A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...

42
a honvédelmi költségek fedezetére elegendő lesz; mert Hunyadi János
magánbirtoka 4 millió holdnál is több volt.
Mátyás király atyja tapasztalatain okulva a magyar haderő had-
szervezeti és hadkötelezettségi formák fejlődését helyes irányba te-
relte, el is érte a sikerek sorozatát, de megkezdett nagy művét a
hozzá méltatlan utódok, kik a magyar trónra léptek, tovább építeni
nem tudták. Állandó seregének tönkretétele után (melynek zsold
hiánya miatt rablásra vetemedett egységeit maguk a főurak saját
bandériumaikkal verték szét), a Jagellók pénztáraik üressége elle-
nére is megkísérelték a királyi hadseregnek bendériális alapon való
újraszervezését, s ily célból törvényeket hoztak. Azonban II. Lajos
király is a mohácsi csata idején már csak igen parányi királyi
hadsereggel rendelkezett, mely Mohácsnál jóformán teljesen meg-
semmisült; mert a nemzeti hadseregnek az a részei is, mely fegy-
vert fogott és elindult, lekésett.
Mátyás király halála után a magyar hadügy visszafejlődésének
igen szomorú korszaka következett be; mert a Jagellók erélytelen-
sége miatt nemcsak a királyi hadsereget alkotó hivatalos, hanem a
nemzeti hadsereget alkotó magán, tehát a felkelő bandériumok szer-
vezete is pusztulásnak indult. Ugyanis a pazarló életmódhoz szokott,
renaissance pompában gyönyörködő főpapjaink és főuraink óriási
évi jövedelmeiből magánbandériumaik kereteinek fenntartására pénz
már nem jutott. Noha II. Lajos király idején az összes magánban-
dériumok száma a 130-at is megközelítette és harcosainak száma a
120.000 főt is meghaladta volna, ha mindenki magánbandériumát
anyagi helyzetének megfelelő létszámra emelte volna; de sajnos,
az egész magyar haderőt Mátyás király halála után 36 évvel ké-
sőbb, a mohácsi csata idején már csak kb. 26.000 főből álló had-
sereg képviselte, amelyből kb. 6000 lengyel zsoldos volt.
A mohácsi csatában az a kevés közép és nehézfelszerelésű ma-
gyar lovasság is elpusztult, mely II. Lajos király korában még
létezett. Ezért a mohácsi csata után a magyar hadszervezet keretén
belül középnehéz vagy nehézfelszerelésű lovasságról beszélni már
nem lehet: egyrészt, mert Szulimán dúlásai miatt, a rabszíjra fű-
zőitekkel együtt, kb. 200,000 magyar pusztult el, amikor is kb.
6000 magyar nemesi család magva szakadt, másrészt, mert a királyi
hadsereg banderiális hadszervezete végleg megszűnt, melynek he-
lyére I. Ferdinánd király által bevezetett regimentális, tehát ger-
mán hadszervezet lépett, mely szervezetben a nehezebb felszerelésű
lovasságot többé már nem a magyar, hanem az I. Ferdinand által