A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...
A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...
A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
22<br />
III.<br />
Végül meg kell emlékezni még a <strong>magyar</strong> történetírás terén ki-<br />
magasló eseményt jelentő műről, a Hóman-Szekfü: Magyar tör-<br />
ténet 1935. évi kiadású III. kötetről, illetve annak ama r<strong>és</strong>zéről, ahol<br />
clr. Szekfü Gyula ny. r. egyetemi tanár a <strong>magyar</strong> hajdúkról <strong>és</strong><br />
János király <strong>huszár</strong>jairól <strong>szó</strong>l.,<br />
A III. kötet 568. oldalán a következő áll:<br />
»A hajdú csapatoknak eredetileg szláv <strong>eredete</strong> azonban erősen<br />
elhalványul Bocskay seregeben a hajdú vezérek között sem lehetett íöbb<br />
a nevekből Ítélve, mint legfeljebb a negyed r<strong>és</strong>ze rác származású; ma-<br />
gában a harcias életmód is <strong>magyar</strong>ázza, hogy a régebbi rác hajdúk<br />
gyorsan elhaltak, a helyükbe Bocskay zászlója alá már csak <strong>magyar</strong>ok<br />
csődültek.«<br />
Az időrendi áttekint<strong>és</strong>ben, a 627. oldalon a következő áll:<br />
»1529-ben a <strong>huszár</strong>ság el<strong>magyar</strong>osodása kezdődik«.<br />
Magyarázatát kijelent<strong>és</strong>ének a 162. oldalon adja meg, ahol a kö-<br />
vetkezőket írja:<br />
»A járgálás viszont még érvényben marad azon fegyvernemeknél,<br />
melyeknek a <strong>magyar</strong> katonai életben múltjuk van. így term<strong>és</strong>zetesen<br />
a <strong>huszár</strong>oknál. A <strong>huszár</strong>ság beosztása is a régi: száz ember felett száz-<br />
nagy rendelkezik, tízszer száz felett ezredes« ... Ezek a <strong>huszár</strong>ok<br />
többé már nem délszlávok, miként még Hunyadi Mátyás korában azok<br />
voltak. Magyarország már elbukott Mohácsnál s nincs többé értelme,<br />
hogy a szerbek a <strong>magyar</strong>ok szolgálatába álljanak, amikor a <strong>magyar</strong>ok<br />
sem tudják őket a töröktől megvédeni«.<br />
Ezek szerint tehát Mátyás király <strong>huszár</strong>jai rácok lettek volna,<br />
amit határozottan még dr. Tóth sem állit.<br />
Majd így folytatja:<br />
»A naszádosok vagy vizihajdúk nem evezős legénység, hanem gya-<br />
logos katona, aki dunai hajókon megy a csatába. Amint a <strong>huszár</strong>ok ek-<br />
kor már kihalván Zápolyai János szerb <strong>huszár</strong>tisztjei, mind <strong>magyar</strong>ok,<br />
ép úgy a naszádosok is; az utolsó szerb naszádosok 1529-ben, Szulimán<br />
jövetelekor, a törökhöz csatlakoztak«.<br />
Tehát az idézett r<strong>és</strong>znek lényege az, hogy a <strong>magyar</strong> louasság hála<br />
Istennek már 1529-ben, de a <strong>magyar</strong> gyalogság csak 1606-ban kezdett<br />
el<strong>magyar</strong>osodni, mert korábban a török elől hozzánk menekült dél-<br />
szlávok a <strong>magyar</strong> haderőt teljesen elszlávosították.<br />
S ott, ahol a délszláv pásztornépek tömeges beszivárgásáról ir.<br />
úgy tünteti föl a dolgot, mintha tudja Isten hány százezer pásztorcsalád
Change language