A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...

More documents

Recommendations

Info

12 Tengerészeti törvények és rendeletek gyűjteménye, Bp., 1914; Re- ményi Ferenc: Tengerészet, Bp. 1913; Hazay-Vágó: Hadseregszer- vezés, Bp. 1891; Bideskuthy Sándor: A monarchia véderejének szervezete, Bp. 1890; Stromfeld Antal: Hadseregszervezés, Bp. 1911. stb. Ezek a művek csak a volt monarchia haderejének hadszervezet- törtétnelmi adatait tartalmazzák; de természetes, hogy a nagyha- talmaknál ennél jóval fejlettebb katonai irodalmak léteztek, amelyek az európai népek különböző korú és különleges viszonyai szerint, váltakozó hadseregeinek hadszervezési adatait tárgyalják. Világos, hogy a hajdani európai hadseregek szervezési kérdé- seihez, és így a magyar huszárság eredetéhez is, csak az szólhat hozzá, aki az európai hadseregek hadszervezettörténelmében jár- tas, aki azt legalább annyira uralja, hogy a különböző nemzetek, kü- lönböző korú hadseregei és azok alkotóelemei között nemcsak ösz- szehasonlitást tenni, hanem azok között tárgyilagos párhuzamot vonni is képes. Tehát, aki azok időrendbeli fejlődési történetét és a köl- csönös hatásokat is ismeri. Itt, e szűk keretek között, a hajdani európai hadseregek had- szervezetének részleteit ismertetni nem lehet, s csupán csak az alábbiak közlésére szorítkozunk. Európában a hűbéri intézmény ka- tonaállitási rendszerének bukása óta, az általános védkötelezettség- gel kapcsolatosan bevezetett sorozási rendszer életbeléptetéséig, az uralkodók magánhadseregei mindig csak ideiglenesen szereplő és a legkülönbözőbb katonaelemből megalakult, zsoldos hadseregek voltak, amelyek toborzási, néha összeírási rendszer alapján is, alakultak meg, ha a háború előszele fújdogált; mert abban az időben az uralkodók békében csak testőrséggel, gárdával rendelkeztek. Ösz- szeirási rendszer alapján felállított és akár félállandónak nevez- hető nemzeti, tehát homogén katonaelemből álló seregek ismét csak Napoleon kora óta léteznek; sőt igen sokszor még az uralkodó áJtal teljhatalommal felruházott vezér sem volt az uralkodó alatt- valója, az is idegen zsoldos volt. Ezért abban a korban a nyugati országokban, de különösen Svájcban, sokan katonának képezték ki magukat, hogy saját fegyvereikkel szolgálataikat annak az ural- kodónak ajánlhassák fel, aki háborúba keveredett, illetve nekik a legtöbbet ígért. Hadseregszervezet tekintetében nemzetünk egész Európában egyedül állt, mert ősi hadügyi törvényeink értelmében kétféle: ki- rályi és nemzeti hadsereg csak nálunk létezett. De az európai had-
13 szervezet hatása miatt királyaink királyi hadserege már a vegyes- házi királyaink óta éppen olyan különböző nemzetiségű, tehát he- terogén katonaelemből álló zsoldos hadsereg volt, mint a többi európai uralkodók hadseregei., Abban a korban ugyanis nem nemzetek, hanem csak az ural- kodók hadakoztak egymás ellen. És ha egy uralkodó a vitás kérdé- sek elintézését a fegyverek döntésére bízni akarta, ami akkor igen gyakran történt meg, előbb hadsereget szervezett. Ilyenkor az ural- kodókat, kik háborúra készülődtek, a zsoldosok ajánlataikkal árasz- tották el; azok pedig, hogy minél nagyobb esélyekkel vehessék fel a küzdelmet, állandóan fegyverben álló csapataikat, a testőrséget, gárdát a jelentkező zsoldosokkal egészítették ki, illetve nemzetiségre való tekintet nélkül boldog, boldogtalant zsoldjukba fogadták, A zsoldosoknak ideiglenesen zsoldot is fizettek, de a hadjárat befejezése után először a vesztett fél eresztette szélnek zsoldosait, majd a győztes is; mert abban az időben állandó hadseregek még nem léteztek. Európában, a magyar nemzeti hadsereget kivéve, határozott nemzeti célokért küzdő, tehát homogén nemzeti hadseregek csak az általános védkötelezettség bevezetése után alakultak meg; mert Na- poleon korában, amikor a háborúk igen gyakoriak voltak, az állandó hadseregek felállításának