A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...
A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...
A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
34<br />
saját sógorának fiát, István horvát herceget tekintette. De mert<br />
1090-ben István herceg is meghalt s vele az uralkodócsalád halt ki,<br />
Szt. László Horvátország törvényes királyának, az örökl<strong>és</strong> folytán,<br />
I. Géza király király fiát, Álmos herceget tartotta. S hogy r<strong>és</strong>zére<br />
a trónt biztosithassa, 1091-ben serege élén Horvátországban ter-<br />
mett, ahol Almost a horvátok élére állította. Nem koronáztatta meg<br />
őt, nem is tartózkodott sokáig horvát földön, mert seregével az<br />
Alexios által felbujtott <strong>és</strong> Magyarországra betört kunok ellen kel-<br />
lett fellépnie.<br />
A <strong>magyar</strong> király hatalmának a tengerpartig való kiterjeszt<strong>és</strong>ét,<br />
Álmos uralmát II. Orbán pápa nem jó szemmel nézte. A tengerparti<br />
püspökök pedig az 1095. évi járdái zsinaton görög alattvalóknak<br />
vallották magukat, sőt 1096-ban, amikor Kálmán király a hazánkon<br />
átvonuló keresztes hadak fékentartására Álmos seregét is magához<br />
vonta, a horvátok fellázadtak. A kereszteshadak elvonulása után<br />
Kálmán király Horvátországba ment, Péter horvát főúr seregét<br />
szétverte, a horvátokat újra engedelmességre kényszerítette, majd<br />
horvát királlyá koronáztatta magát. Most már a tengerparti városok<br />
is, köztük Zára Wccchia, mit őseink Tenger fehér várnak neveztek,<br />
meghódoltak <strong>és</strong> 1097-benn Horvátország végleges meghódítása befe-<br />
jeződött. A következő évben Zárában szállt partra Kálmán király<br />
menyasszonya, Buisilla szicíliai hercegnő, ki nászajándékul a ma-<br />
gyarok Adriai-tengeren való uralmának biztosítékát hozta magával.<br />
De mert a királyné 1012-ben meghalt, megszakadt az a szál is, mely<br />
a két uralkodócsaládot összefűzte <strong>és</strong> a <strong>magyar</strong> uralom az Adrián<br />
kétségessé vált. Dalmácia évszázadokon át harcok szintére volt, mely<br />
hol <strong>magyar</strong>, hol velencei uralom alatt állott <strong>és</strong> a 15. században<br />
végleg elveszett. De Horvátország 1848-ig állandóan <strong>magyar</strong> fenn-<br />
hatósá alatt állott <strong>és</strong> a horvátok, miként k<strong>és</strong>őbb a tótok <strong>és</strong> rutének<br />
is, velünk minden jóban <strong>és</strong> rosszban osztozkodtak s országuk az<br />
anyaországgal 1867-től 1918-ig társországot alkotott.<br />
Szt. László, amikor a mai Zágráb környékét meghódította, a<br />
hadiút mentén a szlovén zsupánságok helyett három <strong>magyar</strong> típusú<br />
vármegyét létesített, ahol k<strong>és</strong>őbb: Verőce, Körös, Várasd, Zágráb <strong>és</strong><br />
Dnbica, tehát öt <strong>magyar</strong> vármegye alakult ki. Szt. László a szlovén<br />
várszervezet élére bánt állított, kinek tisztsége k<strong>és</strong>őbb a horvát<br />
bánéval egyesült.<br />
Kálmán király, amikor a tengerparti városokat meghódította,<br />
helyetteséül bánt nevezett ki, ki <strong>magyar</strong> ember volt <strong>és</strong> a horvátokat