményekkel is bírnak, és azért olly szorosan állnak egymás
mellett, hogy egymásért és, közös czéljaikért mindent képe-
sek áldozni. És ezen összekapcsolt, egymást rokonoknak
tartó szlávok mindnyájan a’ muszka uralom felé vonzódnak,
és itt központosulnak. Ennek hatalmáról, nagyságáról olly
fellengző képzeleteik vannak mikép mind csak ezen kapocs
után sóvárganak. Ezen eszmék a’ szlávok erkölcsi erejét,
nemzeti öntudatát felette emelik, és valamennyi ágakat szo-
ros testé fűzik össze. így erősödik a’ szláv elem, és közelí-
tetik a’ Szlávia eszméje.
A’ szlávoknak muszkákkal való szoros kapcsolata ki-
tűnik, és előmozdítatik a’ nyelv viszonyai által is. A’ musz-
ka nyelv, melly a’ papoknak, egyháznak is kizárólagos
nyelve, haladott, és fentartotta eredeti erejét és sajátságait;
míg ellenben a’ nyugoti és délkeleti szlávok nyelve hanyat-
lott, gyengült, és majd egészen elsilányult. Ez okból a’ nyu-
goti szlávok éjszak felé tekintenek, és segélyért oda fordul-