A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...
A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...
A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
20<br />
gálatot végeztek. Ilyen segédcsapatok voltak kezdetben a »turma«<br />
nevű lovasegységek is, amelyeknek tagjai futárszolgálatot végeztek<br />
<strong>és</strong> akiket »cursor« futárnak neveztek. Tehát csak ennyi az értelmi<br />
<strong>és</strong> származási, vagyis logikai összefügg<strong>és</strong> a cursor <strong>és</strong> a Huszár <strong>szó</strong><br />
között. A latin futni igével: fugit, fugere értelmi összefügg<strong>és</strong>ben álló:<br />
»cursus« futás <strong>szó</strong>ból keletkezett »cursor« latin <strong>szó</strong> kezdetben csak<br />
gyalogfutó személyekre vonatkozott. Mert mint tudjuk, a rómaiak<br />
a cursor <strong>szó</strong>t lovasfutárra csak akkor kezdték vonatkoztatni, midőn<br />
Kr. előtti században a rómaiak a Duna mentén élő jazyg stb.<br />
turáni lovasnépeket megismerték <strong>és</strong> lovagló műv<strong>és</strong>zetüket nem<br />
győzték csodálni. Tehát latin cursor sem etimologiailag, sem tör-<br />
ténelmileg nem áll összefügg<strong>és</strong>ben a <strong>magyar</strong> <strong>huszár</strong>ral <strong>és</strong> termé-<br />
szetes, annak legelső őse sem lehet.<br />
c) Hogy milyen az összefügg<strong>és</strong> a cursor <strong>és</strong> a latrunculus (latory<br />
gonosztevő), illetve a latrunculus <strong>és</strong> a <strong>magyar</strong> <strong>huszár</strong> <strong>szó</strong> között,<br />
az előttünk ismeretlen. Ezt a szerző nem bizonyította be, egyszerűen<br />
csak feltételezi, hogy a kettő között szoros összefügg<strong>és</strong> van. A hely-<br />
zet tisztázása céljából hivatkozunk az 1818: XXII. t. c. 4. §-ára:<br />
»A nemzetőrségből kirekesztetnek oly egyének, kik rablás, lopás,<br />
hilszeg<strong>és</strong>, gyújtogatás vagy gyilkosság miatt büntetve voltak«. Tehát<br />
még az osztrákok által lázadóknak, rebelliseknek nevezett <strong>magyar</strong><br />
sereg tagjai is csak erkölcsi szitán való átrostálás után váltak tör-<br />
vényes <strong>magyar</strong> katonákká. Jóllehet az alább felsorolt csapatok nem<br />
hadügyi törvényeink értelmében fogtak fegyvert, de még az iVrpádok-<br />
korabeli: trónkövetelők, pártütők csapatait, a Bakócz Tamás állal<br />
keresztes hadjárat céljára toborzott fegyveres tömeget, Dózsa láza-<br />
dóit, akiket Báthori <strong>és</strong> Szapolyai vert szét, továbbá Esze Tamás<br />
által vezeteti: II. Rákóczi Ferenc felkelő híveit, kiket Károlyi vert<br />
szét, sem lehet latrunculus eredetű seregnek nevezni. Term<strong>és</strong>zetes,<br />
annál kev<strong>és</strong>bbé lehet gonosztevőknek nevezni azokat a fegyeres<br />
<strong>magyar</strong> csapatokat, amelyeket az arra hivatottak törvényeink értel-<br />
mében a <strong>magyar</strong> haza védelmére <strong>szó</strong>lítottak fegyverbe; mert azok<br />
a csapatok a szervezett, hivatalos <strong>és</strong> törvényes <strong>magyar</strong> haderőt kép-<br />
viselték; mert őseink fegyvert mindig csak becsületes embernek<br />
adtak a kezébe, még akkor is, ha a hont óriási veszély fenyegette.<br />
d) A cseh, a huszita hadszíntéren lezajlott harci események csak<br />
annyi befolyást gyakoroltak a <strong>magyar</strong> haderő fejlőd<strong>és</strong>ére, hogy a<br />
csehek által bevezetett új harceszközöket, harcmódot, a kézi lőfegy-<br />
verek <strong>és</strong> harciszekerek használatát, amelyekből a csehek a harc<br />
közben szekérvárakat alkottak, Mátyás király is átvette. De a cseh