22.07.2013 Views

A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...

A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...

A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

36<br />

a <strong>magyar</strong> nemzet hadszervezet, harcmód, katonai erények stb. te-<br />

kintetében még nagyon magasan állott a környező népek felett <strong>és</strong><br />

<strong>magyar</strong> barátság elfogadására kényszerített népeknek nagyon is ér-<br />

dekében állott elsajátítani azt, amire nekik k<strong>és</strong>őbb szükségük le-<br />

hetett. Vonatkozik ez term<strong>és</strong>zetesen a <strong>magyar</strong> katonai kifejez<strong>és</strong>ekre is..<br />

S hogy az Anjouk, de különösen Nagy Lajos király korában,<br />

mily nagy volt a <strong>magyar</strong> haderő hatalma <strong>és</strong> tekintélye, mutatja az,<br />

hogy Nagy Lajos balkáni érdekei előtt az akkor oly hatalmas Ve-<br />

lence is meghunyászkodott, s ami előtt elsősorban a délszlávok<br />

hajlottak meg. Tehát magától értetődik az, hogy a délszláv katona-<br />

elemek ama lovaskatonái, kik <strong>magyar</strong> szolgálatban állottak, bol-<br />

dogok lehettek, ha <strong>magyar</strong> katonai kifejez<strong>és</strong>sel <strong>huszár</strong>nak nevez-<br />

hették magukat; hiszen jól tudjuk, hogy Zsigmond király mily kér-<br />

lelhetetlen szigorral verte le a Velence által felizgatott délszlávok lá-<br />

zongását, Kont <strong>és</strong> társait. A <strong>magyar</strong> érdekekhez váló szoros hozzá-<br />

simulás a rácok r<strong>és</strong>zéről is elég korán megkezdődött, amikor rác<br />

lovasság még nem igen létezett, majd folytatódott az 1389. évi rigó-<br />

mezei csata után, amikor a rácok menedéket elsősorban Magyar-<br />

országon találtak, sőt segítséget is az akkor még oly hatalmas ma-<br />

gyar nemzettől· reméltek.<br />

Kétségtelen, hogy amint a <strong>magyar</strong> király királyi hadserege kö-<br />

telékében a rác katonaelem is megjelent, mely számra nézve jelen-<br />

tékeny sohasem volt, melynek létszáma a <strong>magyar</strong> lovaskatonák<br />

száma mellett mindig eltörpült, a <strong>magyar</strong> hadszervezetre, harcmódra<br />

vagy a <strong>magyar</strong> lovaskatona elnevez<strong>és</strong>ére befolyást nem gyakorol-<br />

hatot, hiszen az mindig csak szívességből befogadott társaság volt.<br />

Ami pedig a <strong>huszár</strong> <strong>szó</strong> eredetét illeti, elődeink az Árpádok korá-<br />

ban is megnevezték <strong>magyar</strong> <strong>szó</strong>val valahogyan saját lovaskatonái-<br />

kat, s nem valószínű az, hogy az ősi <strong>magyar</strong> katonai kifejez<strong>és</strong> tel-<br />

jesen eltűnt volna.<br />

A rác katonaelem a <strong>magyar</strong> hadszervezet keretein belül meg a<br />

bandériális hadszervezet idején sem játszhatott nagy szerepet, mert<br />

ha a hivatalos bandériumok vitézei kivétel nélkül csak délszlávok<br />

Forrásművek: Sirek: Geschichte der Serben, Gotha 1911; Sisic: Ge-<br />

schichte der Kroaten, Zagreb 1917; Pauler: Horvát– <strong>és</strong> Dalmátország el-<br />

foglalása (Századok 1888); Marczali: Az Árpádok <strong>és</strong> Dalmácia, Bp. 1898;<br />

Thallóczy: Magyarország <strong>és</strong> Raguza, Bp. 1888; Thallóczy: Tanulmányok a<br />

Blagay-család történetéből, Bp. 1897; Karácsonyi: Tomosics könyve a hor-<br />

vát' királyság állam jogáról, Bp. 1910; Karácsonyi: Kálmán király rokon-<br />

sága a horvát királyi családdal (Századok 1915)"; Biró: A <strong>magyar</strong> uralom<br />

Dalmáciában IV. Béia király korában Bp. 1909; Pór: A horvát <strong>és</strong> dal-<br />

mát bánok Nagy Lajos korában (Századok 1891).

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!