A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...
A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...
A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
36<br />
a <strong>magyar</strong> nemzet hadszervezet, harcmód, katonai erények stb. te-<br />
kintetében még nagyon magasan állott a környező népek felett <strong>és</strong><br />
<strong>magyar</strong> barátság elfogadására kényszerített népeknek nagyon is ér-<br />
dekében állott elsajátítani azt, amire nekik k<strong>és</strong>őbb szükségük le-<br />
hetett. Vonatkozik ez term<strong>és</strong>zetesen a <strong>magyar</strong> katonai kifejez<strong>és</strong>ekre is..<br />
S hogy az Anjouk, de különösen Nagy Lajos király korában,<br />
mily nagy volt a <strong>magyar</strong> haderő hatalma <strong>és</strong> tekintélye, mutatja az,<br />
hogy Nagy Lajos balkáni érdekei előtt az akkor oly hatalmas Ve-<br />
lence is meghunyászkodott, s ami előtt elsősorban a délszlávok<br />
hajlottak meg. Tehát magától értetődik az, hogy a délszláv katona-<br />
elemek ama lovaskatonái, kik <strong>magyar</strong> szolgálatban állottak, bol-<br />
dogok lehettek, ha <strong>magyar</strong> katonai kifejez<strong>és</strong>sel <strong>huszár</strong>nak nevez-<br />
hették magukat; hiszen jól tudjuk, hogy Zsigmond király mily kér-<br />
lelhetetlen szigorral verte le a Velence által felizgatott délszlávok lá-<br />
zongását, Kont <strong>és</strong> társait. A <strong>magyar</strong> érdekekhez váló szoros hozzá-<br />
simulás a rácok r<strong>és</strong>zéről is elég korán megkezdődött, amikor rác<br />
lovasság még nem igen létezett, majd folytatódott az 1389. évi rigó-<br />
mezei csata után, amikor a rácok menedéket elsősorban Magyar-<br />
országon találtak, sőt segítséget is az akkor még oly hatalmas ma-<br />
gyar nemzettől· reméltek.<br />
Kétségtelen, hogy amint a <strong>magyar</strong> király királyi hadserege kö-<br />
telékében a rác katonaelem is megjelent, mely számra nézve jelen-<br />
tékeny sohasem volt, melynek létszáma a <strong>magyar</strong> lovaskatonák<br />
száma mellett mindig eltörpült, a <strong>magyar</strong> hadszervezetre, harcmódra<br />
vagy a <strong>magyar</strong> lovaskatona elnevez<strong>és</strong>ére befolyást nem gyakorol-<br />
hatot, hiszen az mindig csak szívességből befogadott társaság volt.<br />
Ami pedig a <strong>huszár</strong> <strong>szó</strong> eredetét illeti, elődeink az Árpádok korá-<br />
ban is megnevezték <strong>magyar</strong> <strong>szó</strong>val valahogyan saját lovaskatonái-<br />
kat, s nem valószínű az, hogy az ősi <strong>magyar</strong> katonai kifejez<strong>és</strong> tel-<br />
jesen eltűnt volna.<br />
A rác katonaelem a <strong>magyar</strong> hadszervezet keretein belül meg a<br />
bandériális hadszervezet idején sem játszhatott nagy szerepet, mert<br />
ha a hivatalos bandériumok vitézei kivétel nélkül csak délszlávok<br />
Forrásművek: Sirek: Geschichte der Serben, Gotha 1911; Sisic: Ge-<br />
schichte der Kroaten, Zagreb 1917; Pauler: Horvát– <strong>és</strong> Dalmátország el-<br />
foglalása (Századok 1888); Marczali: Az Árpádok <strong>és</strong> Dalmácia, Bp. 1898;<br />
Thallóczy: Magyarország <strong>és</strong> Raguza, Bp. 1888; Thallóczy: Tanulmányok a<br />
Blagay-család történetéből, Bp. 1897; Karácsonyi: Tomosics könyve a hor-<br />
vát' királyság állam jogáról, Bp. 1910; Karácsonyi: Kálmán király rokon-<br />
sága a horvát királyi családdal (Századok 1915)"; Biró: A <strong>magyar</strong> uralom<br />
Dalmáciában IV. Béia király korában Bp. 1909; Pór: A horvát <strong>és</strong> dal-<br />
mát bánok Nagy Lajos korában (Századok 1891).