Szláv törekvések és a magyar elem

37
badságnak és jogoknak forró szeretete és a’ pártok elszánt,
erélyes működése megnem buktatja azon trónt, melly lételét
forradalomnak köszönte, és még is mindenütt a’ szabadság
érdekeinek elnyomására dolgozott. Sőt a’ szabadság közös
ellenségével a’ muszkával szövetkezni is akart.
De még inkább bámulhatni azt, hogy a’ jelen köztár-
sasági kormány is arra látszik törekedni, hogy lehetővé tegye,
és kivihesse a’ muszka szövetkezést.
Hogyan állítathatik elő ezen lehetőség egy korlátlan
zsarnok, és egy szabad köztársaság közt. Hogyan és hol fér-
hetnek össze ezen összeférhetetlen ellentételek. Hogyan áll-
hatnak egymás mellett akár a’ harcz mezőn, akár a’ diploma-
tia síkjain a’ franczia és muszka érdekek, a’ művelt, szabad
felvilágosodott frank jellem és a’ nyers, szolgai, bigót tömeg.
Lehet-e pont, mellyben a’ szabadság és szolgaság érdekei
összejöhetnek?
Vagy a’ franczia azért akar a’ muszkának segédkezet
nyújtani, hogy az Európa feletti hatalmat egymás közt fel-
oszthassák, hogy az egyensúly benső rugói kezeik között lé-
tezhessenek, hogy Európa csak két fővárost és udvart ismer-
hessen: P a r i s t és P é t e r v á r á t ?
Nem tűnik-e itt rögtön élőnkbe azon bizonyság, mikép
mind az, mi az autocrata hatalom emelésére és terjesztésére
vezet, csak a’ szabadság rovására történhetik? Nem leend-e
illy erő növesztés az autocrata kezeiben olly kés, mellyel a’
szabadság istennőjét bár mikor meggyilkolhassa? Ha bár te-
hát a’ franczia hatalom emelkedést nyerhetne is, ez máskép
nem történhetnék, mint a’ szabadság feláldozásával. A’ fran-
czia politika összekapcsoltatván a’ pétervárival más elveket
nem követhetne, mint a’ szabadság ellenieket, mert csak eze-
ken nyugszik az éjszaki hatalom. Ez más elvekkel és irány-
nyal egy úton nem haladhat. De a’ képzelt franczia túlnyomó
uralmat sem lehetne többé máskép fentartani, mint szolgai
politika által, mert nemzeteket alárendeltségben csak kény-
szer és erő által lehet megtartani.
És más részt, ha valaha csakugyan megakarná valaki