Szláv törekvések és a magyar elem

162
szellemi hátramaradottság vagy emelkedésnek hévmérője gya-
nánt tekintetik. És csekély áttekintetés után is láthatjuk, és
meggyőződhetünk a’ felől, mennyire, emelkedett és terjedett
mind belbecsben mind kül terjedésre nézve a’ magyar iroda-
lom három évtized óta.
Maga a’ nyelv a’ törvényhozás és irodalom fáradhatlan
közre munkálása folytán az újabb évtizedekben igen nagy
haladást tőn, A’ magyar nyelv benső tökélyére nézve az osz-
trák birodalomnak egynek sem áll utánna. A’ csehek, mor-
vák, lengyelek, slovénok, szerbek nem csak nem képesek
mind eddig szérszórt ágaikat egyesíteni, es így egy terjedt
nagy nyelvvé alakítani; sőtt külön véve bármellyiket is,
azt fogjuk találni, hogy egyik sem tökéletesült még annyira,
mint a’ magyar nyelv.
Innen van, mikép Magyar országban közigazgatási, hi-
vatalos nyelvnek nem lehetett mást behozni, mint egyedül
csak a’ magyart, Mert illy műveltséggel és képzettséggel e-
gyike sem bírt. Legnagyobb számmal kerültek ki a’ magyar
elemből status férfiak, tudományos fők, és törvényhozók is.
Hason számú tehetségeket és nevezetességeket egy itteni nép-
faj sem volt képes előmutatni. Azért is ezen elem díszlett nem
csak a’ belföldi igazgatás legfőbb helyein, hanem a’ bécsi
központi kormányszékeknél, sőt a’ külföldi diplomatiai tes-
tületeknél is.
Tétettek és tétetnek ugyan különböző időkben kísérle-
tek az idegen nyelvekkel és hivatalnokokkal is, hogy azokat
Magyarországban behozzák. De még mind eddig meghiúsul-
tak ezen kísérletek; és viszonyainkat, elemünk felsöbbségét,
szellemi túlnyomóságát tekintve, alig gondolhatunk arra le-
hetőséget, hogy azokkal valaha czélt érhessenek. Magánál
a’ kivitelnél, a’ gyakorlatnál fognak megbukni minden illy
féle tervek.
Ezen felsőbbség eredménye volt aztán az, hogy a’ ma-
gyar elem egészen uralkodó lett magyar országban. Ennek
lehet csak tulajdonítani, mikép az idegen eleinek mindig job-
ban és jobban olvadtak fel a’ magyar nemzetiségbe. Míg az