A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...
A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...
A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
26<br />
honfoglaló őseink i<strong>és</strong> a k<strong>és</strong>őbbi mongolok seregei is: 10, 100, 1000 <strong>és</strong><br />
10,000 főből álló egységekre tagozódtak? Ez utóbbit »tumem-nek<br />
nevezték, ami türk <strong>szó</strong> <strong>és</strong> megfelel a tízezer <strong>szó</strong> fogalmának. Kez-<br />
detben a római légió csak 10 centuriára <strong>és</strong> minden oenturia 10<br />
cíecuriára tagozódott. K<strong>és</strong>őbb, Marius konzul Kr. e. 107. évi nagy<br />
reformja óta, midőn a légió már nagy volt <strong>és</strong> megfelelt a mai<br />
hadosztálynak, 10 cohors-ra, minden cohors 2-3 manipulus-ra, min-<br />
den manipulus 2-3 centuriára <strong>és</strong> minden centuria 10 decuriára<br />
tagozódott. Mivel az itáliai, frank, germán, sőt a szláv hadszer-<br />
vezet is a római hadügy romjain fejlődött ki, őseink ismét visz-<br />
szatértek a tizesszámrendszer szerinti tagozódásra, midőn az itá-<br />
liai <strong>és</strong> germán, tehát az 1000 főből álló hivatalos bandérium <strong>és</strong><br />
a szintén 1000 főből álló lovasregiment, mint szervez<strong>és</strong>i egység ná-<br />
lunk is meghonosodott. A 14. §-ban említtett gróf Zichy-féle lovas-<br />
ezred is 10 századra <strong>és</strong> 1 törzsszázadra tagozódott <strong>és</strong> minden század<br />
100 főből állott. Tehát csak hivatalos bandériumoknál <strong>és</strong> a lovas-<br />
regimentnél szerepeltek a századosok <strong>és</strong> ezredesek, mert a hajdani<br />
megyei nemes csoportoknál <strong>és</strong> a k<strong>és</strong>őbbi nemesi bandériumoknál<br />
is, a különböző létszámra való tekintettel, a régi tagozódást betartani<br />
nem lehetett, sőt néha a várzászlóaljaknál sem.<br />
Nálunk azonban szerepet játszottak a délszláv katonaelemekből<br />
álló, önkéntes zsoldos csapatok is, amelyek vajdák vezet<strong>és</strong>e alatt állva,<br />
kezdetben 100, de a mohácsi csata után már csak 50 főből állot-<br />
tak. Ezek mint önálló szerves egységek működtek, de a germán<br />
hadügy befolyása alatt ezekből is regimentek alakultak meg, (határ-<br />
őrezredek, granicsárok.)<br />
f) János királynak szerb <strong>huszár</strong>tisztjei sohasem voltak, mi-<br />
ként olyanokkal Mátyás király sem rendelkezett. A temesi rácok álnok<br />
cárja a török elől hazánkba menekült rácokat összegyűjtötte s be-<br />
lőlük sereget állított fel, Csernovics Iván, ki magát rácok cárjának<br />
nevezte, nem származott a szerb uralkodócsaládból, csak nevesebb<br />
vajda volt. Ez a nádszáljellemű vajda azonban nem adhatott Já-<br />
nos királynak rác <strong>huszár</strong>tiszteket, mert a szödi csatában életét<br />
vesztette, ki a mohácsi csata idején Szolimán, a török kivonulása<br />
után János király, de a szödi csata idején már I, Ferdinánd király<br />
hive volt. Serege, mely leginkább gyalogságból– állott, a szödi csata<br />
után felbomlóit. Tehát a szödi csata idején sem léteztek rác hu-<br />
szártisztek, legfeljebb néhány rác lovastiszt, kik közül egyesek fegy-<br />
vereiket a szödi csata után János királynak ajánlották fel.<br />
g) Tény az, hogy János király néhány szláv nevű <strong>magyar</strong> úrral