kérdése már állandóan szőnyegen volt. Ezért az általános védkötelezettség elvét először, 1783-ban Fran- ciaországban mondották ki, ahol homogén nemzeti hadsereg alakult meg ugyan, de az Napoleon bukása után megszűnt. Fran- ciaországban az általános védkötelezettséget másodszor 1872-ben mondották ki, ahol ily elv és sorozási rendszer alapján teljesen nemzeti, állandó hadsereg alakult meg, amelyből a franciák az idegen katonaelemet teljesen kirekesztették. Németországban is ki- mondották az általános védkötelezettséget már 1814-ben is, de ott állandó nemzeti hadsereg csak 1871-ben alakult meg. Hasonló ál landó nemzeti hadseregeket állítottak fel: Szerbiában 1839-ben, a volt monarchiában 1868-ban, Oroszországban 1874-ben, Olaszor- szágban 1875-ben és Angliában csak 1916-ban. Attól kezdve, amint a török veszedelem a Balkánon feltűnt – tehát a mohácsi csata előtt jóval korábban és utána is – ho- mogén katonaelemből álló nemzeti hadsereg csak Magyarországon létezett, mert a többi európai uralkodók a legkülönbözőbb nem- zetiségű harcosokból ideiglenesen megalakuló hadseregekkel rendelkeztek. Tehát csak Magyarországon létezett egy homogén nem-
Page 1 and 2: A HUSZÁR SZÓ ÉS A MAGYAR HUSZÁR
Page 3 and 4: TARTALOMJEGYZÉK lapoldal 1. § A m
Page 5 and 6: 1. A MAGYAR HADSZERVEZET JELLEMZÉS
Page 7 and 8: 9 Ez a korrekt és a mai nemzetek f
Page 9: 11 Einteilungsliste tartalmazza, am
Page 13 and 14: 2. §. A HUSZÁR SZÓ ÉS A MAGYAR
Page 15 and 16: 17 kének elismerése mellett, legy
Page 17 and 18: 19 II. Dr. Tóth Zoltán rkv. egyet
Page 19 and 20: 21 lovasság, mely általában neh
Page 21 and 22: 23 vándorolt volna be, s azok mid
Page 23 and 24: 25 volna«. A mi németjeink nem so
Page 25 and 26: 27' is rokonságban állott, s hogy
Page 27 and 28: 29 megkockáztatni, hogy János kir
Page 29 and 30: 3. §. MILYEN VOLT A VISZONY A MAGY
Page 31 and 32: 33 a rabló besenyőknek átjárás
Page 33 and 34: 35 a királyi hadsereg részére 12
Page 35 and 36: 37 lettek volna, ez az idegen katon
Page 37 and 38: 39 ráni jellegzetességeit tükrö
Page 39 and 40: 41 egységek is csatlakoztak. Tehá
Page 41 and 42: 43 az országba hozott külföldi z
Page 43 and 44: 45 riummal is rendelkeztek, de a le
Page 45 and 46: 47 fegyverzet, felszerelés és kik
Page 47 and 48: 49 Az üresen hagyott idomok csak h
Page 49 and 50: 51 őslakosság egy részére, a v
Page 51 and 52: 53 Az egy Lelkes, léhát szegény
Page 53 and 54: 55 esetenként harcoló, felkelő b
Page 55 and 56: 57 mázott személyekre hárult. A
Page 57 and 58: 6. §. ÁTTEKINTÉS A MAGYAR HADER
Page 59 and 60: IV. FŐKAPITÁNYSÁG (a török ell
Page 61 and 62:
63 Hunyadi János, Brankovics Györ
Page 63 and 64:
65 érte el, araikor Tomory, a büs
Page 65 and 66:
67 a terepnek, mert a ló, mely sí
Page 67 and 68:
8. §. HOGYAN FEJLŐDÖTT A LOVASS
Page 69 and 70:
9. §. HOGYAN FEJLŐDÖTT A LOVASS
Page 71 and 72:
10. §. MI JELLEMEZTE A KÖNNYŰFEL
Page 73 and 74:
75 Mint tudjuk, a m. kir. 5. honvé
Page 75 and 76:
77 séges katonai felszerelést ott
Page 77 and 78:
79 terjedő időben az itáliai her
Page 79 and 80:
81 Victor Hugo: Après la bataille
Page 81 and 82:
13. §. ÍROTT EMLÉKEINKBEN MIKOR
Page 83 and 84:
85 nak, pedig a török hódoltság
Page 85 and 86:
87 után a császári királyi hads
Page 87 and 88:
89 harcoló részét, mint amilyene
Page 89 and 90:
16. § KIK VOLTAK A LEGELSŐ MAGYAR
Page 91 and 92:
93 A már eddig elmondottakból vil
Page 93 and 94:
95 A már eddig előadottakból is
Page 95 and 96:
97 az a különbség, hogy kiállí
Page 97 and 98:
17. § HOGYAN ÉS MIKOR KELETKEZETT
Page 99 and 100:
101 Még közelebb állunk a valós
Page 101 and 102:
18. §. ÖSSZEFOGLALÁS. Fontos tud
Page 103 and 104:
105 »rok« jelent. Noha a horváto
Page 105 and 106:
107 sem pedig fonetikai alapon bizo
Page 107 and 108:
109 A huszár szavunk eredetének k
Page 109:
111 minden kiválósága mellett dr
show all

A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?