A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...

More documents

Recommendations

Info

8 erkölcsi, szellemi és fizikai segélyforrásait, hogy azt a honvédelem szolgálatába állíthassa. Az ősi jogszokásokból árpádházi királyaink idején, midőn a magyar haderő már kétféle hadseregre: királyi és nemzeti (nemes- felkelés) tagozódott, olyan magyar különlegességű hadszervezet fej- lődött ki, mely párját ritkítja és amelyet a szomszéd népek átvenni nem tudtak; mert az átvételt a szomszéd népek hűbériség elvén fel- épült államalakulatainak bonyolult politikai viszonyai lehetetlenné tették s éppen ezért csak őseink haditudományának elsajátítására törekedtek. Ősi hadszervezetünk szelleme merő ellentétben állt az összes európai népek hadszervezetének lényegével, gondolkozásával és er- kölcsi felfogásával; mert ha az európai népek közül valamelyik élére erőskezű uralkodó került, az mindjárt a nemzet egész erejét kimerítő, olyan hadsereg szervezetéhez fogott hozzá, mely nemze- tében a hódítási vágyat ébresztette fel; mert maga az uralkodó is arra törekedett. De az ő bukása vagy halála után az erkölcsi alap nélküli hadszervezet hamarosan felbomlott. Őseink pedig, midőn a megalapított hon létjogosultságát szi- lárd alapra fektették, hadszervezetüket olyan módon fejlesztették, hogy a fősúlyt a honvédelemre fektették és megakadályozták azt, hogy a honvédelem céljára szervezett hadsereg kalandos külföldi vállalkozásokba bocsátkozhassák. Mint tudjuk, a magyar haderő .Szent István király korától jóformán az 1914-18. évi viláháboru befejezéséig állandóan két részre: királyi és nemzeti hadseregre tagozódott. De e két hadsereg közül csak a királyi hadsereg hadakoz- hatott külföldön, mert a másik nem léphette át a magyar határt. S így a magyar nemzet a patrimoniális királyság megalakulása után egész haderejével szomszédjai ellen sohasem léphetett fel; mert azt hadszervezetünk lényege tiltotta. De, ha külellenség támadta a hont, úgy a kétféle hadsereg egyesült erővel küzdött a támadó ellen. Hadszervezetünknek fentemlített lényege az Arany Bulla VII. pontjában 1 Írásba lett foglalva s az történelmi alkotmányunk sar- kalatos pontja lett. 1 A VII. pont.: Ha a király az országon kívül vezet sereget, a szabad emberek nem kötelesek vele menni, ha csak zsoldot nem ad nekik és ha visszatér, ne állíthassa őket katonai bíróság elé. Ha azonban külföldi el- lenség jön a birodalom ellen, mindnyájan kötelesek elmenni. Ha pedig kül- földre megyünk sereggel, az ispánok és akik tőlünk zsoldot húznak, kötelesek velünk menni. Ez már az 1231-ben módosított szöveg, melynek latin szövege így
9 Ez a korrekt és a mai nemzetek fejlett jogérzékét is felülmúló becsületesség egyetlen európai nép hadszervezetéből vagy hadügyi törvényeiből sem tűnik ki; mert azok, ha hatalomhoz jutottak, rög- tön hódításon járt az eszük s ha pedig ily alkalmakkor vereséget szenvedtek, úgy ugyancsak meghunyászkodtak és csodálatos türe- lemmel várták sorsuk jobbrafordulását, sőt a hódítók kegyeit keresték. Őseink szentistváni hadszervezetéből és hadügyi törvényeink- ből a legőszintébb békevágy és a legnyíltabb becsületesség szelleme árad ki; mert egész haderejükkel akkor sem támadhattak ellen- feleikre, ha őket határozott és sorozatos sérelem érte. De éppen eb- ből a nyílt és becsületes hadszervezetből származott az a tudat is, hogy a nemzeti hadseregnek a betört ellenség, a hódító ellen akkor is állandóan hadakozni kell, ha a királyi hadsereg a küz- delemben már elbukott, szervezete felbomlott. Ezért pusztult a magyar a török hódoltság korában, mert midőn vezetésileg a királyi hadsereg idegen kézbe került, a nemzeti hadsereg nemcsak a tö- rök ellen védekezett, hanem még uralkodójával szemben is. Meny- nyi magyar pusztult el Szapolyai Jánostól kezdve Kossuth La- josig, mert a nemzeti hadsereg koronázott királya ellen többször is fegyvert fogni kényszerült, ki a magyar alkotmányt nemlétező- nek tekintette. S midőn Szent István idején a magyarság beilleszkedett