Szláv törekvések és a magyar elem

112
fognak-e olly erőt nyerni, melly az állam kapcsait széttörheti?
Azon befolyás, mellyet akkor Pétervár fog gyakorlani, nem
fog-e kiterjedni a’ szerbek minden élet-viszonyaira is? És
nem veszélyes-e bár milly tekintetben a’ keleti hatalom után
törekvő muszka, és délkeleti szlávok közt a’ kapcsokat erő-
síteni és terjeszteni? Nem nyer-e ez által Pétervár a’ szer-
bekre nagyobb hatalmat, mint maga az állam?
A’ történetek ezekből milly eseményeket idézhetnek elő
– ki tudhatná megmondani? ki tudhatná előre, milly alakot
veend azon vidék, melly mintegy egy testet képez kelettel;
és milly irányban fognak fellépni ‘s működni azon szláv nép-
ségek, mellyek a’ keletiekkel vallás és nyelvben rokonok?
Elfelejtik-e közös kapcsaikat, rokonságukat, és rokon ér-
zelmeiket; lefognak-e tenni magas vágyaikról, mellyek ha-
talom után sóvárganak?
És milly változás fog előállítatni, ha azon tagok, mely-
lyek egy testet képeznek, mint egy test, egy lélek fognak
állhatatosan működni, ha azon népiségek, mellyek forró vér-
alkattal, és fönrepkedő képzelő tehetséggel bírnak, össze
kapcsolt erővel fognak működni, és az éjszaki hatalomnak
segélyt nyújtani.
Hol van azon véd fal, melly ezen elemeknek ellent tud-
hasson állani; hol van az akadály, melly feltartóztathassa
az áradat rohamát?
Valóban legközelebb az osztrák birodalom politikai
arczképe, mellynek némelly vonásait iparkodtunk lerajzolni,
nem legvidámabb színt tár fel előttünk. Ezen arczkifejezés
reménynélküliségre ugyan nem kényszerít; de vész nélküli
jövővel sem biztat.
A’ szláv népet látjuk legnagyobb többségben – azon
népiséget, mellyre Pétervár legjobban támaszkodik. Kezeik
közt vannak a’ határszélek, nevezetes érdekek, térségek, és
erőségek. Délkeleten pedig tőszomszédságban vannak a’ ke-
leti nagy szláv-görög néptömeggel.
Az idegen nemzetiséget gyűlölik; a’ jelennel nincsenek
megelégedve; és egy jobb jövő után vágyakoznak. Remé-