Szláv törekvések és a magyar elem

50
VI.
A’ szláv elem folytonos lánczolata. Ennek középpontja. A’ szláv tér-
ségek természetszerinti határvonalaik, és erőségeik.
A szláv elem fontosságát nem csak az általa bírt terület nagy-
sága, és nem csak népének nagy száma okozza.
Ezen két fő anyagi erőn kívül, bír még azon természeti
kedvezésekkel is, mellyeket a’ h a t á r o k s z e r e n c s é s
fekvése, és minősége nyújt, mellyek a’ földterület fon-
tosságát állítják elő.
A’ szláv népfajok szoros és folytonos lánczolatban ter-
jednek ki. Ha úgy látszik is első pillanatra, mintha nagyon is
szét lennének szórva; de ha közelebbről vizsgáljuk, megfog-
juk találni az összekötő lánczszemeket.
Ha azon szélső pontokra nézünk, mellyek majdnem
Helvetiát érintik – vagy azokra mellyek a’ szász határokon
látszatnak, és még itt is szlávokra bukkanunk, azt hinnők,
isten tudja milly nagyon széthányattak a’ szlávok.
Pedig nem úgy van. A’ cseh népfaj folytonos lánczola-
tát képezi azon szlávoknak, kik lengyel hon által vezettetnek
be Európa térségébe. Ez egy olly láncz vonal, melly sehol
sem szakad meg.
Elkezdődik Szászországban, és a’ bajor határoktól
kezdve Cseh, Morva, Silezia, Pomerania, Posen, és a’ töb-
bi porosz és lengyel földön keresztül halad a’ szlávok nagy
hazájába a’ muszka birodalomba. Ide e’ vonalhoz kapcsolvák
magyar ország felső megyéi, Galliczia és Bukovina is.
Hason kapcsolatban vonul azon szláv vonal is, melly
Stirian, Karinthián, Karniolián át a’ déli részekig húzódik,
hol Horvát-Tót országra akad. És itt Serviával, Bosniával,