az európai közösségbe, ugyanakkor a nyugati műveltségnek keleti véd- bástyája is lett és magasztos hivatásának egy évezred alatt csak azért tudott megfelelni, mert kiváló, magyar különlegességi! had- szervezete volt. Jóllehet a hadügy terén mi a nyugati népektől és ők tőlünk egyet-mást átvettünk és viszont; de ha harcra került a sor, az, amit a nyugattól átvettünk, mindig csődöt mondott és csak az állta meg a helyét, ami az ősi hadszervezetünk folytonos fej- lődésével kapcsolatban önmagától alakult ki. Vonatkozik ez első- sorban a nemesi bandériumokra, mert ezek a hadszervezeti egy- hangzik: »Si autem Rex extra Regnum exercitum ducere voluerit, servientes cum ipso ire non teneantur, nisi" pro pecunia ipsius. Et post reversionem indicium exercitus super eos non recipiat. Si vero, adversera parte exercitus venerit super Regnum, onmes universaliter ire teneantur. Item si exercitum extra Regnum ducere voluerimus et cum exercitu iverimus, omnes qui oo- mitus habent pro pecunia nostra nobis cum ire teneantur«. (A magyar szöveg Ferdinandi Gejza: Az aranybulla Bp. 1889. című művében, a latin szöveg pedig Endlicher Stephanus: Rerum Hungaricum Monumenta Arpadiana. Sangalli (Svájc, Szt. Gallen) 1849. évi művében, a 412-417. oldalon van meg.)
Page 1 and 2: A HUSZÁR SZÓ ÉS A MAGYAR HUSZÁR
Page 3 and 4: TARTALOMJEGYZÉK lapoldal 1. § A m
Page 5: 1. A MAGYAR HADSZERVEZET JELLEMZÉS
Page 9 and 10: 11 Einteilungsliste tartalmazza, am
Page 11 and 12: 13 szervezet hatása miatt királya
Page 13 and 14: 2. §. A HUSZÁR SZÓ ÉS A MAGYAR
Page 15 and 16: 17 kének elismerése mellett, legy
Page 17 and 18: 19 II. Dr. Tóth Zoltán rkv. egyet
Page 19 and 20: 21 lovasság, mely általában neh
Page 21 and 22: 23 vándorolt volna be, s azok mid
Page 23 and 24: 25 volna«. A mi németjeink nem so
Page 25 and 26: 27' is rokonságban állott, s hogy
Page 27 and 28: 29 megkockáztatni, hogy János kir
Page 29 and 30: 3. §. MILYEN VOLT A VISZONY A MAGY
Page 31 and 32: 33 a rabló besenyőknek átjárás
Page 33 and 34: 35 a királyi hadsereg részére 12
Page 35 and 36: 37 lettek volna, ez az idegen katon
Page 37 and 38: 39 ráni jellegzetességeit tükrö
Page 39 and 40: 41 egységek is csatlakoztak. Tehá
Page 41 and 42: 43 az országba hozott külföldi z
Page 43 and 44: 45 riummal is rendelkeztek, de a le
Page 45 and 46: 47 fegyverzet, felszerelés és kik
Page 47 and 48: 49 Az üresen hagyott idomok csak h
Page 49 and 50: 51 őslakosság egy részére, a v
Page 51 and 52: 53 Az egy Lelkes, léhát szegény
Page 53 and 54: 55 esetenként harcoló, felkelő b
Page 55 and 56: 57 mázott személyekre hárult. A
Page 57 and 58:
6. §. ÁTTEKINTÉS A MAGYAR HADER
Page 59 and 60:
IV. FŐKAPITÁNYSÁG (a török ell
Page 61 and 62:
63 Hunyadi János, Brankovics Györ
Page 63 and 64:
65 érte el, araikor Tomory, a büs
Page 65 and 66:
67 a terepnek, mert a ló, mely sí
Page 67 and 68:
8. §. HOGYAN FEJLŐDÖTT A LOVASS
Page 69 and 70:
9. §. HOGYAN FEJLŐDÖTT A LOVASS
Page 71 and 72:
10. §. MI JELLEMEZTE A KÖNNYŰFEL
Page 73 and 74:
75 Mint tudjuk, a m. kir. 5. honvé
Page 75 and 76:
77 séges katonai felszerelést ott
Page 77 and 78:
79 terjedő időben az itáliai her
Page 79 and 80:
81 Victor Hugo: Après la bataille
Page 81 and 82:
13. §. ÍROTT EMLÉKEINKBEN MIKOR
Page 83 and 84:
85 nak, pedig a török hódoltság
Page 85 and 86:
87 után a császári királyi hads
Page 87 and 88:
89 harcoló részét, mint amilyene
Page 89 and 90:
16. § KIK VOLTAK A LEGELSŐ MAGYAR
Page 91 and 92:
93 A már eddig elmondottakból vil
Page 93 and 94:
95 A már eddig előadottakból is
Page 95 and 96:
97 az a különbség, hogy kiállí
Page 97 and 98:
17. § HOGYAN ÉS MIKOR KELETKEZETT
Page 99 and 100:
101 Még közelebb állunk a valós
Page 101 and 102:
18. §. ÖSSZEFOGLALÁS. Fontos tud
Page 103 and 104:
105 »rok« jelent. Noha a horváto
Page 105 and 106:
107 sem pedig fonetikai alapon bizo
Page 107 and 108:
109 A huszár szavunk eredetének k
Page 109:
111 minden kiválósága mellett dr
show all

A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?