A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...

More documents

Recommendations

Info

5. HOGYAN FEJLŐDÖTT HADKÖTELEZETTSÉGÜNK A MOHÁCSI VÉSZIG. A fejedelmekkorabeli őseinknél a hadkötelezettség nem a férfi la- kosság személyeire egyenként, mint most, hanem a törzset alkotó vérrokoni egységekre, a nemzetségekre és hadakra hárult. Ezért ka- tonát a nemzetségek alkotó részei, a hadak, amelyek családokra ta- gozódtak, állították ki és az ilyen katonák nem egyéni, hanem ro- koni egységek érdekeit képviselték. Tehát a fejedelmekkorabeli had- seregek vitézei a zsákmányból, szerzeményből reájuk jutott részt nem magántulajdonnak, hanem a vérrokoni egység közös tulajdoná- nak tekintették, mert ők vagyonközösségben éltek. A fejedelmekkorabeli magyar harcos nem volt zsoldos katona, hanem az őseink külön- leges társadalmi és gazdasági viszonyai miatt a közösség által kiállí- tott harcos volt, ki elismerést, jutalmat a saját vérrokoni köteléké- nek fejétől kapott. Ezért őseinknél a katonaállítási kötelezettség, ami a vérségi egységek kötelező véradója volt, mindig vérrokoni egységekre hárult, s általunk ismeretlen arányszám szerint történt. És ha a kiállított katona elesett, a vérrokoni kötelék új katonát tarto- zott kiállítani. Az ősmagyar hadsereg a szabad és birtokos magyarok összeségét magában foglalta, akik nem zsoldért, hanem nyert javaik- nak védelmére önként és kötelességszerűleg harcoltak és akiket vér- ségi és egyúttal birtoklási kapcsok szerint soroltak be a megfelelő katonai egységek kötelékeibe. 16 A hadkötelezettség Szent István korától kezdve részben egyes személyekre, részben pedig továbbra is csak vérrokoni kötelékek egységeire hárult. Ez egyes személyeket illetőleg kiterjedt elsősorban azokra a királyi intézmények élén álló hivatalos és a király oltalma alá menekült magánszemélyekre, akik a királyság intézményével szo- ros összefüggésben álló személyek »serviens regis«-ek voltak és az 16 Barkó Jenő: Az ősmagyar hadművészet fejlődése és hatása Nyu«at- európára, lip. 1934. G3. oldal.
51 őslakosság egy részére, a várnépekre stb., akik harcolni is a királyi hadsereg kötelékében tartoztak. Ez kiterjedt azokra a szabad embe- rekre, leginkább köznemesekből álló vérségi egységekre, akik a nemzeti hadsereg tagjai maradtak és akik ősi szokás szerint, sőt a későbbi Arany Bulla értelmében is, fegyvert fogni és harcolni csak végveszély esetén tartoztak. Később, midőn a nemesek megyénként már nem vérségi kötelékeket alkottak, hanem mint közjogi egységek, érdekcsoportokat képeztek, katonát továbbra is arányszám szerint állítottak ki. Azért voltak a nemesi vagy megyei bandériumok lét- számai különbözők, mert a megyék területén lakó nemesek létszáma sem volt egyforma. A szentistváni társadalomnak ez a különféle javak és jogok él- vezetéből eredő hadkötelezettsége az Anjouk korában módosult ugyan, de lényegileg nem változott. Mert a bandériális hadszerve- zettel járó hadkötelezettség új formái, amelyek az ősi tradíciókkal nem ellenkeztek, már IV. Béla uralkodása végén is megnyilatkoztak, amikor a Societas Baronorum hatásköre és a praedita servi tum elve már kialakult. IV. Béla ugyanis csak azoknak a főnemeseknek adott birtokott 17 és várépítésre engedélyt, akik saját csapataikkal a királyi hadsereg létszámának emelésére vállalkoztak, sőt a várjobbágyok 18 és kun vitézek tömeges nemesítése is csak azért történt, hogy az új nemesek is a királyi hadsereg létszámát emeljék. Tehát az újonnan megadományozott főnemesek és az új köznemesek is már nem a nemzeti, hanem a királyi hadsereg tagjai lettek, mert harcolniok is már a királyi hadsereg kötelékében kellett. 17 Dr. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. században Bp. 1900. című műből idézett rész és a m. kir. Országos Levéltár állandó kiállítása anyagát képező eredeti okmányok tanúsága szerint nálunk kez- detben a nemesítés: adóelengedés, birtok– vagy bíráskodási jog adomá- nyozása, királyi hivatal élére való állítás, stb. módon történt. Noha ne- mesítést tartalmazó okmányok a korábbi századokból is megmaradtak, de a 10-13, századból származó olyan adománylevél, mint amilyen- nel a nemesítés habsburgházi királyaink korában történt, nem maradt fenn. A legrégibb ma is létező címereslevél »armalis«, amelyet Zsigmond király Tétényi Péter részére kiadott, 1105-ből származik. (Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve, Bp. 1897. 412. oldal.) A 7 példányban kiállított Arany Bulla eredeti példányai is elvesztek, csak az 1231. évből származó hivatalos másolat van meg. A legrégibb eredeitben fennmaradt törvényünk, mely azonban a Corpus Juris Hunga- riciből kimaradt, IV. Béla 1267. évi törvénye, amellyel ő és fiai a nemesek szabadságait megerősítették. (O. L. á. k. 5. f. sz) 18 A tatárjárás után nem minden várjobbágyból lett királyi servions, mert Karácsonyi idézett művének III. kötet 111. oldalon levő adat szerint az Etre nevű család, mint várjobbágy még 1355-ben is létezett. Tehát várjobbágycsaládok még Nagy Lajos korában is voltak.
Page 1 and 2: A HUSZÁR SZÓ ÉS A MAGYAR HUSZÁR
Page 3 and 4: TARTALOMJEGYZÉK lapoldal 1. § A m
Page 5 and 6: 1. A MAGYAR HADSZERVEZET JELLEMZÉS
Page 7 and 8: 9 Ez a korrekt és a mai nemzetek f
Page 9 and 10: 11 Einteilungsliste tartalmazza, am
Page 11 and 12: 13 szervezet hatása miatt királya
Page 13 and 14: 2. §. A HUSZÁR SZÓ ÉS A MAGYAR
Page 15 and 16: 17 kének elismerése mellett, legy
Page 17 and 18: 19 II. Dr. Tóth Zoltán rkv. egyet
Page 19 and 20: 21 lovasság, mely általában neh
Page 21 and 22: 23 vándorolt volna be, s azok mid
Page 23 and 24: 25 volna«. A mi németjeink nem so
Page 25 and 26: 27' is rokonságban állott, s hogy
Page 27 and 28: 29 megkockáztatni, hogy János kir
Page 29 and 30: 3. §. MILYEN VOLT A VISZONY A MAGY
Page 31 and 32: 33 a rabló besenyőknek átjárás
Page 33 and 34: 35 a királyi hadsereg részére 12
Page 35 and 36: 37 lettek volna, ez az idegen katon
Page 37 and 38: 39 ráni jellegzetességeit tükrö
Page 39 and 40: 41 egységek is csatlakoztak. Tehá
Page 41 and 42: 43 az országba hozott külföldi z
Page 43 and 44: 45 riummal is rendelkeztek, de a le
Page 45 and 46: 47 fegyverzet, felszerelés és kik
Page 47: 49 Az üresen hagyott idomok csak h
Page 51 and 52: 53 Az egy Lelkes, léhát szegény
Page 53 and 54: 55 esetenként harcoló, felkelő b
Page 55 and 56: 57 mázott személyekre hárult. A
Page 57 and 58: 6. §. ÁTTEKINTÉS A MAGYAR HADER
Page 59 and 60: IV. FŐKAPITÁNYSÁG (a török ell
Page 61 and 62: 63 Hunyadi János, Brankovics Györ
Page 63 and 64: 65 érte el, araikor Tomory, a büs
Page 65 and 66: 67 a terepnek, mert a ló, mely sí
Page 67 and 68: 8. §. HOGYAN FEJLŐDÖTT A LOVASS
Page 69 and 70: 9. §. HOGYAN FEJLŐDÖTT A LOVASS
Page 71 and 72: 10. §. MI JELLEMEZTE A KÖNNYŰFEL
Page 73 and 74: 75 Mint tudjuk, a m. kir. 5. honvé
Page 75 and 76: 77 séges katonai felszerelést ott
Page 77 and 78: 79 terjedő időben az itáliai her
Page 79 and 80: 81 Victor Hugo: Après la bataille
Page 81 and 82: 13. §. ÍROTT EMLÉKEINKBEN MIKOR
Page 83 and 84: 85 nak, pedig a török hódoltság
Page 85 and 86: 87 után a császári királyi hads
Page 87 and 88: 89 harcoló részét, mint amilyene
Page 89 and 90: 16. § KIK VOLTAK A LEGELSŐ MAGYAR
Page 91 and 92: 93 A már eddig elmondottakból vil
Page 93 and 94: 95 A már eddig előadottakból is
Page 95 and 96: 97 az a különbség, hogy kiállí
Page 97 and 98: 17. § HOGYAN ÉS MIKOR KELETKEZETT
Page 99 and 100:
101 Még közelebb állunk a valós
Page 101 and 102:
18. §. ÖSSZEFOGLALÁS. Fontos tud
Page 103 and 104:
105 »rok« jelent. Noha a horváto
Page 105 and 106:
107 sem pedig fonetikai alapon bizo
Page 107 and 108:
109 A huszár szavunk eredetének k
Page 109:
111 minden kiválósága mellett dr
show all

A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?