A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...

More documents

Recommendations

Info

24 a Bihar megyei Ürögd és Oroszi községekben letelepítette, ahol ko- rábban Bocskay telepített le hajdúkat, illetve nekik birtokot ado- mányozott és nemesítette őket. Sajnos, az eredeti okmány a 400 vitézt névleg nem sorolja fel, tehát azoknak rác vagy magyar szár- mazását a hiányzó nevekkel bizonyítani nem lehet. De az okmány- ban fel vannak névleg sorolva a hivatalos személyek, kik a beiktatást végezték és annak a vidéknek lakosságából a szereplő tanuk, kik a íelépítésbe beleegyeztek, illetve azt ellenezték. À nevek azonban, amelyek ebben az okmányban szerepelnek, kivétel nélkül színmagyar nevek: Szilassi János, Bölönyi Gáspár, Zahányi János, Balkáni Já- nos, Bibarcfalusi Imre, Ványai Éliás, Pallóczi János, Temesi Ist- ván, Szerdai Mihály, Istvánfí'y Tamás főbíró, Fekete János, Zilági Ferenc, Kesztéiry Miklós, Szentesi Mátyás, Sas István és Bálint Kis László és Bertalan, Egri Mihály, Gergely Mihály, Magas Mátyás, Szél István, Hajdú György, Ősz János, Vér György, Rácz János, Csörgős János, Csöbör Zsigmond, Sütő Jakab stb. Ez mindenesetre azt bizonyítja, hogy Rákóczi Zsigmond kör- nyezetében nem voltak rácok, mert ha leltek volna, úgy az itt hivatalos ténykedést kifejtő fejedelmi alkalmazottak között Rákóczi Zsig- mond környezetének rácjai is képviselve lettek volna, különösen akkor, ha rácok letelepítéséről lett volna szó. Másként ír a hajdúk- ról a nemrég elhunyt kiváló történetíró: Takáts Sándor: A magyar gyalogság megalakulása, Bp. 1908. és egyéb műveiben, Gyalókay Jenő: Az álmosi csata (Hadt. Közi. 1928); Boldizsár Kálmán. Bocs- kay hadinépe, Bp. 1905; Komáromi András: A szabad hajdúk tör- ténetére vonatkozó levéltári kutatások (Akad., Ért. 1898); továbbá az 1607/8. évi hajdulázadás története (Hadt. Közl. 1893), sőt Győrfi'y István is, ki: A hajdúk eredete (Prot. Szemle 1927) cimü cikkében azt írja, hogy a hajdúk sohasem voltak rácok, hanem kizárólag magyarok. Genthon István: A magyar történelem képekben, Bp. 1935 évi mű 128. oldalán van egy 1605-ből származó rézmetszet, mely Bocskay hajdúit ábrázolja. Az ábrán az alakok, sőt a ruházat apró részletei is igen jól láthatók s a ruházat azt bizonyítja, hogy a hajdúk jellegzetes magyar ruhát viseltek, Dr. Mangold Lajos: A magyar oknyomozó története, Bp. 1907. cimü műben a 198. oldalon a következőket irja: »Maga Ferdinand mondotta, hogy a német hadvezéreknek nincsen, jói agy velejük, nem lehet velük törököt verni. Esztergom vívásáról (1595) pedig a császári titkárok és kir. hadibiztosok ezt írják: »Ha a vitéz magyar hajduk nem lettek volna, úgy tetemes veszteséget szenvedtünk
25 volna«. A mi németjeink nem sokat értenek, restek és tapasztalatlanok de még tudatlanok is. A magyarok sokkal jobban és rendszeresebben építenek sáncokat, mint a többiek és mérnökök nélkül végeznek mindent«. d) A járgálásnak, járgáló pénznek, járgáló vitéznek, mint kü- lönleges magyar katonaállitási rendszernek, a huszárhoz semmi köze; mert amint egy könnyű-felszerelésű magyar lovaskatona zsoldot kapott, megszűnt huszárnak lenni és neve »équités levis« lett, Egyéb- ként a magyar huszárok, mint felkelő nemesek díjazásáról 1526 előtt gondoskodni sem kellett, mert őket csak végveszély esetén és csak meghatározott időre lehetett fegyverbe szólítani, de minden díjazás nélkül. Évi zsoldot, járgáló pénzt a különböző magánbandériumok ál- landóan fegyverben álló vitézei közül csak az kapott, aki a földes- úrral serviens vagy praedita servitum viszonyban állott, tehát csak azok, akik a földesúr földmívesei közül, mint jókarú legények a bandérium állandó fegyverben álló vitézei közé tartoztak; mert a gazdasági cselédek illetményeiket, a konvenciót még ma is éven- ként kapják meg. Később azonban, midőn a főurak! bandérium he- lyett már a germán hadszervezet mintájára magyar zsoldos lovas- katonákból csak ideiglenesen szereplő lovasregimenteket állítottak ki, a járgálás intézménye megszűnt és csakis hópénzes vitézek léteztek, kik a zsoldot havonta kapták meg. Mint tudjuk, habsburgházi királyaink szolgálatában álló kül- földi zsoldosok sokkal nagyobb zsoldot kaptak, mint a magyarok, ha azt ugyan megkapták. A magyar zsoldosok a zsoldot: pénzben és posztóban kapták volna meg, de mert ahhoz csak igen ritkán jutot- tak, igen találó magyar közmondás keletkezett: »se pénz, ise posztó«. e) A magyar hadseregnek tizesszámrendszer szerint való tago- zódása nem őseink találmánya, de azt, valamint a tizedes, százados és ezredes kifejezést, a szentistváni hadszervezet időtartamát kivéve, használták, mert ők is turáni eredetű lovasnépek voltak, A mai katonai terminológia szerint a török hódoltság-korabeli rendfokozatok közül az országos főkapilány: hadseregfőparancsnok, a főkapitány: hadseregparancsnok, a kapitány: hadosztályparancsnok és egy ban- dérium vezetője ezredparancsnoknak felel meg; de természetes, ezek- nél kisebb rendfokozatú tisztek is léteztek, A hadseregeknek tizesszámrendszer-szerinti tagozódása ősi had- szervezési alap, mely Rómában és Távolkeleten, a mongol pusz- tákon egymástól teljesen függetlenül alakult ki. A hunnok, avarok,
Page 1 and 2: A HUSZÁR SZÓ ÉS A MAGYAR HUSZÁR
Page 3 and 4: TARTALOMJEGYZÉK lapoldal 1. § A m
Page 5 and 6: 1. A MAGYAR HADSZERVEZET JELLEMZÉS
Page 7 and 8: 9 Ez a korrekt és a mai nemzetek f
Page 9 and 10: 11 Einteilungsliste tartalmazza, am
Page 11 and 12: 13 szervezet hatása miatt királya
Page 13 and 14: 2. §. A HUSZÁR SZÓ ÉS A MAGYAR
Page 15 and 16: 17 kének elismerése mellett, legy
Page 17 and 18: 19 II. Dr. Tóth Zoltán rkv. egyet
Page 19 and 20: 21 lovasság, mely általában neh
Page 21: 23 vándorolt volna be, s azok mid
Page 25 and 26: 27' is rokonságban állott, s hogy
Page 27 and 28: 29 megkockáztatni, hogy János kir
Page 29 and 30: 3. §. MILYEN VOLT A VISZONY A MAGY
Page 31 and 32: 33 a rabló besenyőknek átjárás
Page 33 and 34: 35 a királyi hadsereg részére 12
Page 35 and 36: 37 lettek volna, ez az idegen katon
Page 37 and 38: 39 ráni jellegzetességeit tükrö
Page 39 and 40: 41 egységek is csatlakoztak. Tehá
Page 41 and 42: 43 az országba hozott külföldi z
Page 43 and 44: 45 riummal is rendelkeztek, de a le
Page 45 and 46: 47 fegyverzet, felszerelés és kik
Page 47 and 48: 49 Az üresen hagyott idomok csak h
Page 49 and 50: 51 őslakosság egy részére, a v
Page 51 and 52: 53 Az egy Lelkes, léhát szegény
Page 53 and 54: 55 esetenként harcoló, felkelő b
Page 55 and 56: 57 mázott személyekre hárult. A
Page 57 and 58: 6. §. ÁTTEKINTÉS A MAGYAR HADER
Page 59 and 60: IV. FŐKAPITÁNYSÁG (a török ell
Page 61 and 62: 63 Hunyadi János, Brankovics Györ
Page 63 and 64: 65 érte el, araikor Tomory, a büs
Page 65 and 66: 67 a terepnek, mert a ló, mely sí
Page 67 and 68: 8. §. HOGYAN FEJLŐDÖTT A LOVASS
Page 69 and 70: 9. §. HOGYAN FEJLŐDÖTT A LOVASS
Page 71 and 72: 10. §. MI JELLEMEZTE A KÖNNYŰFEL
Page 73 and 74:
75 Mint tudjuk, a m. kir. 5. honvé
Page 75 and 76:
77 séges katonai felszerelést ott
Page 77 and 78:
79 terjedő időben az itáliai her
Page 79 and 80:
81 Victor Hugo: Après la bataille
Page 81 and 82:
13. §. ÍROTT EMLÉKEINKBEN MIKOR
Page 83 and 84:
85 nak, pedig a török hódoltság
Page 85 and 86:
87 után a császári királyi hads
Page 87 and 88:
89 harcoló részét, mint amilyene
Page 89 and 90:
16. § KIK VOLTAK A LEGELSŐ MAGYAR
Page 91 and 92:
93 A már eddig elmondottakból vil
Page 93 and 94:
95 A már eddig előadottakból is
Page 95 and 96:
97 az a különbség, hogy kiállí
Page 97 and 98:
17. § HOGYAN ÉS MIKOR KELETKEZETT
Page 99 and 100:
101 Még közelebb állunk a valós
Page 101 and 102:
18. §. ÖSSZEFOGLALÁS. Fontos tud
Page 103 and 104:
105 »rok« jelent. Noha a horváto
Page 105 and 106:
107 sem pedig fonetikai alapon bizo
Page 107 and 108:
109 A huszár szavunk eredetének k
Page 109:
111 minden kiválósága mellett dr
show all

A huszár szó és a magyar huszárság eredete. Hajdani ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?